napelem családi ház
Gazdaság

Megszólalt Lantos Csaba az új napelem elszámolásról

Portfolio
A mai napig gondolkodunk azon, hogy a lakossági napelemeknél 2024. január 1-től az éves szaldó elszámolás havira alakuljon-e át, mert nem az a célunk, hogy ne válasszák az emberek a napelemet, „finomhangolás, átalakítás azonban várható” – közölte a több százezer család számára kulcsfontosságú témában az üzenetet Lantos Csaba az Indexnek adott interjúban. Az új energiaügyi miniszter emellett beszélt a magyar áramfogyasztás várható komoly növekedéséről, az ehhez szükséges erőművi portfólióról és az ötszörösre emelkedő energetikai beruházási szükségletről, az energiaszuverenitás fokozása érdekében az import csökkentéséről, illetve a két paksi erőmű egymással párhuzamos működésének fontosságáról is. A magyar gazdaság előtt álló főbb energiapiaci kihívásokról a Portfolio jövő kedden, január 31-én este egy külön szakmai rendezvényt is rendez, amelynek részletei itt érhetők el.

Az energiaválságról

Lantos Csaba szerint jelenleg az energiatrilemma komoly kihívásokat okoz, aminek az egyik lába az ellátásbiztonság - a molekula megléte nagy mértékben felértékelődik, amikor felrobbannak a vezetékek és az ellátásbiztonság alapvetően megkérdőjeleződik. Az ellátásbiztonsággal és a Paks 1 és 2 körüli fejleményekkel kapcsolatban Lantos kiemelte: fontos, hogy mindkét nukleáris erőművünk egy időben tudjon működni, hiszen jóval több itthon előállított áramra lesz szükségünk.

A másik láb a megfizethetőség, hiszen 2022-ben olyan árakkal találkoztunk az áram-és gáztőzsdéken, amit korábban mindenki elképzelhetetlennek hitt. Bár kezdenek visszarendeződni az árak, de még most is a kiindulópont négy-ötszörösénél tartunk a miniszter elmondása szerint, a vállalatok profitjának nagy részét pedig elviheti az energia-áremelkedés. A harmadik láb a fenntarthatóság, azaz hogy milyen világ marad utánunk a gyermekeinknek. Hangsúlyozza:

Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért 2023 januártól!

TEHÁT AZ EDDIGIEKHEZ KÉPEST VALAMIT SÜRGŐSEN TENNI KELL.

Az iparnak a miniszter szerint biztosítani kell az energiát, amely mostantól elsősorban az áramot – és kisebb részt a hőt jelenti majd. Az urbanizáció magával hozta a villamosítást, az elektrifikáció pedig törvényszerűen folyamatosan nő, ehhez jön hozzá az újraiparosodás. Ezek együttesen példátlan kihívást jelentenek, a következőt emelte ki Lantos: "44 terrawattóra a hazai elektromos áramfogyasztás, ennek nagyjából a 70 százalékát mi állítjuk elő, de jelentős részben importfüggők vagyunk." Ezután hozzátette:

2030-ra a számításaink szerint 68 terrawattórát kell elérni, hogy minden igényt ki lehessen elégíteni – ez önmagában 55 százalékos emelkedés.

Lantos Csaba elmondása szerint Magyarországon sokkal beruházás-intenzívebb korszakba kell lépni az energetikában is.

Arra készülünk, hogy a következő hét évben az előző hét évhez képest ötszörösére fogjuk növelni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges infrastruktúra-beruházásokat

Összességében három területet kell kiemelni a miniszter szerint, ahol mindenképpen szükséges beruházásokat végezni, ezek

  • a megújuló energiaforrások,
  • a hálózatfejlesztések,
  • valamint a rugalmasságot fejlesztő infrastruktúrák.

A magas orosz energiaimport-kitettséget a háború fényében csökkenteni kell, Lantos kiemelte: az évi 1,5 milliárd köbméteres földgázkitermelésünket 2 milliárd köbméterre szeretnénk emelni, ezen túlmenően a geotermikus lehetőségeket is fokozzuk. Hozzátette:

kulcsfontosságúak a napelem-beruházások, és újra lehet szélerőműveket állítani.

Mi lesz a napelem-elszámolással?

A szaldóelszámolás eltörlésével kapcsolatban Lantos kifejtette, hogy jelenleg 163 ezer háztartási méretű kiserőmű van Magyarországon, közel 1500 megawatt teljesítménnyel, az összes beépített napelemes kapacitás az erőműveket is beleszámítva pedig túlnőtte a 4000 megawattot. Viszont azt nem lehet szabályozni, hogy akkor termeljenek, amikor kell az áram, tehát vagy feltermelnek a hálózatba, vagy más erőművet kell leszabályozni.

