windisch lászló állami számvevőszék
Gazdaság

El kell menni a falig az energiatakarékosságban - Windisch László mindenkinek üzent

Csiki Gergely
Ez egyértelműen válsághelyzet - reagált Windisch László arra a felvetésünkre, hogy az energiaárak ilyen mértékű elszállása okozta új helyzetet minek nevezné. Az Állami Számvevőszék elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy ebben a krízisben mindenki alkalmazkodásra kényszerül, például az Állami Számvevőszék irodáiban is a 18 fokot tartják. Figyelmeztetett: a lassuló gazdaság és negatív fizetési mérleg nem jó képlet, ezért ezek javításán dolgozni kell. Azt is megosztotta velünk, hogy az energiaárak emelkedésében jelentős szerepet játszott a hisztéria faktor. A szakember nem tartja szerencsésnek az árstop alkalmazását az üzemanyagok esetében, és közben elmondta azt is, milyen eszközzel kellene a lakosságot takarékosságra ösztönözni ezen a téren. A júliusban, 12 évre megszavazott elnökkel arról is beszélgettünk, hogy a piac hogyan fogadta az új Integritás Hatóság vezetőinek kinevezését, mire számít az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy miért érdemes a válságban célzott támogató programokat hozni, valamint arról is, hogy milyen szerepük lesz a készülő 2023-as költségvetés megújításában és milyen új ellenőrzéseket terveznek a jövőben.

Az ÁSZ elnökeként az Ön javaslata alapján nevezték ki az újonnan felálló Integritás Hatóság legfontosabb pozícióira a vezetőket. Mit érdemes tudni a kiválasztás folyamatáról és lehet-e tudni a kiválasztás főbb szempontjait? A forint pénteki erősödése alapján a piaci szereplők úgy tűnik, megelőlegezték a bizalmat az új hatóságnak.

Egy bonyolult, több körös kiválasztási folyamat végén lettek kinevezve az új vezetők. Kifejezetten transzparens, szerintem példaértékű folyamat volt. Nyilvánosan kiírt pályázaton indulhattak az új hatóság elnök- és elnökjelöltjei, a törvényi feltételek fennálltát egy három tagú bizottság bírálta el. Ebbe a bizottságba egyébként szintén nyilvános pályázaton és szigorú szakmai követelményeknek megfelelve lehetett bekerülni. Az Alkalmassági Bizottság által alkalmasnak talált 18 jelölt közül a törvény alapján nekem kellett kiválasztanom, kit javaslok kinevezésre. Én – bár jogszabály nem követelte meg -, előzetesen nyilvánosságra hoztam az értékelésem szempontjait. 36 szempont szerint értékeltem a jelölteket, ezekkel különböző szakmai és vezetői kvalitásokat, felkészültséget, megszerzett tapasztalatot igyekeztem felmérni. Minden jelöltettel legalább egy órás meghallgatást tartottam, ezeket a hozzájárulásukkal videón rögzítettük is.

A pontozás alapján legjobban szereplő jelölt lett az elnök, és a legjobbak közül választottam az elnökhelyetteseket is.

A pontozást – hozzájárulásuk esetén – a nem nyertes indulók esetén is nyilvánosságra hoztam. Úgy látom, tényleg

a piac is értékeli a jelölteket, vagy legalább a bizalmat megszavazta számukra.

Ezt javaslom azoknak is, akik már most, a tevékenységük megkezdése előtt próbálják a hatóságot hitelteleníteni. Jusson eszükbe, egy hiteles zenekritikus legalább elmegy a koncertre, amiről írni szeretne.

Mit gondol az új hatóság szerepéről? Hogyan fognak együtt dolgozni az új hatóság elnökével, milyen kapcsolatot, munkamegosztást terveznek?

Nemzetközi elismertségnek örvend az ÁSZ integritás felmérése, ennek tapasztalatait, know-how-ját át fogjuk adni számukra. Ha valamilyen ellenőrzéssel, módszertan átadásával, kidolgozásával tudjuk segíteni a Hatóságot, azt meg fogjuk tenni. Bár jogilag az ÁSZ-nak nincsen köze az új hatósághoz, de mivel a vezetők kiválasztásában személyesen részt vettem, kifejezetten érdekelt vagyok abban, hogy ők sikeresek lehessenek.

Új helyzetbe került a magyar gazdaság. Az ország minden szereplőjét érinti az energiaárak drámai emelkedése. Mit érzékel mindebből az Állami Számvevőszék az állami intézményeknél, a háztartásoknál, a vállalatoknál?

Maga is tapasztalhatja idebent

az irodában az új helyzetet, ugyanis a szobában hűvös van, 18-19 fok lehet, mert egyelőre nem fűtünk, pulóverben beszélgetünk most is.

