A modellváltás életbe lépése óta lassan eltelt már 4 év, ami talán megfelelő időtáv ahhoz, hogy értékelni lehessen az átalakulást. Ön szerint mit eredményezett a modellváltás, hogyan foglalná össze a legfontosabb hatásait?
Nagyon intenzív négy éven vagyunk túl, szerintem ezt minden érintett így élte meg. Kétségtelenül emelkedtek az elvárási szintek, ütköztek a szemléletek, de egy célt mindenki mindvégig szem előtt tartott: hogyan tudjuk a diákjainkat sikeres, társadalmilag felelős emberekké képezni, és persze itthon tartani. Az sem mellékes, hogy a fenntartó-váltásnak köszönhetően az egyetem ma már arra tudja optimalizálni működését, ami a diákoknak a legjobb. Ugyanakkor azzal is
tisztában vagyok, hogy nincs komoly átalakulás hullámverések nélkül, viszont a kultúraváltás mindig már egy követkető lépés,
az intézményi értékek, folyamatok, motivációs rendszer stb. beépülése a mindennapi munkába - most tartunk itt szerintem. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy lehetőségem volt levezényelni ezt a komplex folyamatot az egyetemen.
Az átalakítás útján például megújítottuk az oktatási programjainkat, megváltoztattuk a kimeneteli kompetenciákat, módosítottuk a tanítási módszereket, és közben megújítottuk csaknem az összes szakunkat. A tananyagot, a módszertant a piaci igényekhez igazítottuk. A kétnyelvű szakportfóliónk generalista szemléletű alapszakokra és specializált mesterszakokra épül. 2023 őszén elindítunk két, nemcsak Magyarországon, de a közép-európai régióban is unikumnak számító, angol nyelvű alapszakot: Filozófia, politika, gazdaság (PPE – Philosophy, Politics and Economics) és Üzleti adattudomány (Data Science in Business) alapképzéseket, illetve egy mesterszakot: Politikai gazdaságtan.
Fontos eredménynek tartom, hogy
a 450 pont feletti hallgatói szegmensben a gazdasági és társadalomtudományi képzési területeken piacvezetők vagyunk itthon.
Itt kik a versenytársak, hány hallgatóról beszélünk ez esetben?
Gazdasági és társadalomtudományi képzési területre egy évben körülbelül 15 ezer hallgató jelentkezik, amelyből 2000 diák van a 450 pont feletti kategóriában, és közülük 1400 fő jelentkezik a Corvinusra az első helyen. Hogy még több számot említsek:
a 10 legmagasabb ponthatárból az első 9 a Corvinusé az ösztöndíjas nappali alapképzéseken.
Célunk ezeknek a fiataloknak a megszólítása, elérése, ugyanis arra törekszünk, hogy
tömegképzés helyett a legkiválóbb, legtehetségesebb diákokat oktassuk, és a jövőbeni regionális gazdasági-társadalmi elitet képző felsőoktatási intézménnyé váljon az egyetem.
Ezért is üdvözöljük azt a korábbi kormánydöntést, miszerint az egyetemeknek jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában. Ez a felsőoktatási felvételi átalakítás illeszkedik a Corvinus stratégiai céljaihoz.
Milyen változásokat hoz ez a nagyobb szabadság a Corvinus saját felvételi rendszerében?
A Corvinuson több pluszpont kapható majd a nyelvvizsgákért, több pont szerezhető esélykiegyenlítéshez, és pontok járnak majd a nemzetközi érettségiért. Emellett a jelenlegihez képest többféle tantárgy lesz beszámítható a tanulmányi és érettségi pontok kategóriáiban is.
Milyen költségvetési keretek társulnak az új célokhoz és tervekhez? Hogyan tükröződik ez a konkrét számokban?
Teljesen mások a pénzügyi lehetőségeink, mint 2019 előtt.
2018-hoz képest a költségvetésünk 17-18 milliárdról 27-28 milliárdra nőtt,
amiből jól látható, hogy a büdzsé jócskán az infláció felett bővült. Ennek köszönhetően volt lehetőségünk rendbe tenni az egyetemen dolgozók jövedelmi viszonyát. 2019-hez képest átlagosan 85 százalékos átlagbér javulásról beszélhetünk
Eltérőek voltak a béremelések mértékei, vagyis a teljesítmény megjelenhetett a bérezésben?
Így van, a modellváltást megelőzően nem volt erre lehetőség, ha egy oktató bekerült egy kategóriába, akkor onnan nem volt nagy mozgástér. Magyarországon elsőként bevezettük az akadémiai életpályamodellt, ami kiszámítható, tervezhető, minőség- és teljesítményfókusz pályaívet kínál oktatóink, kutatóink számára. Azt is ki kell emelnem, hogy 2021-ben megháromszoroztuk a legrangosabb tudományos folyóiratokban (Q1 besorolású) megjelenő kutatási publikációink számát, ezzel jelentős lépést tettünk afelé, hogy a Corvinus 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézményei között legyen. Az átalakítás nélkül ez nem következett volna be.
