
Még az innovációkkal meglehetősen közeli kapcsolatot ápoló szakmai közönség köreiben is élénk érdeklődést és meghökkenést váltott ki némelyik előadás, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központja által megrendezett első Future Materials Konferencián hallhattak nemrégiben Budapesten. A szeptember közepén megrendezett, angol nyelvű, kifejezetten nemzetközi közönségnek szóló esemény lehetőséget nyújtott designereknek, kutatóknak, a magánszektor képviselőinek és hallgatóknak, hogy előadások, beszélgetések és workshopok kombinációján keresztül bemutathassák és megvitassák az anyagipar legújabb trendjeit.
Az esemény tematikájának középpontjában egy új, részben érthető, ám kifejezetten rendhagyó trend vonult végig, amelynek alapeleme a lebomló anyagok keresése volt. A környezetvédelmi és szabályozói okokból ma már alapvetőnek számító kérdésre azonban néhány megdöbbentő választ is bemutattak az előadók.
Divatba jönnek a mikroorganizmusok
Az esemény alaphangját az egyik első előadó, Anastasia Pistofidou, a rendhagyó divatipari megoldásokat kutató műhely, a Fabricademy & FabTextiles társalapítója adta meg. Helyi körforgásos anyagi ökoszisztémákról és globális nyílt forráskódú receptekről szóló prezentációjában felvillantott néhány olyan megoldást, amelynek során a textilek, illetve ruhaszerű anyagok előállításában, valamint azok kidolgozásában, például festésében baktérium és gombák segítségét kérték a kutatók. Az eredmény nem maradt el:
cellulózlapok „termesztésével” változatos divatcikkek, például kalapok, táskák, kiegészítők készíthetők, gombafonalak irányított „tenyésztésével” pedig még szélesebb körű lehetőségek adódnak.
Utóbbiakból ruhákat, beltéri lámpabúrát és sátorborítást, valamint kültéri dizájnelemeket is készíthetnek.

Gyorsan elterjedhet
A szóban forgó anyagok talán még a szakmabeliek számára is újszerűnek tűnhetnek, ám az elterjedésük remélhetőleg gyorsabban megtörténik, mint azt ma várnánk – mondta el a Portfolio-nak Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Központjának igazgatója. Hozzátette: „számos új technológia nagyon drágának bizonyul az útja kezdetén, de további kutatások és a hozzá kapcsolódó eljárások finomítása révén olyan árat érhet el, amely már üzletileg is rentábilissá teszi. Egy jó példa erre a közelmúltból a napelemek elterjedése, amelyek ötven éve még annyira drágák voltak, hogy kifejezetten ritkán lehetett ilyesmit látni. Manapság az újgenerációs napelemek lényegesen olcsóbbak és terjednek is.”
Lasma Ivaska összességében úgy véli, hogy bár nehéz megmondani, mikor fognak tömegesen elterjedni az ilyen anyagok, jó esély nyílik arra, hogy ez még a mi életünkben megtörténjen.
Együttműködés több területen
Az ár kérdésén túl az új anyagok elterjedésében alapvetően a különböző területek képviselőinek együttműködése és a kölcsönös előnyök kialakítása is szerepet játszik. Ez tükröződött a szervezők koncepciójában is.
Az esemény megszervezésénél a kezdetektől fogva igyekeztük elkerülni azt, hogy egy klasszikus akadémiai konferenciát szervezzünk. Ehelyett egy olyan, sokakat vonzó és többféle területről érkező embereket megszólító eseményt igyekeztünk létrehozni, amely interdiszciplináris együttműködéseket tesz lehetővé.

