standard and poors s&p hitelminősítő
Gazdaság

Bod Péter Ákos: egy új világban került Magyarország a leminősítés küszöbére

Számít-e a hitelminősítői döntés? A vállalati életben természetesen nagyon is számít. Elismert hitelminősítőktől kapott megfelelő besorolás nélkül ki sem lehet lépni kötvénnyel, részvénykibocsátással a tőkepiacra. A gazdasági szereplőknek pedig sokat segít, ha a Fitch, a Moody’s vagy a Standard & Poor’s elvégzi azt a kockázatelemzést, amelyre a legtöbb potenciális befektetőnek nincs módja. De vajon a szuverén kockázati besorolás számít-e még? Persze, hogy számít: a péntek esti közleményében a Standard & Poor’s megtartotta ugyan a magyar állam BBB besorolását, de a stabil kilátások helyett negatívat adott: a rákövetkező hétfőn a forint az euróval szemben elvesztette értéke kettő százalékát, szinte bizonyosan az országkockázatot érintő bejelentés hatására.

Pedig egy ideje vita tárgya, hogy a fel- vagy leértékelés, avagy csupán annak kilátásba helyezése jelentős és tartósan változást okoz-e egy ország valutaárfolyamában, az állampapírhozamban. Az egyik ok az információ-bőség. A szuverén (ország-) kockázati besorolást odaítélő hitelminősítő ugyanis főként olyan nyilvános makrogazdasági adatokból indul ki (infláció, államadósság, devizatartalék, gazdasági növekedés, folyó fizetési mérleg), amelyekhez immár bárki pillanatok alatt hozzáfér. Ami pedig az adott gazdaság általános viszonyainak, gazdaságpolitikájának értékelését illeti, arról is sok nyilvános forrás áll rendelkezésre.

Ma már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is nyilvánosságra hozza a tagállammal lefolytatott ún. 4. cikkely szerinti konzultáció dokumentumait, saját értékelő megjegyzéseivel együtt. Az IMF rendszeres előrejelzéseket készít a világgazdaság, a térségek, a tagállamok gazdasági pályájáról. Ha egy ország tagja az OECD-nek, az EU-nak (márpedig ez a mi esetünk is), alapos átvilágítás tárgya. Egyébként pedig országkockázati elemzést rendszeresen készítenek a nagyobb bankok, az exportgarancia-intézmények, a kutatóhelyek. Röviden: a hitelminősítők középtávú kitekintése csak egy a sok közül.

Akkor miért kellene a pénzügyi piaci szereplőknek komolyabban venniük a hitelminősítőktől kapott besorolást és kitekintést, mint az egyéb nyilvános prognózisokat? Annál is inkább jogos a kérdés, mivel a 2008-as nagy pénzügyi válságban rengeteg kritika érte a hitelminősítőket a pénzügyi termékek illetve kibocsátóik kockázatosságának gyakori félreminősítéséért. Az akkori tévedéseket a kormányok gyakran a rating-intézmények orra alá dörgölik, amikor azok rontanak az országkockázati besoroláson.

Valójában az ilyen kritikák eléggé hiteltelenek, mivel a szuverén kockázat előrejelzői ritkán tévednek nagyot.

Az állampapírok kockázatának számszerűsítésénél ugyanis a hasonló helyzetű országok adatain nyugvó korrelációs számításokból indulnak ki. A középtávú kitekintéshez persze már élni kell feltételezésekkel a jövőbeli gazdasági folyamatokról, politikai fejleményekről. Ehhez a hitelminősítők szakmai csapata az illető országban találkozik a kormányzat, az üzleti szektor, az elemzői közösség képviselőivel, aztán a terepmunka során összegyűjtött ismeretek és benyomások alapján a modellszámításból adódó osztályzathoz képest felfele vagy lefele eggyel eltérhet a publikált kockázati besorolás.

A közvetlen konzultációs lehetőség megkülönbözteti a nagy hitelminősítőket az üzleti vagy akadémiai elemzőktől, helyzetük inkább hasonlít az OECD, EBRD, EU, Világbank, IMF országtanulmányaira – azokénál azonban függetlenebb. Annak is kell lennie: a rating rendeltetése, hogy tárgyilagos információt adjon annak, aki az illető ország állampapírjait érintő üzleti döntésre készül.

