Sikeresek a sekélygáz-fúrások
Az általunk meglátogatott Monostorpályi találat összesen a 19. sekélygáz-kút a vállalatnál, a modern szeizmikus adatfeldolgozásnak és értelmezésnek köszönhetően pedig azt fontos tudni, hogy rendkívül magas sikerrátával dolgoznak ezen a területen, eddig a 18 kutatásból 16 találatuk volt az elmúlt időszakban. A szeizmikus adatfeldolgozásról nemrég közöltünk egy részletes anyagot az üllői kutatás kapcsán, amit itt lehet elolvasni. A Monostorpályi találatnál több rétegben fedeztek fel gázt, a rétegek termelése várhatóan változó lesz, bár ezt vizsgálat még nem erősítette meg. A fúróberendezést egyébként nem a Mol, hanem a Rotary Fúrási Zrt. olajipari szolgáltató cég biztosítja.
Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatási és termelési igazgatója vezetett minket körbe a találatnál, természetesen a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett. A szakember elmondta, hogy a kelet-magyarországi régió földgázkutatás-kitermelés szempontjából már hosszú ideje egy frekventált terület,
tavaly év vége óta az általunk megtekintett Monostorpályi már zsinórban a negyedik sikeres sekélygáz-kútfúrása a társaságnak ebben a régióban.
Szélesebb perspektívából indítva Homonnay kifejtette, hogy bár szerencsésen túl vagyunk az idei fűtési szezonon komolyabb ellátásbiztonsági problémák nélkül, de továbbra is minden lehetőséget meg kell ragadni az ország gáztermelésének felfuttatása érdekében.
Homonnay kiemelte, hogy nagyon jól kiépített Magyarországon a gázinfrastruktúra, ennek köszönhetően a kutakat gyorsan termelésbe lehet állítani – a múlt héten bejelentett három lefúrt kútból egy már termelésben is van,
a tervek szerint a most bejelentett Monostorpályi kút is termelésbe állhat már idén.
A Magyarországon eddig termelésbe állított sekélygáz kutak kb. 30-40 ezer átlagos családi ház földgázigényét tudják biztosítani, ez a szám az új kutak termelésbe állításával hamarosan elérheti az 50 000-et, írták még a múlt heti közleményben – ez azonban a két új kútnak köszönhetően várhatóan még nagyobb lesz.
Hogyan indul be a termelés?
A gyakorlatban úgy néz ki a folytatás, hogy a fúróberendezés úgy hagyja ott a helyszínt, hogy a kút már termelésre alkalmas állapotban legyen, magyarázta el lapunknak a termelési igazgató. Az infrastruktúrához való bekötés előtt tesztelik még a kutat, és ha valóban ott van a gáz, akkor bekötővezetékeket kell építeni, ezekkel a vezetékekkel kötik hozzá a kutat a már meglévő, országos infrastruktúrához. És bár általában jó minőségű földgáztalálatok vannak hazánkban, bizonyos anyagokat le kell választani a nyersanyagról, valamennyi víz például mindig jelen van a gáztermelésnél (kondenzvíz). A gázt tehát ki kell szárítani, egy meghatározott minőségi standardnak kell itt megfelelni.
Mit kell tudni a mostani találatról?
A mostani találat fontosságát kiemelve kifejtette a szakember, hogy a Mol a magyarországi gáztermelés 90 százalékát adta tavaly, ez 1,4 milliárd köbmétert jelentett, míg a teljes hazai gázfogyasztás átlagosan körülbelül 10 milliárd köbméteren alakul. A kormány terve a hazai másfél milliárdos kitermelési számnak a 2 milliárd köbméterre történő felfuttatása, egy ilyen helyzetben minden lehetőéget érdemes megragadni Homonnay szerint.
A 2 milliárdos céllal kapcsolatban egyébként lapunknak még tavaly októberben kifejtette a vezető, hogy
ambiciózus a célkitűzés, de nem lehetetlen.
