iskola magyar oktatás pad
Gazdaság

"A sikeres országok nem betonba, hanem tudásba ruháznak be, de Magyarország ebben nem áll jól"

Portfolio
A világgazdaságban jelentős változások zajlanak, és a közgazdaságtannak erre reagálnia kell - állapították meg a közgazdász-vándorgyűlás "Új fenntartható közgazdaságtan" szekciójának résztvevői. Az előadók egyetértettek abban, hogy a tudásba való beruházás lenne a kifizetődő, Magyarország viszont ezekben a mutatókban nem áll jól.

A gazdasági növekedés az elmúlt 100-150 évben jelentős növekedésen ment át, miközben előtte a GDP gyakorlatilag ezer évekig stagnált. Feltehető a kérdés, hogy fenntartható-e még a növekedés, és Baksay Gergely (közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgató, Magyar Nemzeti
Bank) szerint már nem az - tudtuk meg a közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. A növekedés legfőbb akadályai:

  • a demográfiai tényezők (a népesség a fejlett világban csökken),
  • a klímaváltozás miatti ökológiai korlát,
  • és a magas globális adósság.

Szerinte az sem kizárható, hogy a fejlett világban meg fog állni a gazdasági növekedés.

Új közgazdaságtanra van szükség, hogy lekövesse a világban zajló gyors változásokat, ma a fősodrú közgazdaságtan szinte egyáltalán nem foglalkozik az aktuális változásokkal (példaképp az 5 legjobb közgazdasági folyóiratot említette, ahol a cikkek kevesebb mint 1%-a foglalkozik a klímaváltozással, egyenlőtlenséggel, a digitális pénzekkel pedig egyáltalán nem.

Paradigmaváltásra van szükség: az MNB ezért megalkotta az új közgazdaságtan tézisét, amelynek hat fontos eleme lesz:

  • multidiszciplinárisnak kell lennie, építeni kell minden más tudományágra (olyan tudományokra is, mint a nyelvészet, történelem, etika).
  • fenntarthatónak kell lennie,
  • az új közgazdaságtan hálózatokat vizsgál, nem pedig egyéneket.
  • különös figyelmet szentel a tudásnak és a tehetségnek, amelyet erőforrásként kell felhasználni. Ennek birtokában nincs szükség sem ásványkincsekre, sem termőterületekre (példaként Dániát említette).
  • felhasználja az új erőforrást, az adatot.
  • valamint végrehajtja a pénz forradalmát. Ez lehet a digitális jegybankpénz.

Valóban zajlik a közgazdaságtan megújítása, de ez nem elég, ez önmagában nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyek a változás hátterében állnak - mondta Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a fenntartható közgazdaságtanról szóló panelbeszélgetésben. Szerinte nem igaz, hogy a közgazdaságtan nem foglalkozik a környezeti hatásokkal, ugyanis ez ma már elfogadott ága a közgazdaságtannak és komplett folyóiratok jelennek meg a témában. A gazdaságpolitikában viszont még nem jelent meg, pedig nagy szükség lenne rá.

Csath Magdolna (egyetemi tanár, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja) egyetért a felvetésekkel, szerinte a közgazdaságtannak figyelembe kéne vennie az externáliákat is, pedig ezeket be kéne vinni a fősodorba, az oktatásba. Csath szerint meg kéne érteni, hogy nem akkor sikeres egy ország, ha nő a GDP, hanem nő a nemzeti vagyon, amelyhez hozzátartozik az emberek egészsége és a környezet állapota is. "Emberközpontúbbá kell válnia a tudománynak" - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy nem tőkebevonással, hanem többlet tudással kell növelni a termelékenységet. Több energiát kéne fektetni a "nem megfogható beruházásokba", mint például a szellemi beruházások.

A legsikeresebb országok nem betonba és falba ruháznak be, hanem tudásba

- mondta. Szerinte fejlődésalapú szemlélet kell, nem növekedésalapú szemlélet. Ebben Magyarország szerinte nem áll jól, fejlődésre lenne szükség.

Ahhoz, hogy a közgazdaságtan előretekintőbb legyen, szcenárió-gondolkodásra van szükség és adatelemzésre. Emellett okosabb erőforrás-felhasználásra van szükség, és a hosszú távú jövőre kell előretekinteni az erőforrások felhasználásakor. Szerinte azzal lesz egy ország versenyképes, ha megfelelő adatelemzésre támaszkodva, időben tud jól változtatni. A tudás-tényező, az innovációs tényező elsődleges fontosságú ebben.

