Jelenleg melyek a Roche terápiafejlesztésének fő fókuszai? Mely betegségekre fókuszál most és miért? Hozott-e ebben változást a Covid-19 járvány?
Christoph Franz: Egyszerűen fogalmazva: mindig a tudományt követjük, és arra összpontosítunk, ahol a legnagyobb szükség van egészségügyi ellátásra. Ilyen például a rák, a fertőző betegségek, az időskori vakság vagy a neurológiai rendellenességek, beleértve a szklerózis multiplexet (SM), a gerincvelői izomsorvadást (SMA), a Parkinson-kórt és az Alzheimer-kórt. Hogy csak néhányat említsünk...
A betegségek megértésének legújabb fejlődésével és az új csúcstechnológiákkal (pl. korai rákszűrés, génterápiák vagy innovatív digitális eszközök) lehetőség nyílik a korábbi beavatkozásra, azaz több beteg gyógyítására vagy akár a betegségek megelőzésére.
Minél korábban tudunk beavatkozni, annál kevesebb betegnek kell szenvednie, és annál kevesebb utólagos költséget kell a társadalomnak viselnie.
Az utolsó kérdésére: nem, a világjárvány nem változtatta meg a Roche kutatási prioritásait. Évekkel ezelőtt sok vállalat felhagyott a fertőző betegségek kutatásával - mert a gazdasági ösztönzők egyszerűen nincsenek meg. A Roche még mindig azon kevés vállalatok egyike, amelyek továbbra is aktívak ezen a területen.
Raffaella Claudia Bondi: A Roche-nak valóban nagy hagyománya van a virológiai kutatásban! Nemcsak a gyógyszerek, hanem a diagnosztika tekintetében is. Összességében a COVID-19 jó példa arra, hogy milyen gyorsan tudtunk reagálni egy globális válságra. Különösen, hogy rekordidő alatt rendkívül megbízható diagnosztikai teszteket fejlesztettünk ki, és - a kormányokkal és hatóságokkal való szoros, bizalmi kapcsolatnak köszönhetően, itt Magyarországon is - ott tudtuk bevetni az erőforrásainkat, ahol a legnagyobb hozzáadott értékünk volt.
Összefoglalnák nekünk a Roche kutatás-fejlesztési tevékenységét számokban: a jelenleg futó klinikai vizsgálatok száma, az érintett betegpopuláció száma, mely országokra koncentrálják ezeket és miért?
Christoph Franz: Világszerte közel negyedmillió ember vesz részt klinikai vizsgálatainkban, köztük magyarországi betegek is. A közelmúltban tett budapesti látogatásom során lehetőségem volt megtapasztalni, hogy milyen kiváló minőségű kutatások folynak itt.
A földrajzi sokszínűség mellett a helyszíneket is igyekszünk úgy kiválasztani, hogy minél több beteghez eljussunk. Tudjuk, hogy
a klinikai vizsgálatok nemcsak tudományos jelentőséggel bírnak, hanem a betegek számára az innovációhoz való hozzáférést is jelentik.
Raffaella Claudia Bondi: Ehhez hozzá kell tenni: a kiválasztás az infrastruktúra fejlettségén, a létesítményeken és a szakemberek hozzáértésén is alapul. Ezért vagyunk különösen büszkék arra, hogy a magyarországi szponzorok közül mi vagyunk az elsők, akik az új uniós rendelet alapján, annak központosítása után sikeresen lezártak egy projektet. Ez jelentős együttműködést jelent részünkről és az intézmények részéről is, jelenleg közel 80 vizsgálat zajlik 300 helyszínen.
De a történetünk nem itt kezdődött, hiszen 2020-ban hat terápiás területen több mint 60 klinikai vizsgálat eredményei, 1,5 milliárd forintos beruházási költséggel, máris
2,6 milliárd forint megtakarításhoz járultak hozzá a magyar gyógyszerfinanszírozáshoz!
Mely területeken várhatóak Ön szerint a gyógyszeriparban a legnagyobb tudományos áttörések a közeljövőben? Daganatos megbetegedések, szív - és érrendszer, más területek?
Christoph Franz: Nehéz kérdés! Tudta, hogy tíz gyógyszerjelöltből kilenc elbukik a klinikai vizsgálatok során? Az új gyógyszerek kifejlesztése rendkívül összetett és kockázatos.
Ennek ellenére nagyon optimista vagyok: a tudomány és az emberi biológiával kapcsolatos ismereteink gyorsan fejlődnek. Óriási előrelépést láttunk az orvostudományban. És úgy gondoljuk, hogy az idegtudománynak megvan a lehetősége arra, hogy a 2020-as években olyan legyen, mint az onkológia volt az elmúlt két évtizedben - nézze csak meg, mit értünk el az SMA vagy az SM esetében az elmúlt években. Nagyon izgalmas idők!
Milyen együttműködéseik vannak a kutatás-fejlesztés területén, egyetemekkel, kutatócégekkel, startup szektorral, tőkebefektetőkkel? Mennyire jellemző a házon kívüli fejlesztések felvásárlása a cégnél?
