A nyersanyagok globális fogyasztása az elmúlt évtizedekben drámaian megnőtt, és ez a tendencia várhatóan folytatódik, 2060-ra közel megduplázódik a növekvő népesség, a javuló életszínvonal és a technológia által vezérelt új termelési módok miatt. Az alapanyag-felhasználás ilyen mértékű növekedése súlyos környezeti hatásokkal jár, többek között hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához és az éghajlatváltozáshoz, így a felmelegedéshez is. Bár a koronavírus-világjárvány az anyagfelhasználás és a kibocsátás átmeneti csökkenéséhez vezetett, a gazdasági fellendülés valószínűleg megfordítja ezt a tendenciát. Ezért sürgős politikai fellépésre van szükség a környezeti terhelés növekedésének hosszú távú tendenciájával szemben - így foglalható össze az OECD most megjelent kutatásának főbb megállapítása a globális helyzetről, amely szerint a körkörös gazdaság erősítése kulcsfontosságú lehet az egész világon.
Ráadásul Magyarországon különösen sok veszély miatt válik húsba vágóvá a kérdés.
Mint az OECD-jelentés szerzői írják, a fenntartható jövő elérése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható anyaggazdálkodás előmozdítása a körforgásos gazdaságra való áttérés révén. A hagyományos lineáris modellel ellentétben a körforgásos gazdaság eleve regeneratív, és célja, hogy az erőforrások a gazdaságon belül áramoljanak. A modell csökkenti a hulladéktermelést és a környezetszennyezést, a termékeket és anyagokat újra és újra felhasználja. Ezt az erőforrás-hurkok lezárásával, azok lassításával és az erőforrás-áramlás szűkítésével lehet elérni.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
