Olyan magas az infláció Magyarországon, amire az EU egyetlen országában sincs példa. Ennek hatására nem meglepő, hogy a bérek vásárlóereje nagymértékben csökken. Az első negyedévben ugyanis végig 25% felett volt a pénzromlás üteme, így egyre többen gondolják azt, hogy zuhanni fog idén a minimálbér és a bérminimum reálértéke. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai tavaly még abban állapodtak meg, hogy idén év közben újratárgyalhatják a minimálbérről és a bérminimumról szóló megegyezést, ha az infláció túl magas lesz. A megegyezés szerint januártól a minimálbér 16, a bérminimum 14%-kal emelkedett. Akkor még sokak reálisnak tartották, hogy az éves átlagos infláció 15% körül alakul, így a legkisebb bérek gyakorlatilag megőrzik a vásárlóerejüket. Ez a várakozás - a beérkező első negyedéves inflációs adatokkal - egyre inkább szertefoszlik.
A tavaly év végén kötött bérmegállapodásban azt rögzítették, hogy az első 6 hónap inflációs adatait elemezve döntenek majd arról, hogy újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e majd. A jelenlegi folyamatok alapján az látszik, hogy - még egy markáns második félévi mérséklődés esetén is - az infláció 2023-ban éves átlagban 18-19 százalék körül lehet majd.
A miniálbér vásárlóereje az év elején több mint 7%-kal, a garantált bérminimum reálértéke pedig 9%-kal csökkent.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
