worker goldozó ipar termelés gyártás fizetés
Gazdaság

Fél évre szóló minimálbér-megállapodás lehetőségét vetette fel Parragh László

Tar Gábor
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.

A konferenciát szervező Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre bevezető előadásában kitért a jövő évi minimálbérről szóló, szeptember végén elindult, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között folyó bértárgyalásokról.

Az eddig lezajlott két tárgyalási fordulón a partnerek óvatosak voltak, a béremelés mértékekről egyelőre nem esett szó

– mondta a szakszervezeti vezető. Legfontosabb követelésként azt fogalmazta meg, hogy a nettó minimálbérnek el kell érnie a létminimum szintjét, „mert ha ez alá süllyed, akkor az ezen a szinten fizetett munkavállalók a szegénységi küszöb alá kerülnek”.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 környékén következett az be, hogy a nettó minimálbér mértéke elérte a létminimum szintjét. „Ebből nem szeretnénk engedni, így a legfontosabb követelésünk a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól” – hangsúlyozta ki. Palkovics Imre kiemelte: a bértárgyalásokon nem alakult ki különös vita ebben a kérdésben. Úgy fogalmazott, hogy e téren „körvonalazódik a konszenzus”, a kérdés, csak az, hogy a vállalkozások miből tudják majd ehhez tartani magukat, és ezzel kapcsolatban milyen elvárásokat fogalmaznak meg a kormány felé. Ezzel arra utalt, hogy a kormányzat a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás keretében az elmúlt években adókedvezménnyel (a szociális hozzájárulási adó csökkentésével) próbálta elősegíteni, hogy a minimálbéremelést ki tudják termelni a vállalatok.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára ezzel kapcsolatban elmondta:

a létminimum kérdése fontos ügy, mi is nagyra becsüljük, hogy a hatéves bérmegállapodás időszakában elértük, hogy a minimálbér nettó értéke meghaladta a létminimum értékét.

A lejáró hatéves bérmegállapodásról szólva kiemelte: „a kormányzat bérpolitikája radikálisan felére csökkentette a munkaadói terhek jelentős részét, a szociális hozzájárulási adó 2016-ban, a hatéves bérmegállapodás megkötésekor 27 százalék volt, jelenleg pedig 13 százalék. Ha ezen az úton halad tovább a kormányzat, amire látok esélyt, akkor mi is mindent el fogunk követni azért, hogy a minimálbér reálértéke ne csökkenjen, és erre szerintem jó esély is van.”

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke előadásában kitért arra, hogy szerinte a minimálbér szerepe, illetve a minimálbértárgyalások technikája megkopott az idők során. „Nem adott, hogy a bértárgyalásokon résztvevő szereplők mögött milyen valós súly mutatható ki” – jegyezte meg. A minimálbér szerinte megváltozott szerepéről pedig azt emelte ki: „a versenyszféra azon része számára, amely erőteljesen keresi a munkaerőt, a minimálbérnek nincs jelentősége, a minimálbéregyezkedés már egy meghaladott dolog. Ha nem találnak szakácsot 600 ezerért, akkor 650 ezret fizetnek neki, akár mennyi is a minimálbér.”

A jelenlegi gazdasági helyeztre utalva pedig azt mondta, hogy „egyáltalán nem irigyli” a bértárgyalásokon résztvevő feleket, mert „jelenleg nem tudni, mennyi lesz a GDP-növekedés és az infláció, valamint miként alakulnak az energia- és nyersanyagárak”.

Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre

– tette hozzá Parragh László.

Az MKIK elnöke megosztotta véleményét a tervezett uniós minimálbérrel kapcsolatban is. „Az MKIK ezt nem fogja támogatni, mert az az ország versenyképességi előnyének elvesztését jelentené. Az EU fejlett országainak elemi érdeke, hogy minél feljebb nyomják a közép-kelet-európai térség béreit, ez társadalmi szempontból helyes is, de – vagy kimondjuk, vagy nem – a versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Belátható ideig, 2030-ig biztos nem elfogadható, hogy belemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi (mint szakszervezetek, mint munkaadók) mondjuk meg, milyen legyen a minimálbér, hanem valaki más kívülről. Amíg el nem érjük az uniós átlagot, és fel nem zárkózunk, addig ez nem fogadható el.”

Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója azt hangsúlyozta ki, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben egyáltalán nem vehető biztosra, hogy minimálbéremelés esetén a tőkeerősebb, magasabb profittal, magasabb hozzáadott értékkel termelő vállalatok a költségeik megemelkedésének kigazdálkodása mellett döntenek. „A 2000-es évek eleji minimálbéremelésekről szóló vizsgálatok azt mutatták, hogy azok az exportorientált, tőkeerős cégek, amelyek nem tudták vagy nem akarták áremelésben érvényesíteni a minimálbéremelés okozta többletköltségeket, sokkal nagyobb arányban döntöttek úgy, hogy inkább lecserélik a munkaerőt tőkére (az automatizáció, robotizáció révén – a szerk.)” – mondta a szakértő. Úgy vélte, a képzetlen munkaerő robotokkal, gépekkel való kiváltása ma sokkal érzékenyebben kérdésként merülhet fel, és szerinte egy nagymértékű minimálbéremelés lökést adhat a robotizáció felé.

Reizer Balázs, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa azt emelte ki hozzászólásában, hogy

a világon Magyarországon a legmagasabb a minimálbér adóterhe.

„Ha növelni akarjuk a minimálbért kereső emberek nettó jövedelmét, és nem akarjuk, hogy ez állásvesztésekhez vezessen, akkor ennek a legjobb módja, ha a minimálbért terhelő világbajnok adókulcsot valahogy lecsökkentjük” – jegyezte meg. Szerinte ezt a nagyon magas jövedelmű emberek adóterhének növelésével lehetne finanszírozni.

Parragh László a minimálbér adóterhének csökkentésére vonatkozó felvetésre azzal reagált, hogy az „adórendszer lényegi cölöpjeinek” megváltoztatását a gazdasági szereplők nem támogatják. „Nem értünk egyet azzal, hogy a minimálbér legyen adómentes, ez nem politikai, hanem közgazdasági kérdés, mivel teljesítményorientálttá kell tenni a gazdaságot. Abban az időszakban, amikor különböző segélyekből nagyon sok ember meg tudott élni, nagyobb volt a munkanélküliség, mint azt követően, hogy döntés született arról: minimalizáljuk az állami pénzt a támogatási oldalon” – mondta az MKIK elnöke.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus gyerek gyermek beteg láz getty stock
mvm-gaz-gazarak
adventi koszorú
zenehallgatás fejhallgató pihenés
gáz
whisky
fegyver-pisztoly
Tematikus PR cikk
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
dohányzás cigaretta