Fontos üzenetek jöttek Brüsszelből
Egy évvel az orosz-ukrán háború kitörése után, és közel egy évvel azután, hogy az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást támogató REPowerEU programra hivatalosan is javaslatot tett az Európai Bizottság, fontos tanácskozást tartottak az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) csütörtöki ülésén. Ezen Kadri Simson (címlapképünkön középen) mellett Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője is részt vett (balra), illetve ők utána Christian Busoi ITRE bizottsági elnökkel (jobbra) hárman közösen is tartottak egy sajtótájékoztatót.
Ezeken áttekintették a friss uniós gázpiaci helyzetet, és megfogalmazták azokat a fő üzeneteket, illetve új bejelentéseket, amelyeknek az alábbi a lényege témák szerint rendezve:
- Miközben egy éve még senki se gondolta volna, hogy ilyen gyorsan megy az orosz gázról való uniós leválás, ma már tény Kadri Simson összegzése szerint, hogy a vezetékes uniós gázimportban már csak 8%-os az oroszok súlya, és a tavaly 135 milliárd köbméterre felugró uniós LNG-importból is csak 22 milliárd köbméter, azaz 16% volt az oroszok részesedése. A drasztikus uniós gázpiaci szerkezetátalakulásról február elején egy átfogó Portfolio-elemzésben már írtunk, illetve múlt héten az Európai Bizottság energiapiaci főigazgatóságának egyik szakértője, Hujber András, előadása alapján szintén beszámoltunk.
- Alig egy év alatt 3 új LNG-terminál nyílt meg az EU-ban és az év végéig további 5 fog üzembe állni Simson jelzése szerint, így ezek teljes éves kapacitása 50 milliárd köbméter lesz. Sőt, tegnap az EU Energy Platform kapcsán egy újabb tanácskozást is tartottak a gázszállítókkal a minapi esemény után, és most Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke azt posztolta ezután, hogy az EU-ban 27-ről 35-re nő az LNG visszagázosító terminálok száma, és az éves kapacitásuk 178 milliárd köbméterről 227 milliárdra (!) ugrik. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 135 milliárdos LNG-importnál is sokkal magasabbra nő a teljes visszagázosító kapacitás, miközben az EU teljes gázimportja tavaly 335 milliárd köbméter volt. Így az LNG visszagázosító kapacitás a teljes uniós gázimportnak elméletileg akár a kétharmadát (!) is tudná fogadni/továbbítani a vezetékrendszerbe.
- Fontos bejelentés Simsontól az, miszerint gyakorlatilag azt kéri a tagállamoktól és cégeiktől, hogy ne kössenek új szerződéseket orosz LNG vásárlására. Úgy fogalmazott: „Úgy gondolom, hogy a lehető leghamarabb teljesen megszabadulhatunk és meg is kellene szabadulnunk az orosz gáztól, szem előtt tartva az ellátás biztonságát. Arra bátorítok minden tagállamot és minden vállalatot, hogy hagyjanak fel az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlásával, és ne írjanak alá új szerződéseket Oroszországgal, amint a meglévő szerződések lejárnak. Az Oroszországgal kötött meglévő szerződések megújításának mellőzése a legjobb módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk megbízható partnereinket arról, hogy az értelmes kereslet megmarad.”
- Új információ Simson jelzése szerint, hogy „Ukrajnát bevontuk a közös gázbeszerzési platformba azzal a céllal, hogy segítsünk további 2 milliárd köbméter gáz beszerzésében”. Sefcovic minapi tájékoztatása szerint világszerte erős az érdeklődés, hogy gázt szállítanak az EU-ba ennek az összefogásnak a keretében, de a keresleti oldal nem túl erősnek tűnik, hiszen az összes érintett állam (27 uniós+3 társult tag) és cégeik együtt csak 24 milliárd köbméternyi gázbeszerzési tervet jeleztek a következő 3 évre, és a jelek szerint ebből lenne 2 milliárd maga az ukrán beszerzés.