Christoph Franz: Az erős partnerségek mindig is a Roche-nál végzett munkánk sarokkövei voltak - gyógyszereink mintegy fele sikeres együttműködések eredménye; főként kisebb biotechnológiai vállalatokkal, de egyetemekkel és kutatóközpontokkal is. Globális hálózatot tartunk fenn mintegy 250 szövetséggel.
Fogalmazzunk így:
szenvedélyesen szeretjük a tudomány fejlődését - függetlenül attól, hogy honnan származik.
Raffaella Claudia Bondi: Az együttműködés természetesen Magyarországon is alapvető fontosságú. Hiszünk abban, hogy egyesíteni kell az erőfeszítéseket az összes kulcsfontosságú egészségügyi szereplővel, hogy jobb ellátást nyújthassunk embertársainknak. Ennek a megközelítésnek a legújabb példája a Semmelweis Egyetemmel kötött stratégiai partnerségünk, amelynek célja, hogy a digitalizáció és a betegközpontú kutatás nyújtotta lehetőségeket kihasználva előrelépést érjünk el a személyre szabott és értékalapú egészségügyi ellátás területén. Ez a partnerség egy régóta tartó együttműködés fejlődése - az elmúlt öt évben mintegy 70 klinikai vizsgálatot végeztünk az egyetemmel különböző betegségcsoportokban.
Hogyan épül fel a holdingcég és ebbe a csoportba hogyan illeszkedik a Roche Magyarország?
Christoph Franz: A Roche működő üzletágai két divízióba szerveződnek: Gyógyszerek és Diagnosztika. Az, hogy a diagnosztika és a gyógyszeripar egy fedél alatt van, hatalmas előny, amely megkülönbözteti a Roche-t. Ami azonban igazán egyedivé teszi a Roche-t, az két dolog:
Először is: még 125 évvel az alapításunk után is családi tulajdonban lévő vállalat vagyunk.
Másodszor: decentralizált megközelítésünk. Független K+F központokkal igyekszünk biztosítani kutatóink számára a szükséges önállóságot. Ha megnézi a gyógyszeripari kutatásainkat, az autonóm "innovációs motorok" változatos keverékét találja - Európában, az Egyesült Államokban, Ázsiában..... Ez a felállás alapvetően különbözik versenytársainktól, akik jellemzően egyetlen globális K+F egységgel rendelkeznek.
Martin Kikstein: A Roche Magyarország is meglehetősen "egyedi" - a divízióink mellett a Roche Services and Solutions központban 1700 kolléga dolgozik. Budapest a három globálisan működő szolgáltató központ közül az egyik, San José és Kuala Lumpur mellett. Több mint 60 országot szolgálunk ki, a világszerte 100.000 Roche-alkalmazott felét támogatjuk a pénzügyek, a HR és az IT területén. Az egyre bővülő végfelhasználói szolgáltatásoknak köszönhetően munkánk egyre összetettebbé és felelősségteljesebbé válik, ami több lehetőséget kínál kollégáinknak a fejlődésre. Az ágazat zászlóshajójaként és 2021 díjnyertes munkaadóként szeretnénk megmutatni, hogy hosszú éveken keresztül lehet kihívásokkal teli és összetett feladatokon dolgozni és folyamatosan fejlődni.
Jelenleg is vannak együttműködéseik idehaza a kormánnyal, intézményekkel. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a téren és milyen jövőbeli terveik, fejlesztéseik vannak?
Martin Kikstein: A kormány stratégiai partnereként továbbra is kulcsfontosságú munkaadóként szeretnénk szerepelni. Szeretnénk továbbra is rugalmas, elfogadó és sokszínű munkakörnyezetet biztosítani kollégáink számára, és minél több tehetséges embert találni Magyarországon, akik tudásukkal hozzájárulhatnak a Roche helyi és globális fejlődéséhez.
Raffaella Claudia Bondi: 2030-ra a Roche célja, hogy háromszor-ötször több hasznot nyújtson a betegeknek feleannyi társadalmi költség mellett. Martin már említette, hogy a kormány stratégiai partnerei vagyunk, és rengeteg lehetőséget látunk az intézményekkel, állami és magánvállalatokkal való szoros együttműködésre, hogy a legújabb innovációkat és személyre szabott terápiákat juttassuk el a betegekhez, miközben optimalizáljuk a társadalom számára a költségeket.
Az elmúlt 2 évben a szavak szintjén minden a digitalizációról és a telemedicináról szólt az egészségügyben. Ezen a téren milyen tapasztalatokról tudnak beszámolni a saját cégcsoportjuk működésében?