A szokásos minősítési eljárás alapján feltételezhető, hogy amikor a Fitch július 22-én megerősítette a magyar állam kockázati besorolását (BBB), sőt a stabil kilátás megjegyzést fűzte mellé, előzetesen folytatott szakmai megbeszélést kormányzati tényezőkkel, és figyelembe is vette a tőlük kapott tájékoztatást a kormány által július 14-én bejelentett megszorító intézkedésekről. Sőt az sem túlzó feltevés, hogy a KATA-szabályok szigorításáról, a rezsitarifák megváltoztatásáról hozott politikai döntés időzítése valami módon figyelembe vette a hitelminősítői felülvizsgálat nyilvános menetrendjét: a kormány elébe akart menni egy leminősítésnek.

De az július volt. Most augusztus 12-én egy másik rating-intézmény egy ponton más döntést hozott, valószínűleg hasonló helyi körültekintést követően. A hivatalos pénzügyminisztériumi reagálás ezúttal mellőzte a korábban előforduló sértett hangot, és igyekezett az ügy jó oldalát meglátni: továbbra is befektetésre kategóriájú a magyar országkockázat. „A Standard & Poor’s (S&P) is felülvizsgálta és megerősítette Magyarország BBB besorolását, az egyre romló külső gazdasági helyzet kockázatai miatt stabilról negatívra változtatva a minősítési kilátást. Az S&P elemzői pozitívan tesznek említést az elmúlt hónapok során hozott magyar költségvetési konszolidációs lépésekről és a kormány ez irányú elkötelezettségéről.” – írta a PM a közleményben.

Valóban, maradt a BBB, a negatív kiáltás kitétel csupán arra utal, hogy az áttekintett időtávon belül jelentős az esélye a leminősítésnek.

Nincs is ok most panaszkodni valamiféle a politikailag motivált és méltatlan bánásmódról. Sőt a S&P tíz oldalas értékelő elemzéséből kivehető, hogy a magyar makrogazdasági helyzet, különösen a hasonló hitelminősítésű országok csoportátlagát meghaladó államadósság-hányadunk alapján a BBB- besorolás is kijöhetne a makrogazdasági módszertan alapján.

A főbb értékelési csoportok között egyetlen sincs, amelyben az 1-es (legjobb) és a 6-os (legrosszabb) minősítési skálán a magyar adatok az első kettőbe beleférnének. Közepes (3-as) értéket kap a gazdaság állapota, a külső egyensúly helyzet, valamint monetáris állapotunk. Ennél eggyel rosszabb (4-es) azonban az intézmények megítélése: a gazdaságpolitikai intézkedések kiszámíthatatlansága, az erősen centralizált döntési rendszer, az ellensúlyok és fékek gyengesége, ideértve a bíróságok függetlenségének korlátozását; valamint a költségvetés állapota, továbbá a jelenlegi és jövőbeli államadósság-teher. A BBB-mínusz is még a befektetési kategóriát jelentené (éppen csak), de azért megkönnyebbülést hozott, hogy maradt a BBB, amelynek különösen a nemzetközi kötvénykibocsátás kondíciói szempontjából van jelentősége. 

Ám érdemes gondosan áttanulmányozni az értékelő részeket. A diplomatikus megfogalmazások ellenére a hitelminősítő lényegében azokat a gyengeségeket sorolja fel, amelyeket óvatosabb vagy szókimondó stílusban a hazai elemzők is rendszeresen szóvá tesznek. Tovább lényeges, hogy milyen feltételezések állnak a BBB besorolás megtartása mögött. Ezek egyike az, hogy az uniós intézményekkel fennálló ellentétek és viták megoldódnak: a magyar kormány a közbeszerzések, a jogrend, az energiapolitika terén kellő engedmény tesz majd, és így hozzáfér a pénzügyi alapokhoz. A makrogazdasági alappálya erre a szcenárióra épül: a 2023-25-ös idősávban a GDP 4 százalékát kitevő uniós forrás áramlik be, és így a magyar gazdaság az idénre várt 5,1 százalékos GDP-növekedést követően 2023-ban is növekedne, bár már csak 2,3 százalékkal. Ha viszont fennakadás lenne a gázimportban, és elakadnának az uniós források, akkor jövőre zsugorodás várna a nyitott (és sajnálatosan nagy energiaigényű) magyar gazdaságra.

