Íme, 9 érv a különleges megoldásokra, amelyek az ukrajnai helyreállításban sokat segíthetnek

Egy tomboló háború idején nem könnyen jut eszünkbe, hogy valamikor egyszer majd véget érnek a harcok. Akár békeszerződéshez, akár befagyott konfliktushoz vezet a mostani háború, Ukrajna és támogatói az újjáépítés hatalmas kihívásával néznek majd szembe. Ez különösen nehéz lesz, mivel egy háború gyötörte ország infrastruktúrája és gazdasága nagyon messze van a normál állapottól. Ilyenkor hiányzik azon befektetők, vállalkozók, a külföldi működőtőke és más munkáltatók bizalma, akik tőkéjük kockáztatásával elengedhetetlenek az újjáépítéshez és az ellátási láncok helyreállításához. Ez a háborús bizonytalanságból eredő bizalomhiány más-más mértékben, de az egész régiót – benne a szomszédos országokat is - sújtja.

Meggyőződésünk, hogy a különleges gazdasági övezetek (KGÖ) és a charter cityk a megoldás részét képezik.

Mit értünk KGÖ és charter city alatt?
A különleges gazdasági övezetek egy ország olyan kijelölt területei, ahol (1) az infrastruktúra és a területhasználati szabályozás képes kielégíteni a beruházói igényeket, valamint amelyek (2) a gazdasági növekedést célzó, a környező területektől elkülönült adózási, szabályozói és adminisztratív környezetet biztosítanak. A sikeres KGÖ-k segítségével azonosíthatók az ország egészének fejlődését gátló főbb intézményi akadályok és megkísérelhetők olyan reformok, amelyek országos szinten (még) nem vihetők keresztül. A KGÖ-ket jellemzően új, nemzeti jogalkotási aktusként hozzák létre, mentességet/kivételeket biztosítanak az általános jogszabályok alól és bizonyos fokú szakpolitikai kísérletezést tesznek lehetővé. Az ország a KGÖ-ben szerzett tapasztalatokat később országszerte beépítheti a gyakorlatba. A KGÖ-kre példa Shenzhen (Kína), a Dubai International Financial Centre (Egyesült Arab Emirátusok) és a Shannon Free Zone (Írország).

A charter cityk vagy különleges jogállású városok egy lépéssel tovább viszik a KGÖ koncepciót. Először is a charter cityk olyan területen indulnak, ahol van elegendő hely egy új nagyváros felépítésére. Másodszor, széles szakterületeken képesek saját különleges jogszabályaik megalkotására, amelybe kevéssé avatkozik be a központi kormányzat. A charter cityk eszközként szolgálnak a hatalom decentralizáláshoz, valamint a nagy mértékű társadalmi és gazdasági fejlődéshez. A legszélsőségesebb esetben közel állhatnak a városállamokhoz, félig autonóm státusszal, mint Hong Kong. A klasszikus példák között pedig a Magyar Királyság szabad királyi városait említhetjük csakúgy, mint számos más európai várost, a régi idők Firenzéjét vagy éppen Hanza városait. Ezek a városok a feudalizmus alatt a kereskedők és vállalkozók fontos menedékeinek bizonyultak.

9 érv a KGÖ-k és charter cityk mellett Ukrajnában és a szomszédos EU országokban:

1. Szabályozási „laborként” szolgálhatnak, amelyek segíthetnek oldani a bürokratikus bénultságot és megtalálni az olyan innovatív technológiák, ágazatok optimális szabályozói megközelítését, mint a fintech, a blockchain, a mesterséges intelligencia és más gyorsan fejlődő, diszruptív újítások.
2. Inkubátorként használhatók új szakpolitikák kialakításához, amelyek bevezetése nemzeti szinten még korai lenne, de az ország ezeken a területeken kitapasztalhatja, mi az ami működik és mi az ami nem.
3. Célpontjai lehetnek a stabil intézményeket kereső tőkebefektetéseknek, amelyek olyan bázist keresnek, ahonnan a környező európai piacot elérhetik a rövidülő ellátási láncok trendjének megfelelően.
4. A világ minden tájáról vonzzák a tehetségeket, mint például a digitális nomádokat, akik távolról is dolgozhatnak.
5. Az újjáépítés legköltséghatékonyabb eszközei, mivel: a) Nem igényel óriási tőkebefektetést a közszféra részéről. Ehelyett az új intézményi keretek megalkotására koncentrál, amely cserébe vonzza az infrastruktúrába, szolgáltatásokba és vállalkozásokba történő befektetést. b) Pénzügyileg önfenntartó, mert a közszféra bevételei a terület értékének növekedéséből származnak a külföldi segély, kormányzati transzferek vagy új adók helyett.
6. Egy ukrajnai KGÖ a jelenleg Európa többi részén munkát kereső vagy dolgozó tehetséges ukránokat hazavonzhatja.
7. Az otthonukból elűzött emberek számára olyan „menedékvárosként” is szolgálhatnak más országokban, ahol élhetnek, dolgozhatnak, építkezhetnek és vállalkozást indíthatnak. Ezzel a megközelítéssel megváltoztatható az a hozzáállás is, amely a menekülteket pusztán „költségnek” tekinti. Ehelyett jobban láthatóvá válik, hogy valójában hozzájárulnak a környező gazdasághoz azzal, hogy eltartják magukat és élénkítik a növekedést. Ez a megközelítés választ adna azok aggodalmaira is, akik nem akarnak multikulturális környezetben élni, vagy legalábbis lassítani szeretnék a kulturális változás sebességét. Mivel egy ilyen modellben a menekültek elsődlegesen a kijelölt különleges övezetekben élnének és dolgoznának, a társadalom többi részét a döntéshozók nem kényszerítenék arra, hogy túlságosan gyorsan éljék át a kulturális változásokat. Mindeközben az övezetek és környékük revitalizációja az új befektetéseknek, állásoknak és gazdasági tevékenységeknek köszönhetően segíthetne a régió újranépesítésében.
8. Az ukrán területeken létrejövő övezetek segíthetik Ukrajna európai integrációját azzal, hogy területükön az EU szabályozásnak is megfelelő új intézményi megoldásokat kísérletezhetnek ki.
9. Gyors megoldás égető szükségre. Egy KGÖ vagy charter city például rugalmas szabályozást tud alkotni, ami lehetővé teszi egy olyan tengeri kikötő gyors fejlesztését, amely egy orosz tengeri blokád kikerülésében stratégiai hub szerepet láthat el. Olyan szerep ez, amelyet akár Constanta/Konstanca is betölthetne, mint arról a tavalyi események során szó esett.

Minden politikai döntéshozó számára elkerülhetetlen, hogy ezekben a történelmi időkben megtalálja országának alkalmazkodási útját.

Megértjük, hogy az itt leírt gondolatok kissé szokatlanok a régió egyes szakpolitikusai számára, de a rendkívüli kihívások szükségessé teszik a megszokottól eltérő megoldások számításba vételét is.

Természetesen nem a javaslataink jelentik a háború sújtotta területek újjáépítésének egyetlen módját. Ugyanakkor a különleges gazdasági övezetek számos sikeres alkalmazását láttuk már világszerte és úgy gondoljuk, hogy a megfelelő szakpolitikai eszközrendszer erős és értékes elemei lehetnek. A különleges gazdasági övezetek és charter cityk gazdasági és szabályozási előnyeik mellett arra is alkalmasak, hogy még a polarizált politikai spektrum különböző oldalai is megtalálhassák alkalmazásuk kompromisszumos módját.

Címlapkép forrása: Getty Images