Christoph Franz: A koronavírus-járvány mindannyiunk számára világossá tette a digitalizáció értékét. Itt nem csak a telemedicinára gondolok. Képzeljük el, hogy a világjárvány kezdete óta alkalmazott kezeléseket és a kapott adatokat szisztematikusan elektronikus formában (természetesen anonimizált formában) rögzítették, értékelték és elemezték volna... Sokkal jobb képet kaptunk volna arról, hogy a betegek hogyan reagálnak a különböző kezelésekre, és a COVID-19 gyógyszerek fejlesztése lényegesen előrehaladottabb állapotban lenne.
Úgy vélem, hogy ezek
a "valós adatok" - más szóval a klinikai gyakorlatból származó betegadatok - a következő nagy téma, amellyel az orvostudomány szembesülni fog.
Ezek az adatok nemcsak a COVID-19, hanem számos más betegség esetében is rendkívül értékesnek bizonyulnának. Meggyőződésem, hogy ezekkel az adatokkal jelentősen hozzájárulhatnánk az egészségügyi ellátáshoz. Teljesen új szintre emelhetjük a személyre szabott egészségügyi ellátást.
Raffaella Claudia Bondi: A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentős lehetőségeket kínál a tudományos kutatás számára. A múltban az ipar kizárólag egy gyógyszer, egy tabletta vagy injekció, illetve egy diagnosztikai eszköz kifejlesztésére összpontosított. Ma már jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az egészségügyi szakembereket és a betegeket megfelelően támogassuk a teljes betegút során, hogy innovációink teljes hatása a valós életben is érvényesülhessen, hatékonyabbá és eredményesebbé téve az egész rendszert.
Ennek érdekében adományoztuk a Dr. BetMen digitális betegútkezelő megoldást a kormánynak. Ez segít a betegeknek eligazodni az egészségügyi rendszerben a diagnózist követő lépéseken keresztül - például kezelési tervekkel, a következő ellátási eseményre vonatkozó figyelmeztetésekkel -, és lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a kezelési sémákat a beteg folyamatos tapasztalatai alapján igazítsák ki. Végső soron ezek az adatok lehetővé teszik majd a beavatkozások hatékonyságának értékelését is, így az értékalapú egészségügyi ellátás valósággá válik.
A Covid-járvány utáni gazdasági kilábalás után egyre több országban kerül a figyelem középpontjába a fiskális egyensúly megteremtése. Ebben a helyzetben pedig előkerül a gyógyszerkasszák kérdése, és az azon történő megtakarítás. Hogy képzeli el a Roche a fenntartható egészségügyi finanszírozást ebben a helyzetben?
Christoph Franz: Célunk, hogy több innovációt valósítsunk meg, a társadalom számára kevesebb költséggel. Hogyan érjük ezt el? Az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentése az innováció és a kapcsolódó társadalmi-gazdasági előnyök révén - gondoljunk csak arra, hogy az emberek nem kerülnek kórházba, meggyógyulnak, vagy akár meg sem betegszenek.
Ehhez még többet kell befektetnünk a kutatásba és fejlesztésbe. Annak ellenére, hogy a Roche már most is közel 14 milliárd svájci frankot fektet be évente K+F-be. Dolgozunk például intelligensebb vizsgálati terveken is - hogy alacsonyabb költségek mellett gyorsítsuk fel a tudományos fejlődést.
Mindezek mellett természetesen felelősségteljesen kell áraznunk. Meg kell találnunk a módját annak, hogy összességében csökkentsük a betegségek költségeit, hogy támogassuk a fenntartható egészségügyi rendszereket. És együtt kell működnünk a partnerekkel, hogy az innovációhoz való széles körű hozzáférést tegyük lehetővé - függetlenül attól, hogy az emberek hol élnek.
Raffaella Claudia Bondi: Magyarországon fő prioritásunk a kormánnyal és az intézményekkel való együttműködés annak érdekében, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel felgyorsíthatjuk és bővíthetjük az innovatív terápiák elérhetőségét a közfinanszírozott egészségügyi rendszerben. Az egészségügyi ellátás fenntarthatóságának kulcsa - akár Magyarországon, akár máshol -
az összes érdekelt fél együttműködése az értékalapú egészségügyi ellátás kiépítésében,
egy olyan rendszerben, ahol a betegutak optimalizálva vannak, elkerülhető a pazarlás, és minden állampolgár hozzáférhet az adott állapotának leghatékonyabb kezelési stratégiához.
Határozottan hiszünk abban, hogy egy egészségesebb társadalom egyben egy termelékenyebb és gazdaságilag virágzó társadalom is. Nem kockáztathatjuk, hogy ezen a téren romlás következzen be.
Friss fejlemény a Roche háza táján, hogy a 2023. márciusi éves közgyűlésen nem pályázik újraválasztásra elnöknek. Mi áll a döntése hátterében?
Christoph Franz: A Roche 125 éves évfordulójának eseményei - beleértve az Önök gyönyörű országában tett nemrégiben tett látogatásomat is - és számos fontos mérföldkő elérése után itt az ideje a változásnak. Nagyon tartalmas és sikeres tizenkét évre tekintek vissza a Roche-nál!
Fotók forrása: Roche