Amikor összedőlt a fix valutarendszer, akkor arra Európa úgy reagált, hogy kialakította az "árfolyamkígyót", hogy megőrizze a devizák egymással szembeni stabilitását, de végeredményben rengeteg alkalommal kellett kiigazítani az árfolyamokat - emlékeztetett Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója, a Corvinus Egyetem professzora . Ezután arra jutottak a döntéshozók, hogy kéne egy közös valuta, és bevezették az eurót, ami egy paradigmaváltás volt, majd jött a stabilitási paktum, pénzügyi válság, energiaválság - ez mind paradigmaváltás volt.

A közgazdaságtan feladata az, hogy a jövőbeli kihívásokat ismerje fel

- mondta. A jelenlegi kihívások között a demográfiai tényezőket említette, amelyek szerinte nem fognak eltűnni bármilyen kormányzati intézkedés ellenére. Az is látszik, hogy a harmadik generációs bevándorlók termékenységi rátája épp olyan alacsony, mint a helyi közösségé.

Szapáry szerint, aki korábban az IMF-nél dolgozott, az amerikai közgazdaságtan nem paradigmaváltásban gondolkodik, hanem rendszeresen reagál a felmerülő problémákra, de ez jellemző több nyugati országban is. Egy új kihívás az államadósság növekedése: 2007-ben csak 4 országban volt magasabb a GDP államadóssága 60 és 100% között, 2021-ben már 15 ország van, ahol 70 és 200% között van az államadósság. Meg kell nézni az elsődleges hiányt, ami nem veszi figyelembe a kamatkiadásokat - mondta. Jelenleg nő az egyes országok felára, nőnek a kamatok, az adósságszolgálat drágul, a jövőben a nagyon eladósodott országok vagy adót emelnek, vagy a kiadásokat kell csökkenteni. Csakhogy pont most vannak olyan új kiadások, amiket muszáj megtenni: fegyverkezés, energetikai átállás, stb.

Ez egy óriáisi kihívás a következő évekre vonatkozóan - mondta.

Szapáry György szerint az egyetemi oktatás nagyon fontos a versenyképesség szempontjából, de az egyetemek kapuja a közoktatás, ami pedig "borzasztó állapotban van." ELmondása szerint a tanári pálya ma nem vonzó, kevesen jelentkeznek tanárnak, nincs motiváció. Két probléma van a közoktatásban:

  • a bérezés túl alacsony,
  • emellett túlságosan leterheltek a tanárok.

Szerinte Észtország és Lengyelország jól áll a közoktatás terén, elöl vannak a felmérésekben, mi viszont nem állunk jól. Pedig mindenkit fel kell emelni, anélkül nincs fejlődés. A fejlődéssel kapcsolatban megjegyezte:

Sok dologra kell költenie az államnak, de a közoktatásra mindenképp.

Lentner Csaba (közgazdász, a Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) kutatója, a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára) szerint egyértelműen átalakulóban van a fősodrú közgazdaságtan. Alapvetően mások a gazdasági körülmények mint korábban (például az orosz-ukrán háború olyan változásokat hozott, amit korábban nem láttunk), ide pedig a tudomány megváltozására van szükség.

Az egyetemi oktatásról is beszélt Lentner. Szerinte Magyarországon rendkívül alacsony a kis- és középvállalati szektorban a diplomások aránya nemzetközi összehasonlításban, így nem lehet versenyképessé válni. Lentner Csaba azt mondja, hogy az egyetemi oktatásban van változás, a kutató szférában és a működési struktúrában is. Mire azonban a jelenlegi változások (például az alapítványi átállás) idővel fognak látszódni, jelenleg még a minőségi átállási szakasz elején állunk.

Lentner megemlítette a Fudan Egyetemet is, amelynek a betelepítését sürgette. Szerinte egy jó nemzetközi egyetem behozatala a magyar egyetemeket is felhúzná, kiprovokálná a versenyt. Jelenleg ugyanis közepes minőségű egyetemeket támogatunk, ami nem jó befektetés. Lentner szerint jelenleg nem jó az oktatási rendszerünk, erre nem lehet támaszkodni.

Címlapkép: Getty Images

Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek
GettyImages-1429689600
Erdogan
Tematikus PR cikk
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mekkora galibát okozhat feszült helyzet a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 4.
A Masterplast sztori a tőzsdén!
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek