oktatás gyerek iskola
Gazdaság

Az oktatás már összeomlott, de a romjai alatt is jól elvagyunk

Hornyák József
Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.

Magyarországon már régen nem beszélhetünk arról, hogy megfelelően működne a közoktatás. Az általános iskolákban vadásszák a napközis nevelőket, az osztályfőnököket csereberélik, vagy éppen nem szakos helyettesítésekkel oldják meg a hiányokat. A nem szakos helyettesek aztán silány könyvekből taníthatják a diákokat, hiszen a tankönyvpiac szétzilálásával eltűntek a minőségi tananyagok. A pedagógusok így egyre inkább kiégnek, hiszen európai összevetésben itt dolgoznak a legtöbbet – a legkevesebb fizetésért.

Forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2021

Nem csoda, hogy a keresetüket magánórákkal kell kiegészíteniük, hogy meg tudjanak élni. Az ilyen órákra jelentkező diákokból viszont van elég, hiszen az iskolában már egyre kevesebb a szaktanár, így egyre nagyobb szükség van a különórákra. Azokat tanítják, akik meg tudják fizetni a különórákat, felerősítve a már most is hatalmas szegregációt. Van olyan budapesti gimnázium, ahol már meg is mondták, hogy ha valaki ilyen-olyan természettudományi tárgyból érettségizne, az vegyen magánórákat, mert szaktanár híján vannak.

A fentiek tükrében már nem meglepő, hogy az alacsony bér és a nagy leterheltség miatti pályaelhagyás egyre súlyosabb tanárhiányt okoz. Lehetne hosszasan fejtegetni a helyzetet, de a folyamatokat mindennél jobban megmutatja egyetlen ábra:

Alig van olyan szektor Magyarországon, amelynek a hozzáadott értéke az elmúlt 10 évben ne nőtt volna érdemben. Csak az oktatás és az egészségügy számít fekete báránynak. A GDP háromszorozódott, szinte mindenhol kétszeres-négyszeres növekedést látunk ebben az időszakban. Az oktatásra azonban reálrétéken akkor sem szánt több pénzt a kabinet az elmúlt évtizedben, akkor sem hajtott végre érdemi fejlesztéseket, amikor a GDP-növekedés kifejezetten erős volt. Amikor viszont rosszabbul mennek a dolgok (Covid, háború), akkor még kisebb eséllyel növelik a forrásokat az államhoz köthető szektorokban.

A közoktatás várható pályáját, a tanári szakok népszerűségének visszaesését, illetve a lemorzsolódást determinálta, hogy a kormányzat 2014-ben életpályamodellnek álcázva befagyasztotta a pedagógusbéreket. Sokan örültek az egyszeri béremelésnek, de voltak, akik hamar látták, hogy a következő években bizony nőni fog a tanárok relatív bérlemaradása. Innentől fogva csakis a kabinet döntésén múlt, hogy mennyit keresnek a tanárok: nem függ sem a minimálbértől, sem az inflációtól a keresetük.

Ennek eredményeképp már nem meglepő, hogy 2019-ben a főiskolát végzett pedagógusok fizetése a garantált bérminimumra (közkeletű nevén szakmunkás minimálbérre) süllyedt. Miután a szakmunkásbér folyamatosan nő, miközben a tanárok bérét befagyasztották, így az néhány éve elérte a mesterdiplomás tanárok, majd a 3-5 év tapasztalattal rendelkezők, legutóbb pedig a több mint 10 éve pályán lévő tanárok illetményalapját is. Így ugyanannyi is lehet az alapilletménye egy pályakezdő és egy évtizedes tapasztalattal rendelkező pedagógusnak is (Pedagógus I. szinten): a garantált bérminimum.

A tanárok alapbére csak azért nem kevesebb ma, mint a bérminimum, mert a törvény szerint a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál (a bértáblájuk már érdemben a bérminimum alatt van, ki kell egészíteni a keresetüket erre a szintre). A pedagógusok fizetése a befagyasztás hatására pedig egyre inkább leszakadt az országos átlagtól, és a szegénység küszöbére taszította a pedagóguscsaládokat.

