Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik-e Magyarország?

A magyar gazdasági szerkezet és az akkumulátorgyártás

A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb eleme volt az elmúlt három évtizedben a külföldi tőke által vezérelt gazdasági növekedés. Az állam adókedvezményekkel, infrastrukturális beruházások végrehajtásával, a munkajogi és a környezetvédelmi szabályok enyhítésével ösztönözte a külföldi tőke beáramlását és a multinacionális vállalatok betelepülését. A befektetések elsősorban azokba az iparágakba érkeztek, amelyek a rendszerváltást megelőzően is nagyobb súllyal bírtak, mint például a járműipar és az elektronikai ipar. Ezen folyamatnak köszönhető, hogy Magyarország globális viszonylatban is fontos szereplővé vált a járműipart tekintve.

Az utóbbi évtizedben egyre erősebb elmozdulás látható a járműiparon belül, méghozzá a benzin és a dízel motorokról történő átállás a hibrid és az elektromos hajtású járművekre. Mivel a magyar gazdaság működésében kulcságazat a járműipar, ezért az ágazatban végbemenő változások alapjaiban veszélyeztetik a magyar járműipar pozícióit a világgazdaságban. Ezt a kockázatot felismerve fogalmazódhatott meg az a célkitűzés, miszerint Magyarországnak lépést kell tartania a változásokkal, melynek egyik módja az elektromos járművekhez gyártott akkumulátorgyártás felfuttatása. Az akkumulátorok egyben a járművek fontos alkatrészei is, melynek hazai előállításán keresztül a végtermék (a kész jármű) értékben is magasabb lehet a magyar hozzáadott-érték.

Ezen termékek előállítása tehát szorosan kapcsolódik a járműiparhoz és az elektronikai iparhoz, amely termékek gyártására Magyarország az elmúlt évtizedekben specializálódott. Ez egyben azt is jelenti, hogy hazánk rendelkezik azon képességekkel, készségekkel, amelyek az akkumulátorok gyártásához szükségesek. Ebből a szempontból nézve a magyar gazdaság szerkezetéhez illeszkedő tevékenységről van szó. Egy másik fontos tényező, hogy a külföldi tőke becsábítását tekintve Magyarország egyik versenyelőnye a rendszerváltás óta a környezeti szabályok háttérbe szorítása. Az akkumulátorgyártás jelentősen szennyezi a környezetet és számos módon zavarja a társadalmat, ahogy az például a gödi gyár esetében is tapasztalható (bővebben itt olvashatnak erről).

Összevetve ezeket az enyhébb környezeti szabályozással, szintén az látható, hogy egy régi hagyományokkal bíró folyamatba illeszkedik bele a megfogalmazott célkitűzés.

Az akkumulátorok szerepe a világgazdaságban

Különféle akkumulátorok számos termékben megtalálhatók, azonban összhangban a gazdaságpolitika célkitűzéssel, a következőkben az elektromos járművekhez gyártott akkumulátorok szerepét vizsgálom meg. (Ez technikailag a 8507 vámtarifaszám alá tartozó termékeket foglalja magába.) A nemzetközi kereskedelmi adatokból az látható, hogy 1995-ben az elektromos akkumulátorok kereskedelme 8,1 milliárd USA dollárt tett ki, amely a teljes globális kereskedelem 0,16 százalékát jelentette. A forgalom értéke az ezt követő 20 évben kisebb ingadozások mellett folyamatosan növekedett, azonban az emelkedés mértéke hasonló volt a globális külkereskedelem bővüléséhez. Ezzel szemben 2015-től kezdődően egy erőteljesebb növekedésnek indult az iparág, melynek köszönhetően a forgalom értéke 2021-ra elérte a 95,3 milliárd dollárt, amely már a globális kereskedelem 0,45 százalékát is meghaladta. Tekintettel arra, hogy a globális külkereskedelemben ezernél is több termék értékesítése folyik, az akkumulátorok szerepe meglehetősen nagy és a legfontosabb exportcikkek közé sorolható.

A hibrid és az elektromos járművek térnyerése várhatóan tovább folytatódik a következő években, ami egyben azt is előrevetíti, hogy az ezekhez gyártott akkumulátorok iránti kereslet is tovább fog növekedni. Ennek következtében egy bővülő iparágról van szó, amely a jövőben még fontosabb exportcikké válhat a világkereskedelmen belül.