- Nagyon fontos új bejelentés Simsontól, igaz a Bruegel elemzése alapján már mi is rámutattunk a szükségességére, hogy meg kell hosszabbítani az EU-ban a most tavasszal lejáró 15%-os gázfogyasztás spórolási elvárást (ez elvileg önkéntes, de lényegében erős elvárásként értelmezhető a tagállamok saját jól felfogott érdekei alapján). Simson úgy fogalmazott: „Azt fogom javasolni a tagállamoknak, hogy jövőre 15%-kal hosszabbítsák meg az önkéntes keresletcsökkentést. Ez jól bevált, és ez a legjobb garancia arra, hogy novemberre megfelelő tárolási szintet érjünk el”. Az uniós biztos utalt rá, hogy a tavaly augusztustól elindult spórolási törekvések idén januárig oda vezettek, hogy 19,3%-os lett a gázfogyasztás visszafogás mértéke, tehát túlteljesült a cél, amellyel 42 milliárd köbméternyi gázt takarított meg az EU. Az országokra lebontott eredményt, benne kiemelve a magyar fejleményt a minap részletesen megírtuk.
- A 15%-os cél fenntartása nem véletlen, mert a Birollal való stockholmi és tegnapi brüsszeli tanácskozás alapján is úgy látja az EU, hogy vannak még kihívások a gáztárolók idei visszatöltése terén, így jobb a spórolással is rásegíteni arra, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a folyamat. Simson szavai szerint a mostani 57%-os uniós gáztároló töltöttségi szint a tavasz végére 50% körülre csökkenhet és innen kell elkezdeni a feltöltést, hogy novemberre el lehessen érni a 90%-os kötelező célt. Ez elméletileg jóval könnyebb, mint a szokásos 25-35%-os rátáról megkezdeni a tárolók feltöltését, de egyrészt az orosz szállítások körül nagyfokúak a bizonytalanságok, akárcsak például a kínai LNG-import várható felfutásának mértéke körül, így ez még mindig komoly kockázatokat jelent a következő téli uniós gázellátásra.
- Rendkívül fontos továbbá az a bejelentés is (és a magyarországi, több százmilliárd forintos, árampiaci hálózatfejlesztések kapcsán is érdekes, amit a nagy bevonzott iparvállalatok miatt is kell megtenni), miszerint arra tesz javaslatot a jövő héten bemutatandó uniós Nettó Zéró Ipari Programban a Bizottság, hogy az áramhálózat fejlesztési kiadásokat is vegyék bele a programba. Ez tehát azt jelentené, hogy a prioritásként kezelt, és az uniós támogatással megcélzott zöld hátterű ipari tevékenységek mellé magát az áramhálózat fejlesztést is beemelné a Bizottság, ha majd arra a tagállamok és a Parlament is rábólint. A február elsején felvázolt Nettó Zéró Ipari Programról itt írtunk bővebben.
- Szintén fontos jelzés Simsontól, hogy megfogalmazása szerint „minden lehetőséget ki kell használnunk, különösen a biometán és a hőszivattyúk terén. Az év végéig gyakorlati kezdeményezést indítok a biometán népszerűsítésére. És a mi részünkről is számíthatnak arra, hogy stratégiát fogunk előterjeszteni a hőszivattyúkról”. Utóbbi kapcsán lényeges, hogy friss bizottsági adatok szerint már átlépte a 20 milliót az Európa-szerte beépített hőszivattyúk száma, illetve Simson tegnap emlékeztetett arra is, hogy „Tavaly több villamos energiát termeltünk szélből és napenergiából, mint gázból. 2022 rekordév volt a napenergia szempontjából az EU-ban, 41 GW új kapacitás telepítésével. A szélkapacitás szintén 15 GW-tal nőtt. Tavaly a villamos energiánk 39%-a származott megújuló energiaforrásokból.” Az energiahatékonysági uniós direktíva kapcsán azt is szorgalmazta, hogy minél hamarabb fogadják el a RED III kezdeményezést a döntéshozók.