A kormány szerint háromszor 10%-os béremelés (vagy bérpótlék-emelés?) lenne a gyógyír, ám annyi biztos, hogy idén és jövőre az egész emelést – idén még többet is – elviszi az infláció, így a tanárok életszínvonala nemhogy nőne, hanem még csökken is. Nem véletlen, hogy a pedagógusok nem elégedettek ezzel az emeléssel, főképp, hogy a kabinet az EU-pénzek beérkezésétől teszi függővé az emelést. Vagyis nemzeti forrást aligha áldozna erre a kormány, miközben a befagyasztott uniós pénzek jogállamisági problémák miatt nem érkeznek be. Mivel a kormány és az EU közötti megegyezés igencsak kérdéses, és a kabinet hazai forrásokat nem is szánna a bérek rendezésére, nem lepődhetünk meg azon, hogy egyre többen hagyják el a pályát, illetve a fiatalok alig jelentkeznek pedagógusképzésre.

A tanári pálya akkor lenne vonzó, ha nagyon jelentős mértékben nőnének a fizetések – és inflációhoz vagy a minimálbérhez kötnék, hogy ne történhessen meg újra a bérleszakadás –, csökkenne az uniós szinten legnagyobb munkaterhelés, nőne az iskolák autonómiája, és a pedagógusoknak nem silány minőségű könyvekből kellene tanítaniuk. Mindez azonban láthatóan nem cél. A jó időkben, amikor a költségvetés szempontjából valójában nagyon könnyű lett volna megemelni a tanárok bérét, a kormány ezt nem tette meg. Most, amikor a költségvetési hiány elszállt, és azonnal vissza kell vágni a deficitet, égetővé vált a probléma. A munkaterhelésüket sem szeretné csökkenteni a kabinet, hiszen így is drasztikus a pedagógushiány. A helyzet érdekessége, hogy már a kormányhoz közeli szervek is kongatják a vészharangot. De amíg a kabinet olyan cinikusan beszél arról, hogy miért nem mennek majd el tömegesen a tanárok más munkát nézni maguknak, ne várjunk fordulatot az oktatásban.

Ebben a helyzetben a kabinet előtt több út is áll. Az egyik, hogy a tanárokkal folytatott tárgyalások során valóban kiegyezik velük a lehető legkisebb, de a pedagógusok egy részének elfogadható emelésben, hogy a rendszer valamiképpen működőképes legyen. Könnyen lehet, hogy nem a két valódi szakszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével egyezik meg, hiszen ők nem lennének hajlandóak bármit aláírni, hanem a kormányközeli Nemzeti Pedagógus Kart használja majd fel, amely ugyan valódi felhatalmazással nem rendelkezik a pedagógusok részéről, de velük igyekezhetne legitimálni a döntést.

A másik út, hogy még a látszatra sem adnak, folyamatosan tovább romlik a tanárok életszínvonala, ami miatt még többen hagyják el a pályát. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt csökkentik a követelményeket a tanári pályán (alacsonyabb végzettséggel is lehessen oktatni) és/vagy bezárnak néhány kisiskolát. Az oktatás helyzete és a szektor kormányzaton belüli súlya alapján valójában egyik út sem lenne meglepő. De a közoktatás mai állapotát tekintve, illetve a mindössze 16 éves tankötelezettségi korhatár és a 25 év alattiak szja-mentességének továbbtanulást gátló hatásaival ne is álmodjunk arról, hogy elkerüljük a közepes jövedelem csapdáját. Amíg a szülők döntő többsége elégedett azzal, hogy 8 és 4 között vigyáznak a gyerekére, addig a diákok a rendszer romjai alatt is jól ellesznek.

Címlapkép: Getty Images

tőzsde részvény
Mol Dunai Finomító Dufi benzinkút kőolajfinomító
cser-palkovics andras
zaporizzsjai-atomeromu-ukrajna
Tematikus PR cikk
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
villanyóra rezsi