Tisztában kell szerinte lenni azzal, hogy a jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan merülnek ki, és ha a Mol nem kezdeményezne semmilyen beruházást, nem vetne be innovatív technológiákat, akkor akár évi 15-20 százalékkal is csökkenne a mezők hozama.
Már önmagában az is nagy kihívás, hogy a jelenlegi termelést fenntartsuk, a célkitűzés pedig az iparág szintjén további 30%-os kitermelés-emelést jelent
-fogalmazott. Az új kútfúrási lehetőségeket folyamatosan keresik tehát a társaságnál, folyamatosan zajlanak a szeizmikus adatgyűjtések a különböző területeken (lásd Üllő környéke).
Átlagosan egy évben 3-4 ilyen kutat fúrnak le, ezt szeretnék a következőkben még jobban felpörgetni.
Ami a kitermelést illeti számokban, várhatóan napi 250 hordóegyenértékre (boepd) lehet számítani ennél a Monostorpályi kútnál, ami napi 30-40 ezer köbméternyi mennyiségnek, éves szinten pedig 12,8 millió köbméternek felelhet meg, ez a Mol csoport tavalyi kitermelésének mintegy 0,91 százalékát teszi ki.
Ezzel előzetes értékelések alapján 7000-8000 közötti háztartást láthat el a kút 2-3 évig,
ha a további vizsgálatok ezt megerősítik.
A költségek tekintetében Homonnay elmondása szerint egy ilyen sekélygáz-kútnál csak a fúrási rész körülbelül egymilliárd forintba kerül a társaságnak, az idei beruházási keret pedig 45 milliárd forint a Molnál. Végül még néhány számadat a blokk végére: egy általunk megtekintett fúróberendezést nagyjából 7 nap a tervezett kút helyszínére költöztetni, a terepen pedig nagyságrendileg 20 ember dolgozik a nap 24 órájában. Maga a kút lemélyítése 15 napot vesz igénybe, míg a kiképzés további 10 napra tehető.
A fúrási területen készített képeket itt lehet megnézni:
A sekélygáz-kutakról
A sekélygáz-termeléssel kapcsolatban elmagyarázta a szakember, hogy a fúrásokkal megcélzott gáztelepek a szokványosnál sekélyebb mélységben, jellemzően 1500-2000 méter közelében találhatóak, a rendelkezésre álló szeizmikus adatok ebben a mélységben földgáz esetében lehetővé teszik azt, hogy közvetlenül kimutassák, hogy földgáz lehet az adott fúrási területen.
A 3D-szeizmika olaj-és gázkutatásra egyaránt alkalmazható, mérés szempontjából irreleváns a két szénhidrogén-típushoz való hozzáállás, amiben van különbség az az, hogy gáz jelenlétére sokkal biztosabban lehet következtetni már a fúrás előtt, tehát végső soron valamivel nagyobb eséllyel lesz sikeres egy gázra „lövő” kutatás ezzel a technológiával, mint az olajat célzó projektek.
Hozzátette még Homonnay, hogy az új kutak lefúrása mellett a meglévő kutak átképzése is zajlik: sok esetben egymás alatt helyezkednek el a földgázzal telített földtani rétegek, és ha egy réteg kimerül, akkor át lehet állítani a kutakat egy következő rétegre.
Mintegy érdekességként kifejtette még a lapunknak a vezető, hogy nagyon kevés olyan fúrás van, ami tisztán függőleges irányban történik, az általunk megtekintett fúrásnak is vannak olyan szakaszai, amik ferdítettek. Olyan mélységről van itt ugyanis szó, ahol az acélnak van hajlása, meg lehet azt hajlítani, ezért megoldható az, hogy bizonyos szakaszokon ferdén menjen a fúrás. Olyan is előfordulhat, hogy konkrétan vízszintes irányban kell fúrni, ez már jelentős technikai kihívást tud jelenteni a szakemberek számára, a kis szögben való ferdítés azonban nem okoz nagy nehézséget.
Címlapkép és képek forrása: Kiss Márk, Mol
