A tárca közleménye szerint januárban és februárban együttvéve az államháztartás központi alrendszere 1525,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, így a januári 143 milliárdos deficit alapján februárban 1381,5 milliárdos lett a hiány.
Ez az alábbi ábra alapján jól láthatóan hatalmas szám, csak a tavaly februári deficit szárnyalta túl.
Mivel a Vodafone-vásárlás feltételezésünk szerint januárban terhelte a büdzsét a részletes adatok alapján, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy milyen tétel(ek) volt(ak) azok, amelyek a februári ilyen magas deficit adatban lényeges szerepet játszottak a lentebb részletezett nyugdíjkiadásokon túl.
Az idei első két hónapban együttvéve a központi költségvetés 1532,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 58,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 50,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
A szűkszavú közleményből az derül ki, hogy januárban és februárban együttvéve nyugellátásokra 1279,3 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 365,8 milliárd forintot fordított a kormány. Az 1279,3 milliárdos nyugellátási kiadások 274,8 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, ami 27,4%-os növekedést (!) jelent. Ennek a nagy növekedésnek a magyarázataként azt jegyezte meg a tárca, hogy „az oka egyrészt a tavaly júliusban és novemberben végrehajtott 3,9%-os, illetve 4,5%-os évközi kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ra áthúzódó hatása, másrészt az idén januárban végrehajtott 15%-os nyugdíjemelés hatása, ami a 13. havi nyugdíjakra is kiterjedt”.
Mi áll a háttérben?
Első ránézésre tehát ijesztő méretű volt a költségvetés második havi egyenlege és ennek hátterében feltételezéseink alapján a következő tényezők állnak:
- Februárban ismét kifizette az állam a 13. havi nyugdíjat egy összegben, ám ez nem 371 milliárd forint volt, mint tavaly, hanem becslések szerint elérhette a 471 milliárd forintot, hiszen a 15%-kal megemelt idei nyugdíjat fizette ki most az állam pluszban.
- Az idei nyugdíjkiadások összege a tavalyi évhez képest már csak a szokásos év elejei jelentős emelés hatására is magasabb lett.
- Jelentős kiadási tételként terhelhette meg februárban a büdzsét a rezsicsökkentés fenntartása. Éppen egy hónappal ezelőtt számoltunk be arról egy megjelent kormányhatározat alapján, hogy a kormány 390 milliárd forintot vont ki a Rezsivédelmi Alapból a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése érdekében.
- A távhő kassza kiegyenlítése is részben terhelte februárban a büdzsét: február 20-án számoltunk be arról a kormányhatározatról, melyben a kormány 115,2 milliárd forint átcsoportosításról döntött a Rezsivédelm Alap terhére, a távhőszolgáltatók érdekében, és ebből februárban 53,3 milliárd forintos kifizetés teljesült.
- Februárban több cikket is szenteltünk annak, hogy az év végén jelentős hajrát láthattunk a lakásfelújítási támogatások iránti igények beadásában. Az Államkincstár február 25-én közölte, hogy 1,5 hónap alatt csaknem félévnyi otthonfelújítási kérelmet dolgozott fel másfél hónap alatt. Pontos összeget nehezen lehet becsülni arra vonatkozóan, hogy ez mennyivel dobta meg az idén februári kifizetéseket a 2022-es összegekhez képest, de itt is lehet kiadási többlet.
- A februári hiányhoz emellett az is hozzájárult, hogy az év második hónapja kiutalási hónap, vagyis az áfakifizetés tekintetében is több mehetett ki a költségvetésből.
Összességében jól látható, hogy a fenti tételek feltételezhetően előre jól beazonosíthatóak voltak a kormány számára, vagyis a februári költségvetési egyenleg mérete miatt megijedni egyelőre nem kell. Fontos kérdés viszont, hogy az év hátralévő részében a kormány tervei mentén haladnak-e a büdzséfolyamatok, mind a kiadás, mind az egyes vélemények szerint felültervezett bevételek tekintetében. Vagyis például az év első hónapjaiban gyászosan alakuló kiskereskedelmi forgalom mit okoz az áfabevételekben, a makrogazdasági kép úgy alakul-e, ahogyan arra a kormány számít (szja-bevételek és társasági adóbevételek miatt fontos ez), a magasan ragadt magyarországi kamatok a tervezettnek megfelelően drágítják-e az államháztartás finanszírozását és vagy túlságosan is elszállnak a kamatkiadások, és hogy az energiaárak hogyan befolyásolják a rezsicsökkentés költségeit.
Hogyan áll a költségvetés eddig?
Az éven belül halmozódó deficit az idei első két hónap alapján hasonló pályát kezd leírni, mint tavaly:
Az idei pénzforgalmi deficitcél 3400 milliárd forint, így az első kéthavi hiány annak 44%-át érte el, ez is hasonló hiánypálya halmozódásra utal, mint tavaly.
Az elmúlt 12 hónap gördülő deficitje 4845 milliárd forintra enyhült, de összességében ez még mindig nagy elmúlt egy évi kumulált deficitnek számít.
A közlemény végén a tárca rögzíti: „A kormány célja, hogy stabilan visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára”, és utalt rá, hogy a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat alapján idén a tervezett hiány a GDP 3,9%-a. Leszögezi: „A kormány azzal számol, hogy ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
Címlapkép forrása: Portfolio