Így tervezők, dizájnerek, menedzserek és az anyagokat kutató tudósok, valamint a diákok egyaránt az esemény célközönsége volt. A különböző területekről érkezett szakemberek együttműködésének lehetővé tétele és bátorítása a stratégiai célunkkal is egybevág. Hogy egy példát említsek: az egyik előadás arról szólt, hogy a divattervezők hogyan tudnak részt venni az anyagok előállításának és fejlesztésének tudományos munkájában azzal, hogy új szempontokat visznek be a folyamatba.”
Vannak jó példák
A téma ugyanakkor nem a science-fiction tárgykörébe tartozik. A formabontó anyagok már jelenleg is előfordulnak a környezetünkben, ráadásul nem csupán a divatipar kísérleti területein. A csomagolóipar, az építőipar az a terület, ahol már elég erős jelenlét tapasztalható az ilyen anyagok tekintetében, és érdekes módon az autóipar is használja az elért eredményeket.
A gombák segítségével előállított micélium az építőiparban már szigetelésként használatos, ipari szabványnak megfelelő szigetelőelemként alkalmazzák, az úgynevezett micéliumhabból előállítható műbőrt pedig az autók belső borításaként használja néhány gyártó.
A csomagolóipar vezet
Magyarország ebben a versenyben hozzávetőleg a földrajzi helyzetének megfelelő pozícióban van, vagyis a kelet-közép-európai régióban, némileg lemaradva a nyugat-európai régiótól. Mindez nem jelenti azt, hogy nem vesznek minket körbe ilyen anyagok, illetve technológiák.
Bár mi nem látjuk ezeket az anyagokat, vagy nem tudunk arról, hogy biológiailag lebomló vagy komposztálható anyagokat vásárolunk a boltokban csomagolásként, attól azok még ott vannak
– mondta el a Portfolio-nak Minkó Mihály, a MOME Innovációs Központjában kutató és adatvizualizációs szakértő. Hozzátette: „elsősorban a csomagolóiparra van rálátásom, ott már elég erősen elkezdtek átállni a gyártócégek arra, hogy megpróbáljanak minél inkább környezetbarát termékeket a piacra dobni. A vásárlók nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy ami a kezük ügyébe kerül, az valóban egy biológiailag lebomló anyag, és kétségkívül igaz az is, hogy az ilyen anyagok tömeges használata még nem annyira elterjedt, mint tőlünk nyugatabbra. De idehaza is megfigyelhető, hogy nem használhatunk egyszer használatos szívószálakat, evőeszközöket a szabályozás miatt, ezek kiváltására pedig már a magyar gyártók magyar termékei is rendelkezésre állnak.”

Kulcskérdés az ár
A néhány üdítő kivételtől eltekintve azonban mindezek az anyagok még nem jelentenek versenyképes alternatívát a gazdaság szereplői számára – igaz, ez gyorsan megváltozhat a jövőben. Minkó Mihály szerint a formabontó matériák használata akkor lesz olyan mértékben elfogadott és elterjedt, amikor a technológiai skálázhatóság megugrása megtörténik.
Jelenleg az ilyen anyagok előállítása, és az ebből történő gyártás még nagyon kevés esetben skálázható felfelé, hogy a tömegtermelés mennyiségi mutatóit elérjék – márpedig ez kellene a gazdaságossághoz. Ha azonban elérjük azt a pontot, hogy a lebomló anyagok használata versenyképes a műanyaggal, akkor gyors elterjedést tapasztalhatunk
– véli a kutató, aki szerint mindaddig a tudatosság növelése mellett elsősorban szabályozói változtatásokkal kellene segíteni ezek elterjedését.
A szakértő szerint ugyanakkor az új anyagok versenyképessége már nincs annyira messze.
„Sőt, a csomagolóiparban ez már nagyon közel van, hiszen a különböző biocellulózok meg gombamicélium-kompozitok már hasonló tulajdonságokkal és árstruktúrával rendelkeznek, mint például a hungarocell.”
A cikk megjelenését a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem támogatta.
Fotó: Turós Balázs
18 év után először tüdőpestisbe halt bele egy arizonai lakos
A "fekete halál" ma már rendkívül ritka betegség.
Ejtették a vádat az orvos ellen, aki sóoldatot adott be a Covid-oltások helyett
Megsemmisítette a vakcinákat.
"Arcátlan és tiszteletlen": így jellemezte a vámfenyegetést az EP kereskedelmi bizottságának vezetője
Azonnali lépéseket sürget.
Trump váratlan bevándorlási fordulata: mégis kellenek az emberek Amerikának?
Donald Trump meglepő kijelentést tett a Fox Newsnak adott interjújában!
Milliókat érő Pokémon kártyák tűntek el – a tolvaj pontosan tudta, mit akar
113 ezer dollár volt az értékük.
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón
Mi a baj a statisztikáról szóló törvény új, anonimizálásra vonatkozó definíciójával?
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
Hulladékhő újragondolva: így fűtik Finnországban az otthonokat
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Balásy Zsolt (és a HOLD) új kollégát keres
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
Spórolj energiát, kapj pénzt - új lehetőség a vállalkozásoknak!
A KEHOP Plusz-4.1.6-25 kódszámú hitelkonstrukció célja, hogy kedvezményes, kamatmentes kölcsön révén segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a víziközmű szolgáltatókat
Nyaralás helyett elemzőt keresünk Zsidayval
Zsiday Viktorral junior elemzőket keresünk, ahelyett, hogy nyaralnánk. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, You

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