Magyarország, mint nagyhatalom?

A cikk legfontosabb kérdése, hogy hol tart jelenleg Magyarország az akkumulátorgyártó nagyhatalommá válás folyamatában. Ennek vizsgálatához abból érdemes kiindulni, hogy az akkumulátorok globális kereskedelmén belül milyen részarányt tesz ki Magyarország exportja. A vizsgált időszak elején a magyar export 5,7 millió dollár körül alakult, ami a globális akkumulátor export 0,07 százalékát jelentette csupán. Ezt követően Magyarország 2004-re több mint húszszorosára növelte az akkumulátorok exportját, azonban az ágazat globális kereskedelmén belül nem sikerült érdemben növelni az ország súlyát.

Ezt követően 2010-ig a magyar értékesítés értéke nagymértékben ingadozott, míg ezzel párhuzamosan az ágazat külkereskedelmén belül számottevő visszaesés látható hazánk esetében. A helyzet érdemben 2015-től indult változásnak, amely időponttól kezdődően nagyfokú emelkedés figyelhető meg a magyar akkumulátor export értékében és ennek köszönhetően a globális akkumulátor kereskedelmen belül is erősödött Magyarország pozíciója. 2021-ban a hazai export már meghaladta 4,1 milliárd dollárt, amely megközelítőleg az ágazat globális exportjának 4,38 százalékát tette ki. Figyelembe véve Magyarország népességét és gazdaságának méretét, kijelenthető, hogy a főként az elektromos járművekhez gyártott akkumulátorok esetén Magyarország szerepe drasztikusan megnövekedett és 2020-ban már a világ 6. legnagyobb exportőrének számít.

Ugyan Kína külföldi értékesítése közel 8-szor nagyobb, Magyarország már jelenleg is akkumulátorgyártó „középhatalomnak” nevezhető, az utóbbi évek tendenciái alapján pedig jó úton jár, hogy „nagyhatalommá” váljon ezen a téren.

(Ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy a nagyhatalmi és középhatalmi státusz szubjektív fogalom, nincs konkrét érték, amely felett egy gazdaság valamelyiknek minősíthető). Ezt támasztja alá, hogy a Debrecen közelében megvalósítani kívánt gyár tervezett termelői kapacitása kimagasló és a gyártás beindulásával a hazai akkumulátorgyártás is számottevően növekedni fog.

A hazai akkumulátorgyártás nemcsak a globális kereskedelem viszonylatban tölt be egyre fontosabb szerepet az utóbbi években, hanem a magyar exporton belül is egyre magasabb a részaránya. Míg 1995-ben a teljes hazai export 0,16 százalékát tette ki az akkumulátorok kereskedelme, 2021-ben már az 3,04 százalékot is meghaladta. A jövőbeli beruházások megvalósulásával feltételezhetően tovább erősödik az ágazat és akár már néhány éven belül a legfontosabb magyar exportcikké válhat.

Az akkumulátor nagyhatalommá válás problémái

Az akkumulátorok egyre fontosabb termékekké válnak, ugyanis számos másik, mindennapjainkat meghatározó termék (például laptopok, okostelefonok, járművek) működésében töltenek be nélkülözhetetlen szerepet. Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy az akkumulátorok és gyártásuk egyaránt rendkívül környezetszennyező, továbbá előállításukhoz rengeteg energiára van szükség. Napjaink legfontosabb gazdasági és társadalmi problémái közé tartozik környezetünk rombolása és a fenntarthatóság kérdése, valamint az utóbbi egy-két évben kirobbant energiaválság.

Ezek tükrében kérdéses, hogy mennyire valósítható meg a fenntartható fejlődés, ha az akkumulátorok gyártása kerül előtérbe.

Másrészt, az ország méretéből adódóan a nagyhatalommá válás együtt járhat azzal, hogy az exportszerkezeten belül egyre jelentősebb részesedése lesz az akkumulátorok gyártásának. Kérdés azonban, hogy ez a túlzott növekedés mennyire teszi kiszolgáltatottá a magyar gazdaságot és milyen mértékű függőséget eredményez az autóipar viszonylatában, amelyeknek köszönhetően akár még sérülékenyebbé válhat a magyar gazdaság.

A szerző közgazdász, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső elemzője.

Címlapkép: Martin Schutt/picture alliance via Getty Images