Mi történik most Üllő térségében?
Üllő határának egy tágabb környezetében, azaz a Dány koncessziós területen már 2016 óta kutat szénhidrogén után a Mol, több mezőn is végeznek és végeztek kutatást és szeizmikus méréseket, mondta el lapunknak a helyszínen Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatási és termelési igazgatója. Először a korábbi, meglévő mérések újraértékelésével kezdte a társaság a kutatást, majd új mérések elvégzése után bukkantak újabb kitermelhető szénhidrogénekre,
ilyen volt nemrégen a vecsési találat, ami egyébként nagyon közel van Üllőhöz is.
A vecsési területen végzetthez hasonló szeizmikus mérés zajlik, vagyis zajlott tegnapig az üllői 30 négyzetkilométernyi területen is, a szeizmika adatai mentén szeretnék a “mélybéli lehetőségeket” feltárni, a kérdés tehát az, hogy tudnak-e találni akár a vecsésihez hasonló olajmezőt.
A mérések feldolgozását követően fog kiderülni, hogy érdemes-e ezen a területen fúrást végezni, a tegnap befejeződött mérések adatainak feldolgozása körülbelül három hónapot vesz igénybe, a kiértékelés pedig újabb három-hat hónapig tarthat,
legkorábban tehát az idei év végén már lehetne fúrni,
fejtette ki nekünk Homonnay Ádám.
Hogyan kell elképzelni a 3D-szeizmikát?
Kemény Botond, a Mol csoport Kutatási Technológia és Szolgáltatás vezetője magyarázta el a fúrást megelőző feltérképező munkálatoknak, azaz a szeizmikus méréseknek a menetét és logikáját. A folyamat során történik egy szeizmikus jelgerjesztés, amikor egy 30 tonnás szállítójárművön rögzített vibrátor, azaz tulajdonképpen egy 5 tonnás vas rezegtetésével rezgéseket bocsátanak ki a mélybe, majd a hullámok a különböző kőzetrétegek határairól különféle erősséggel visszaverődnek.
Egy mérési területen jellemzően 6 ilyen szállítógép van, amiből egyszerre általában 4 van munkában, a helyszínen pedig körülbelül 100-120 ember dolgozik.
Az adatok érzékelését és a belőlük készített felvételezést, azaz képalkotást pedig önálló érzékelő egységek (geofonok) végzik, amikből 400 darab van négyzetkilométerenként kiterítve. Egy gerjesztési ponthoz, azaz a feltételezett szénhidrogén-előfordulás központjához 25 négyzetkilométernyi területen észlelnek ezekkel az egységekkel, ami azt jelenti, hogy
körülbelül 10 000 ilyen állomásra veszik fel a jelvisszaverődéseket.
Ami az egységek érzékenységét illeti: bár a vibrátorok talajrengető hatását kb. 10-15 méteren belül lehet érezni (valamivel erősebb a rengés, mint amikor elmegy közvetlenül az ember mellett egy 4-es 6-os villamos), az érzékelők akár öt kilométeres távolságból is fel tudják venni a rezgéseket. A legnagyobb ellenség itt természetesen a zaj, lehet itt gondolni a közelben lévő reptér hangjaira vagy akár az autópálya zúgására – ezek megfelelő kiszűrése miatt is fontos, hogy ilyen sűrűn legyenek elhelyezve az érzékelő egységek. 
Geofonok a földbe telepítve
Végül van még a terepen egy műszerautó, ahonnan a terepi munka koordinációja zajlik és ahol folyamatosan monitorozzák a háttérzajt. Az adatokat a mérés végén az autonóm működésű geofonokból olvassák ki, majd ezek feldolgozásával képesek 3D-s képet alkotni a kutatni kívánt felszín alatti területről, és végül
ennek értelmezésével határozható meg, hogy hol és milyen mélységben célszerű lefúrni.
Homonnay Ádám hozzátette, hogy országszerte számos helyen végeznek hasonló kutatásokat, egy-egy kutatási terület az előkészítéstől a fúrásig párhuzamosan futó tevékenységeket foglal magában. A Dány koncessziós területen eddig három kutat fúrt le a Mol, ebből kettő lett találat, egy pedig meddő lett. Ami a kutatások sikerességét illeti, Homonnay szerint itt érdemes ketté bontani a dolgot: a sekélygáz-kutatásnál a modern szeizmikus adatfeldolgozásnak és értelmezésnek köszönhetően magas sikerrátával dolgoznak, ezen a téren 18 kutatásból 16 találatuk volt az elmúlt időszakban, ez kiemelkedően magasnak számít. Az ezen kívüli kutatások sikeressége azonban jellemzően 50 százalék alatti, körülbelül 30-40 százalékos találati aránnyal kecsegtet. Magát a 3D-szeizmikát egyébként nem a Mol végzi, hanem egy szerződéses partnercég, az Acoustic Geophysical Services, aki a vállalat által kiírt tenderen nyerte el erre a lehetőséget.
Miért pont Üllő?
Homonnay magyarázata szerint Vecsésen mértek nemrég egy viszonylag kisebb méretű területen, aminek sikere után itt, a közeli Üllő mellett úgy vélik, hogy a vecsésihez hasonló ígéretes lehetőség bújhat meg a föld alatt. Ami pedig a többi projektet illeti, évről évre tervezik meg azokat a területeket, ahol érdemes lehet mérni, az sem ritka, hogy gyakorlatilag egymást érik a mérések, de olyan helyzet is előfordul, hogy kisebb-nagyobb szünet van két mérés között.
A 3D-szeizmika egyébként olaj-és gázkutatásra egyaránt alkalmazható, jelen esetben,
az üllői térségben a geológiai helyzet olyan, hogy elsősorban olajra számítanak.
Mérés szempontjából irreleváns a két szénhidrogén-típushoz való hozzáállás, amiben van különbség az az, hogy gáz jelenlétére sokkal biztosabban lehet következtetni már a fúrás előtt, tehát végső soron valamivel nagyobb eséllyel lesz sikeres egy gázra „lövő” kutatás ezzel a technológiával, mint az olajat célzó projektek. Azonban mivel Vecsésen gáz nélküli, tiszta olajat találtak, ebből jó eséllyel lehet arra következtetni, hogy egy nagyon hasonló szerkezetben hasonló kutatási eredmény lesz.
Ha a mérési adatok kiértékelése alapján valóban érdemes fúrni a területen és sikerül megszerezni a szükséges engedélyeket, akkor körülbelül 2000-2500 méteres mélységbe mélyül majd a kutató fúrás. A kutatási területre való jog a jövő év elején fog lejárni, ami azt jelenti, hogy
eddig el is kell kezdeni a fúrást, ha úgy ítéli meg a társaság - ezt követően a kitermelést később is meg lehet kezdeni.
A vecsési kőolajtalálat kapcsán nemrég készített egy podcast beszélgetést a Mol médiakapcsolati vezetője Homonnay Ádámmal, a vállalat kutatás-termelési igazgatójával és László Ádámmal, fúrás- és kútmunkálati vezetővel. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy ma milyen módszerekkel találják meg a föld mélyén az olajat illetve a földgázt, és hogyan kutattak olaj után 85 évvel ezelőtt, a magyarországi kutatás hőskorában. Szó van arról, hogyan keletkezik maga az olaj, és miért gondolják úgy az "olajosok" és a „fúrósok”, hogy a munkájuknak a mai napig megvan a romantikája. A beszélgetést itt lehet meghallgatni Spotify-on, de a Mol hivatalos weboldalán is megtalálható.
Címlapkép és képek forrása: Kiss Márk, Mol