Ez is jól mutatja, hogy a saját bőrünkön is érezzük a válságot, és emiatt az ÁSZ jóval nagyobb rezsikiadással tervezi a következő évét. De a gazdaság minden szereplője, mind a versenyszféra, mind a háztartások és az állami szektor is jelentősen meg fogja ezt érezni. Konkrét számadatokkal az állami- vagy versenyszférát érintően még nem rendelkezünk.

windisch lászló állami számvevőszék

Lehet ezt az új helyzetet válságnak nevezni? Más ez a mostani energiakrízis, mint a korábbi válságok?

Van, aki válságnak nevezi, van, aki áremelkedésnek. Én azt gondolom, hogy

ez egyértelműen egy válság.

Egy 12-15-szörös áremelkedés egy válsághelyzet, főleg egy olyan gazdaság esetében, mint a magyar, ami egy erőteljesen energiaintenzív gazdaság, vagy egy olyan éghajlaton, mint a magyar, ahol télen fűteni kell, nincs más opció. Annyiban mindenképp más ez a válság, hogy ehhez tényleg minden szereplőnek alkalmazkodnia kell, a szokásainkat kell megváltoztatnunk. Annak is változtatnia kell, aki anyagilag elbírná a magasabb fűtésszámlát, mert össze kell fogni,

muszáj az energiafogyasztást erőteljesen csökkenteni, ezzel lehet annak árát is leszorítani és a fizetési mérleg javításához is elengedhetetlen

az energia import csökkentése.

Mit látnak, ki hogyan alkalmazkodik ehhez az új helyzethez? Egyáltalán milyen mozgásterük van az egyes szereplőknek?

Az energiaválság súlyosan érinti az állami büdzsé helyzetét, de a vállalkozások költségvetését is. Az állami szektorban elrendelt 25%-os fogyasztáscsökkenést jó lenne elérni, de azt is látni kell, hogy egy ilyen takarékossági intézkedés egy 1400 százalékos áremelkedést nem tud kompenzálni. Az egyik legfontosabb reakció minden szereplő részéről, hogy aki, amennyire tud, takarékoskodjon. Nemcsak az egyéni felhasználók pénzügyi kérdéséről van szó, hiszen korlátos a rendelkezésre álló energia, ráadásul a gazdasági szereplők, háztartások energiamegtakarítása az ország fizetési mérlegét is nagyban javítja. Azt is fontos leszögezni ugyanakkor, hogy

az áremelkedésben volt egy jelentős hisztériafaktor is.

Ilyen volt a koronavírus-járvány kirobbanása idején a maszk, a gumikesztyű, a fertőtlenítőszer, az oltóanyag és a lélegeztetőgép esetében is. Látható is, hogy az európai tárolók telítődésével az árak is esni kezdtek, bár még mindig többszörös a gáz ára, mint mondjuk egy évvel korábban.

Maradva az állami költségvetésre gyakorolt hatásoknál. A kormány részben az új helyzet miatt a 2023-as költségvetés újratervezésére készül, így a nyáron elfogadott változat alapvető átírására kényszerül. Hogyan készül erre a folyamatra a számvevőszék?

Ha törvénymódosításra kerülne sor, akkor a Költségvetési Tanácsnak azt véleményeznie kell. Ezt akkor is megteszi, ha a veszélyhelyzet miatt az adósságszabályt nem kell érvényesíteni. Ettől függetlenül a KT ki fogja fejteni a véleményét. A törvény alapján a vélemény kidolgozásában az ÁSZ is részt vesz tanulmányok készítésével. Figyelemmel kísérjük az újratervezés folyamatát, és véleményezni fogjuk annak hatását. Az újratervezés azért szükséges, mert

a makrogazdasági pálya olyan mértékben megváltozott a tavaszi előfeltételezésekhez képest, amely szükségessé teszi a korrekciót.

De továbbra is nagy a bizonytalanság, még decemberben is nehéz lesz azt megmondani, hogy a 2023-as év hogyan fog alakulni a magyar gazdaság fő számai szempontjából.

Mit nevezne meg a legnagyobb negatív kockázatnak?

Most a legnagyobb kockázat az, amire a legkisebb hatásunk van, a háború. Senki nem tudja, hogy az eszkaláció, vagy a béke irányába halad. Ezzel, illetve az emiatti szankciókkal pedig szorosan összefüggnek az energiaárak, amelyek lényegesen befolyásolják az állami költségvetés helyzetét. Azt is látni kell, hogy van most egy magas inflációs környezet, ami alapján sokan azt gondolnák, hogy a magas inflációval összességében még jól is járhat a költségvetés, hiszen ezáltal magasabb forgalmi típusú adóbevételekhez jut. Igen ám, de ha ennek

jelentős része az energiaár-inflációból tevődik össze, ez nettó hatásában már nem javítja a költségvetést, hanem kifejezetten rontja.

