Előfizetői tartalom

Ez a rezsiválság más, mint a hitelválság - De mekkorát üt a krízis az önkormányzatokon?

Vasvári Tamás, PTE KTK
Gigantikus présben a helyhatóságok. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok. Mentőöv a fuldokló településeknek. Ismerősen csenghetnek ezek és ehhez kapcsolódó híradások az elmúlt időszakból: a jelenlegi rezsiválság jelentősen megnövelheti az energiával kapcsolatos kiadásokat, pedig a koronavírus járvány már a bevételi oldalról (is) érzékenyen érintette helyi költségvetéseket. A fenti szalagcímek azonban nem most, hanem több mint tíz éve jelentek meg a sajtóban, amikor az önkormányzatoknak az adósságszolgálati terhek okoztak fejfájást. Ugyan a két jelenség eltérő eredetű, az önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatása ugyanaz: valahogy meg kell teremteni a növekvő kiadások fedezetét. Erre azonban tíz éve végül nem volt szükség, mivel a központi kormányzat átvállalta az önkormányzatok adósságait és az azzal járó kötelezettségeket. Kérdés, hogy ezt a lépést a rezsiválság során mikor és milyen mértékben hajlandó ugyanezt megtenni.

Egy kis gazdaságtörténet „Robban az időzített bomba” címmel jelent meg cikk a Világgazdaság 2011. április 29. számában, amiben a szerző az önkormányzati kötvénykibocsátások meginduló tőketörlesztéseinek drámai hatásait elemzi. És valóban, a 2007 és 2010 között jelentős lezajlott önkormányzati eladósodási hullám motorjai a kötvénykibocsátások voltak, amelyek...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

2 223 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái