Lassan, de formálódni látszik, hogy az Európai Unió milyen válaszlépést tehet az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényére. A Joe Biden adminisztráció által elfogadtatott törvény adókedvezményeket, közvetlen támogatásokat fizet azoknak a cégeknek, amelyek vállalják, hogy belföldön hajtanak végre beruházásokat, vagy fejlesztik meglévő gyártókapacitásukat. A protekcionista program hátrányosan érinti az amerikai piacon jelenlévő európai cégeket, ezért az Európai Bizottságra több tagállam is nyomást helyez, hogy egy hasonló támogatási eszközt hozzanak létre.
Két irányban folynak a tárgyalások, miután a Biden-kormányzattal folytatott tárgyalásokon nem látszik, hogy engedményeket lehetne elérni az uniós gazdasági szereplők számára. Egyrészről Emmanuel Macron francia elnök egy "Buy European" megoldást vetett fel, melynek lényege az lenne, hogy az EU-n belül gyártó cégek termékeinek vásárlását támogassák. Míg az Európai Bizottság részéről azzal állt elő Ursula von der Leyen, hogy létrehoznak egy független pénzügyi alapot, amellyel támogatják a cégek zöldenergiás és tisztaenergiás beruházásait, valamint egyszerűsítik az állami támogatási szabályokat.
Az EB-elnök verzióját két oldalról is támadják: egyrészről a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásait csillapítandó már lazítottak az állami támogatási rendszeren, amely azt eredményezte, hogy a két legnagyobb gazdaság, Franciaország és Németország visszaélésszerűen tőkésítette fel a belföldi cégeiket. Ugyanakkor pont Németország a közös hitelfelvétel útján létrehozandó alaptól is elzárkózni látszik.
A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság mégsem adta fel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében már használt SURE-programon keresztül legyen egy közös hitelfelvétellel létrehozott független alap. A tagállamok EU-nagykövetei az állandóképviseletek szerdai ülésén egyeztetnek a közös eladósodás újabb lehetőségeiről. Az uniós vezetők eddig elhalasztották az új uniós pénzeszközökről szóló vitát, azzal érvelve, hogy az országoknak először a helyreállítási alapban még rendelkezésre álló milliárdokat kellene elkölteniük. A kérdést azonban a következő, február 9-10-i csúcstalálkozójukon vitatják meg, ahol az amerikai ipari támogatásokkal szembeni ellencsapást akarják előkészíteni.
Mark Rutte holland miniszterelnök azonban úgy érvel, hogy vezető társainak inkább a saját rendszereik reformjára kellene összpontosítaniuk, hogy versenyképesebbé tegyék őket, mintsem hogy újabb uniós pénzeket kérjenek. "Jelenleg nagyon sok pénz van a rendszerben" - mondta Rutte. A holland kormányfő átfogóbb reformok mellett érvelt, rámutatva, hogy egyes európai országok nagyon sokat költenek a nyugdíjrendszerekre. Szerinte előbb ezeket a kiadásokat kellene áttervezni, mert akkor már meglévő forrásokkal gazdálkodhatnának a nemzeti kormányok.
Úgy látja, hogy addig nem érdemes újra eladósodni, amíg "minden pénzt, amit nem lehet innovációra és zöld technológiákra költeni" meg nem fognak a rendszerben.
Ehhez képest egy másik probléma a közös hitelfelvétellel, hogy az uniós közös kötvényeknél a hozamok jelenleg magasabbak, mint az egyes tagállamok saját kibocsátásainál. Ennek oka, hogy bár az EU kiváló adósosztályzattal rendelkezik, kisebb likviditás van a szupranacionális szervezetek kötvényeinek piacán, mint az állami papírok esetében. Franciaország például AA-minősítéssel is olcsóbban vehet fel hitelt, mint az EU a legjobb osztályzattal.
A magyar kormány álláspontja egyelőre nem ismert a kérdésben.
Címlapkép forrása: Portfolio.