Nem beszélve arról, hogy a rezsicsökkentés fenntartása direkt kiadásokat is okoz. Az államot, mint a legnagyobb intézményfenntartót nagy mértékben terheli a kiadási oldalon az energia-túlsúlyos infláció.

Véleményem szerint a leginkább a fizetési mérleg javításán kell dolgozni,

a külkereskedelmi egyenleg az energiaárak elszabadulása miatt nagyon elromlott. Lassuló gazdaság és negatív fizetési mérleg nem jó képlet. Egyszerre kell recesszió elkerülésén és a fizetési mérleg javításán is dolgozni. Utóbbinak fontos eleme az energiaimport mérséklése, ami takarékossággal érhető el. Na ezért fázunk most kicsit a riport közben az irodámban.

Vannak-e arról információik, saját adataik, hogy a hazai cégek, akár az állami vállalatok hogyan reagáltak a kialakult helyzetre?

Közvetlen tapasztalatok még nincsenek, mert az alkalmazkodás csupán egy-két hónapja indulhatott el. Remélem, hogy néhány év múlva eljutunk oda, hogy az ellenőrzésünk alatt álló szektorból nagyon gyorsan tudunk akár egyedi adatokat is kapni és értékelni, de erre még várni kell. Azt ugyanakkor látni és hallani, hogy

az ország energiafogyasztásán már látható az alkalmazkodás, a visszafogás, viszont kivétel ez alól az üzemanyagfogyasztás.

Ez ugyanis sohasem volt ilyen magas, mint idén.

Ez nyilvánvalóan a mesterséges árral függ össze, hiszen az alacsony ár túlfogyasztásra ösztönöz.

Valóban ez nem egy szerencsés fejlemény, hiszen ez is egy energiahordozó, amit importból szerez be az ország, a környezetvédelmi szempontokon túl már csak emiatt is takarékoskodni kellene vele. Emiatt

nem tartom szerencsésnek az olyan jellegű ársapka alkalmazását, mint a lakossági üzemanyagé,

hiszen így semmi nem ösztönzi a lakosságot a takarékosabb felhasználásra. Itt nem mindent vagy semmit játékról van szó, lehetne valami köztes megoldás,

nem kellene egyszerre a világpiaci árakat rászabadítani a kutakra, de valahogyan a takarékosság felé kellene terelni az autósokat.

windisch lászló állami számvevőszék

Az elmúlt néhány hét a bajba került önkormányzatoktól is hangos volt. Mit tehet ebben a helyzetben az állam?

Az energiakrízis az önkormányzatokat is súlyosan érinti, számos településen ezért válságtanácskozásokat, válságterveket készítenek arról, hogy hogyan tovább. Az Állami Számvevőszék ebben nem tud tanácsot adni, mert ez helyi politikai kérdés. Valószínűleg nagyon sok önkormányzat el fog jutni oda, hogy válogatnia kell, hogy mely feladatokat tudja a jövőben is ellátni. Lehet, hogy a télen nem tudja nyitva tartani az összes sportpályát, vagy nem tudja fűteni a kultúrházat vagy a könyvtárat, de az ÁSZ-nak nincs sem felhatalmazása, sem kompetenciája, hogy megmondja, mit tegyenek az érintett települések. Nagyon sokféle önkormányzat van, különböző helyzetek állhatnak elő, ezeket a döntéseket egyedileg, helyben kell meghozni.

Az önkormányzatoknak el kell menni a falig, ezért helyes, ha az állam egyelőre nem vállalja át az áramszámlákat,

hiszen akkor hasonlóan járna el, mint a benzin esetében a lakosságnál. Az alkalmazkodásra igenis szükség van. Nincs az a költségvetés, amelyik az összes önkormányzattól át tudná vállalni a megemelkedett számlákat, ezért a fájdalmas alkalmazkodás útja elkerülhetetlen. Ha ez megtörtént az önkormányzatok oldalán, és nem elegendő, akkor kell a központi költségvetésnek, az államnak ebben szerepet vállalni.

Az állam a cégek esetében már reagált az új helyzetre új programokkal, mi szabhat határt az állami beavatkozás és segítségnyújtás mértékének?

Kedvező hírként értékelem, hogy a kormányzat felismerte, hogy a vállalatok egy ilyen költségsokkra nem készülhettek fel tartalékok képzésével és ennek megfelelően célzott programokat készít, amelyekkel ezeknek a vállalkozásoknak nyújt segítséget. A kormány azt is jól látja, hogy

a cégek működőképességének fenntartása, még ha a költségvetési egyenleg romlásával is jár, hosszú távon előnyös, hamarabb tud helyreállni ugyanis a magyar gazdaság,

ha most nem engedjük recesszióba fordulni. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy egyrészt az infláció leszorítása érdekében az MNB szigorító monetáris politikáját ne oltsa ki a fiskális lazítás, másrészt az ilyen állami beavatkozásnak jelenleg van egy természetes korlátja, ez pedig a finanszírozhatóság.