- Azt is egyértelműsítette Simson, hogy „a villamosenergia-piac kialakításának reformja során prioritásként fogom kezelni a megújuló energiaforrások ösztönzését. Olyan reformra van szükségünk, amely segít az árak csökkentésében és a fogyasztók védelmében, ugyanakkor erősíti a megújuló energiaforrásokba történő új beruházások ösztönzését”. Arról, hogy milyen irányok látszanak a készülő árampiaci reformban, egy múlt hetin konferencián elhangzott államtitkári és uniós bizottsági szakértői előadás alapján beszámoltunk.
Az oroszok már tervezik az LNG-export felfuttatását
A fentiekkel párhuzamosan zajlott Moszkvában az orosz kormány ülése csütörtökön, amelynek LNG-exporttal kapcsolatos főbb üzeneteiről a Reuters tudósított és a lényege az, hogy
az oroszok fel akarják felfuttatni az LNG-kitermelést új mezők bevonásával, így az exportot háromszorozni akarják 2030-ig, majd 2035-ig még tovább akarják növelni.
Mindezt éppen amellett tervezik az oroszok, hogy ahogy Simson jelezte: le akarják beszélni az uniós illetékeseket a már meglévő szerződéseken túli orosz LNG-importról és a vezetékes uniós orosz gázimport is összezuhant. Így az oroszok szemszögéből érthető, hogy az idő- és pénzigényes vezetékes infrastruktúra Ázsia felé való átirányítása helyett a sokkal könnyebben, és gyorsabban megvalósítható LNG-alapú export felfuttatására törekszenek. Emellett egy friss német fejlemény is afelé mutat, hogy végleges szakításra készülnek az oroszokkal a németek a vezetékes gázimportban. Amint megírtuk: az oroszoknak nem sok babér terem majd a német gázpiacon, mert az Északi Áramlat 1 teljes éves kapacitásának megfelelő szárazföldi LNG-import kapacitást akarnak kiépíteni, hogy az oroszok helyett más megbízható szállítókkal váltsák ki a gázbehozatalt és ne kövessék el még egyszer azt a hibát, hogy túlságosan függtek egy országtól, amely aztán azt geopolitikai céljaira használta ki.
A tegnapi orosz kormányülésen Mihail Misustyin miniszterelnök többek között azt vázolta: a tavalyi mintegy 33 millió tonnányi, 45 milliárd köbméternyi, orosz LNG-exportot 2030-ra 100 milliárd tonnára, tehát háromszorosára akarják növelni, majd 2035-re ezt 120-140 millió tonnára tovább okoznák, hogy az akkori éves globális LNG-piacon 20% körüli súlyt érhessenek el.
A hírügynökség emlékeztet rá, hogy tavaly már 8,6%-kal nőtt az orosz LNG-export, és az ország legnagyobb LNG-termelője, a Novatek biztosította a szállítások nagy részét, miután 20,8 millió tonnát szállított a sarkvidéki Jamal LNG-projektből és 700 ezer tonnát a balti-tengeri Kriogaz-Viszotszkból a Refinitiv Eikon szerint. A Gazprom vezette Szahalin-2 projekt Oroszország csendes-óceáni részén 11%-kal, 11,2 millió tonnára növelte LNG-szállításait 2022-ben.
Az is lényeges, hogy csak korlátozott számú vállalat, elsősorban a Novatek és a Gazprom rendelkezik kormányzati engedéllyel az oroszországi tengeri LNG-exportra, és a fenti célok eléréséhez több gázmezőnek is engedélyt kell kapnia. Ennek érdekében Misusztyin elmondása szerint a kormány azt javasolta, hogy a kelet-szibériai Krasznojarszk régióban és az északi-sarkvidéki Jamal-Nyenyec régióban található néhány gázmezőt vegyenek fel azon projektek listájára, ahonnan lehet LNG-t exportálni.
A meghozott döntés lehetővé teszi, hogy a következő hét évben 100 millió tonnára növeljük az éves LNG-termelést, valamint jelentősen növeljük az exportot, és általában véve megerősítjük Oroszország pozícióját az ilyen környezetbarát üzemanyag globális piacán
- fogalmazott a tudósítás szerint.
Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Parlament médiatára, Greskovits András