Ha majd nagy mennyiségű akkumulátor parkunk lesz, azaz gazdaságosabban tudjuk az áramot hosszabb ideig tárolni, az egy alapvető fordulatot hoz majd, de ma még nem ez a helyzet.

Ezután tért rá a tavaly ősszel hirtelen érkezett, az iparágat és az érintetteket is meglepő szabályozás kérdésére, amely kapcsán úgy fogalmazott: "Az egyik intézkedés arról szólt, hogy 2024. január 1-től csak 10 évig lehet ebben a szaldóelszámolásban részt venni, itt nem sérül senki, mindenkinek van 10 esztendeje, hogy megtérüljön a beruházása. A másik intézkedés, amelyen még a mai napig gondolkodunk, hogy a 2024. január 1-től érvényes éves szaldóelszámolás az addigi éves alapúról havira alakul át. Ennek is megvan a logikus magyarázata, de hogy pont ennek a megszüntetése a legjobb megoldás-e, azon továbbra is gondolkodni kell."

Ezután kijelentette:

Megnyugtatom, nem az a célunk, hogy akik most házat építenek, ne válasszanak napelemet. Finomhangolás, átalakítás azonban várható.

A rezsicsökkentésről

A miniszter a rezsicsökkentési átalakításokról is beszélt, és jelezte, hogy a tavaly nyáron eldöntött rendszer jól lett bekalibrálva, miszeint az átlagfogyasztásig jár a rezsicsökkentett ár, mert ez sokakat fogyasztáscsökkentésre ösztönzött, részben emiatt csökkent tavaly éves alapon 17%-kal a gázfogyasztás is.

Ezután fogalmazott úgy, hogy

a sávhatár alatti ár a továbbiakban sem változik, az afölötti részt április 30-áig felül fogjuk vizsgálni, megnézzük, hogy mit és hogy lehet módosítani.

Hozzátette: "nem a pillanatnyi ár határozza meg a gáz árát, mert a gázt korábban szükséges beszerezni, tárolni, azt finanszírozni kell, és végül eljuttatni a fogyasztóhoz. Így rengeteg költség rakódik rá a tőzsdei árhoz képest. A magyar szabályozás jól sikerült, ez tényszerűen látszik az árakban" - rögzítette.

Az április 30-i dátum nem újdonság, karácsony körül a kormány csak azt döntötte el, hogy nem az első negyedév végéig, hanem egy hónappal tovább maradnak az új rezsiszabályok (lakossági piaci ár az átlagfogyasztás felett) és addig majd meglátják, hogy hogyan alakulnak a piaci kilátások.

Paksi ügyek

Az interjúban az is szóba került, hogy ha már létrejött az önálló Energiaügyi Minisztérium, akkor miért a külgazdasági és külügyminiszter viszi tovább a Paks II. ügyeit, amire Lantos úgy reagált, hogy az Európai Bizottság korábban úgy adta meg a jóváhagyást, hogy „nem tartozhat egy körhöz, muszáj kettéválasztani. Nálam nem lehetne ez a jogosultság, hiszen energiaügyi miniszterként én vagyok az MVM tulajdonosi joggyakorlója”. Érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság nem azt írta elő, hogy a Paks I. és II. projekt külön tárcához tartozzon, hanem csupán azt, hogy Paks II. külön cégben legyen és így működési-üzleti szempontból mindenképpen különüljön el a meglévő erőmű cégétől. Lantos azt is felhozta érvként, hogy mivel az oroszok külügyi szinten tárgyalnak Paksról, így a magyar kormányból is érthető, ha ez történik.

Az interjúban Lantos rögzítette: az orzság növekvő áramigénye miatt fontos, hogy párhuzamosan működjön Paks I. és Paks II., de az nem került szóba, hogy Paks II. kapcsán a minap 2 éves csúszást jelzett Lantos 2032-re, illetve az sem, hogy a párhuzamos működés veszélybe sodorhatja az Európai Bizottság által korábban már kiadott Paks II. állami támogatási jóváhagyást is.

Címlapkép: Getty Images

repülőgép
bull bear
Jair_Bolsonaro_-_EBC_03 (1)
Tematikus PR cikk
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Senior Privát Bankár (Miskolc)

Senior Privát Bankár (Miskolc)
Díjmentes online előadás
Megmutatjuk hogyan tudsz kezdőként a forinttal kereskedni.
Díjmentes online előadás
Mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Ez is érdekelhet
amerika föld usa shutter