Itt most az állampapírok látványosan megemelkedő kamatáról beszélünk?

Többek között igen. A hazai állampapírok kamatai nagyon magasra emelkedtek. Örömteli, hogy a belföldi lakossági megtakarításokból a finanszírozási igény negyede megoldható, de látni kell azt is, hogy ennek ára van: már nem a MÁP+-on keresztül 5 százalékos kamaton történik, hanem inflációkövető állampapírok segítségével, ami jövőre 15-16 százalékos kamatokat eredményezhet, jelentősen növelve az adósságszolgálat kiadásait. Ez a válság nem magyarspecifikus helyzet. Nem arról van szó, hogy Európa jól teljesít, és mi vagyunk a rossz tanulók. Részben Európa is okozója ennek a válságnak a szankciós politikáján keresztül. Emiatt viszont a helyzet kezelésére is szóba jöhet európai szintű közös beavatkozás, akár finanszírozási oldalon is, de több lehetséges eszköz is felmerülhet. És pont

emiatt tartom szinte elképzelhetetlennek, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz.

Szinte kizártnak tartom, hogy egy ilyen helyzetben egy klub az egyik tagját lenyomja a víz alá. Úgy, hogy közben a magyar kormány minden brüsszeli követelésnek maradéktalanul megfelel.

Változnak-e a hangsúlyok az ellenőrzésben, a számvevőszéki tevékenységben azzal, hogy Ön lett az ÁSZ új elnöke?

A második féléves ellenőrzési tervet megváltoztattuk, elérhető a honlapunkon, de azok a változások, amiket szeretnék, hosszú éveket vesznek igénybe. Egyrészt szeretnék sokkal mélyebb vizsgálatokat, a szabályozottság meglétén túl szeretném ez ellenőrzött szerveknek a tényleges gazdálkodását, működését jobban górcső alá vonni. Másrészt szeretnék olyan vizsgálatokat, amelyek időben sokkal közelebb esnek, tehát nem a régmúltat vagy a néhány évvel ezelőtti gazdálkodást vizsgálják. A mai információtechnológiai eszközök lehetővé teszik, hogy nagy mennyiségű adatot nagyon gyorsan begyűjtsünk, ezeket elemezzük, kockázatalapon akár kiválasszunk ellenőrzési szervezeteket vagy akár csak gazdasági eseményeket, tranzakciókat. Reményeim szerint hamarosan fogunk tudni olyan vizsgálatokat végezni, hogy mondjuk délután egy telefonnal vagy e-maillel bekérünk akár önkormányzattól, állami vállalattól egy aznap délelőtt rögzített vagy átutalt pénzmozgáshoz, tranzakcióhoz kötődő dokumentációt, például beszerzési dokumentációt, azt két napon belül kiértékeljük, és le is zárul a vizsgálat.

A megújulás érinti tehát az adatok felhasználásának módját. Ez úgy tud megvalósulni, ha az állami szektorban keletkezett és nyilvántartott rengeteg adatot, például a Magyar Államkincstárnál felhalmozódott rengeteg információt, az ÁSZ elkezdi érdemben használni. Ez egy újdonság lesz az ÁSZ életében. Szeretnénk adattárházat építeni, vagy valamilyen kölcsönös együttműködéssel más adattárházakat elemzési célból használni.

Nagyon erősen a digitalizáció és az adatalapú ellenőrzés irányába szeretnénk elmozdulni.

Ezt az újfajta hozzáállást is a válság kényszeríti ki?

Gondolkodtunk azon, hogy egy ilyen válsághelyzetben egy ellenőrző szervezet részéről mi a jó magatartás, hogyan tud hozzájárulni a kilábaláshoz vagy a válságkezeléshez. Arra jutottunk, hogy nem az a helyes válasz, ha nagyon a háttérbe húzódunk, és nem terhelünk senkit semmilyen vizsgálattal, hanem az, ha sokkal inkább igyekszünk megelőzni a nem kellő pénzfelhasználást, az esetleges kisebb hibákat, szabályozatlanságokat. Ezzel sokkal komolyabb támogatást tudunk adni az ellenőrzésünk alatt álló szervezeteknek.

windisch lászló állami számvevőszék

Képek forrása: Bácsi Róbert, Portfolio

STA_4224
fentanil drog gyógyszer alkohol kábítószer
cseh t-72 tank
nagy márton
Tematikus PR cikk
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
rezsi-rezsicsokkentes-rezsiszamla-rezsiaarak-penz-sporolas-energiaarak-energiafogyasztas-aramar-gazar-bevasarlas-inflacio-aremelkedes-arnovekedes-villany-aram