Láthatóan jelentős mértékben nem tér el a S&P prognózisa a nemzetközi szervezetek és hazai kutatóhelyek hasonló időtávú és hasonló előfeltevésekre épülő előrejelzéseitől; a hitelminősítő a költségvetési hiányra vagy az infláció visszaszorítására vonatkozó kormányzati kiigazítási terveket lényegében névértéken elfogadja a közölt alapverzióban. Mégis érdemes visszatérni magához a ratinghez, átgondolva, hogy a BBB (vagy egy esetleges egy lépésnyi visszaminősítés után a BBB-mínusz) besorolás hova is helyezi a magyar állampapírokat, a magyar szuverén kockázatot a mostani bonyolult viszonyok közepette.   

Európai országok szuverén kockázati besorolása
ország besorolás
Németország AAA
Ausztria AA+
Észtország AA-
Csehország AA-
Szlovénia AA-
Lettország A+
Litvánia A+
Szlovákia A+ *
Lengyelország A-
Horvátország BBB+
Bulgária BBB
Magyarország BBB *
Románia BBB-
Szerbia BB+
Görögország BB+
Forrás: hitelminősítők, 2022. aug. 16-i állapot. *negatív kilátás

A hitelminősítői rating sajátos szempontegyüttes alapján születik, így csak részben veszi figyelembe a gazdasági fejlettség, nemzetközi versenyképesség, intézményi rend vonatkozásait. Lehet, hogy a magyar közvéleményben (és a hazai hivatalosságban) nem egészen ez a kép él a magyar állam pénzügyeiről. Még az is elmondható, hogy a vezető hitelminősítőktől kapott besorolás a megelőző években nem hatott ki érdemben a forráshoz jutás költségeire.

Csakhogy most más világ van. A nemzetközi kamatszint jelentősen megemelkedett, és nem zárható ki további drágulás a hitelpiacokon.

A magyar fizetési mérleg rövid idő alatt többletből deficitbe ment át; a nemzetközi piacokon pedig a korábbinál is jobban figyelik a kockázati szinteket. Elmondható önnyugtatásként, hogy a BBB besorolással nem kell szégyenkezni, hiszen az olasz és a portugál államé is ilyen. A magyar besorolás pedig két grádiccsal a görög rating fölött van. Nem kétséges, néhány déli tagállam államadóssági hányada jóval meghaladja a miénket (mint ahogy Horvátországé is).

Csakhogy mi jól tudjuk, hogy az euróövezet tagállamai fölötti pénzügyi ernyő más jellegű és minőségű, mint azoknál, amelyek nem vették át a közös európai valutát. Már nincs sok ilyen. A svéd vagy dán eset a miénktől nagyban eltér. A térségben belátható időn belül hárman maradunk. A lengyel vagy különösen cseh kockázati besorolás azonban visszatükrözi, hogy állampénzügyi vonatkozásokban a mi helyzetünk kedvezőtlenebb. Ha valahol nagy szüksége lenne az uniós támogatási és hitelforrásokra, az éppenséggel Magyarország. Ezért is veszik logikusnak, alapverziónak a hitelminősítő intézmények a jogállami viták idejekorán való lezárását, a gyorsan növekvő külső finanszírozási szükséglet uniós pénzekből való fedezését.

Az újabb forintgyengülés okai sokfélék lehetnek, de a pénztulajdonosok – hazaik és külsők – kétségeinek, várakozásainak a hullámzása mintha nagyobb mértékben hatna ki az árfolyamra, mint ami a kamatszintekből és makrogazdasági mutatókból következne.  

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

vlagyimir-putyin-orosz-elnok-bejelentes-televizio
mihail-mizsincev-orosz-vezerezredes-oroszorszag
roszke-autopalya-magyarorszag-szerbia-hataratkelohely
praga-csehorszag-karoly-hid

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Tematikus PR cikk
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Credit and Trade Finance Manager

Credit and Trade Finance Manager

CDD Manager

CDD Manager
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
szent-orsolya-gimnazium-sopron