Ez összhangban van a modellváltás fő céljával is?
Az átalakítást eleve úgy terveztük meg és menedzseltük le, hogy megkérdeztük a volt diákjainkat, hogy mi az, amit a munkahelyen tapasztaltak, és úgy érzik, hiányzott az oktatásukból. Emellett megkérdeztük a munkáltatókat, hogy milyen tulajdonságokat, képességeket hiányolnak a corvinusos diákok esetében, és mi az, mivel elégedettek. Továbbá megnéztük a vezetői iskolákat a nyugati országokban, hogy milyen kompetenciákra orientálnak. Ezt a hármat összeraktuk, és minden szakra van egy kimenetelikompetencia-mátrix, és utána ezeknek a lebontása, hogy az egyes kompetenciákat hogyan tudod szisztematikusan, lépésről lépésre építeni az évek folyamán.
A külföldi diákok esetében az országösszetétel változott?
Egyre globálisabb a térkép, idén 64 országból van diákunk. Ázsia dominál, de vannak európai diákjaink, dél-amerikaiak, afrikaiak is. Alapszakjaink több mint felét angolul vagy angolul is indítjuk, mesterképzéseinknek pedig csaknem kétharmada angolul vagy angolul is elérhető. Megdupláztuk a külföldi hallgatók létszámát: korábban jellemzően 200-250 külföldi diákot vettünk fel,
most 500-600 fő érkezik hozzánk külföldről egy évben. Az átalakítás eredményességét abban is lehet mérni, hogy a Corvinus mennyire tud vonzó és versenyképes lenni a külföldi diákok körében.
Mindez párhuzamosan több külföldi oktatóval valósul meg?
Sok kollégánk van, akik tudnak angolul oktatni, mert például kinti egyetemeken szerezték meg a tudásukat. De 2018-hoz képest felvettünk 35 külföldi oktatót is és továbbra is keressük azokat a nemzetközi kollégákat, akik csatlakoznának hozzánk.
Az elmúlt időszakban több kritika is érte az átalakítás folyamatát. Sikerült-e és ha igen, mivel meggyőzni őket? Mit lehet tudni a kollégák fluktuációjáról?
Tavaly az éves fluktuációnk az oktatói-kutatói pályán 8 százalékos volt. Szerintem egészséges szinten van a fluktuáció.
Az Alkalmazotti Tanács a tavalyi év végén készített egy elégedettségi felmérést. Ez alapján sokan gondolkoznak azon, hogy elhagyják az egyetemet. Erről mi a véleménye az egyetem vezetésének?
Nem számolok 8 százaléknál magasabb fluktuációval a következő évben sem. A felmérésünk szerint az emberek 92 százaléka nem gondolkozik ezen. És fontos azt is megjegyeznem, hogy aki gondolkodik is távozáson, közülük sem mindenki megy el. Az Alkalmazotti Tanács inkább elégedettséget mér, mi az elkötelezettséget, amely fontosabb a munkaerő-megtartás szempontjából. Hány ember azonosul az intézménnyel, a munkájával, annak hatásával. Az utolsó mérésünk szerint ez az arány 49 százalék volt. Élen járó szervezeteknél az elkötelezettségi szint 60 százalék. Van még hová fejlődnünk, de megítélésem szerint az irány jó.
A sajtóban korábban megjelent, hogy etikai eljárás indult a Corvinuson, mivel az egyik hallgatóval feltűnően kivételeztek egy vizsgán. A hírek szerint a diák családja megpróbált nyomást gyakorolni az egyetem egyes oktatóira, vezetőire, hogy gyerekük lehetőséget kaphasson a vizsgára. Hol tart az ügy kivizsgálása?
Az egyetem szabályai és a személyiségi jogok védelmében folyamatban lévő vizsgálatokról nem nyilatkozhatunk. Ezt nagyon komolyan vesszük, és erre hívjuk fel minden érintett figyelmét. Mindezt tesszük azért, hogy senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy alaptalanul megbélyegezzék. Azzal, hogy valaki egyes információkat a sajtó elé tárt, több, az ügyben nem érintett diákot is elkezdtek nyilvánosan vádolni. Az alaptalan vádaskodás komoly sebeket ejtett ezeken a hallgatókon. Ez elfogadhatatlan.
Akkor úgy kérdezem, hogy egyedi esetről, vagy rendszerszintű problémáról van szó, és összefüggésbe hozható-e az alapítványi működési modellel?
Semmiképp nem beszélnék rendszerszintű problémáról, csak hogy az arányokat érzékeltessem: évtizedenként egy etikai vizsgálatunk van munkatársi érintettséggel, miközben évente nagyságrendileg 1000 méltányossági kérelmet bírálunk el a diákok oldaláról. Az egyetemen nagy tradíciója van a diákok irányába kimutatott támogató attitűdnek, magyarul, ha valaki hibázik vagy mulaszt, kapjon esélyt javításra. Ugyanez érvényes az oktatókra, munkatársakra is. Emberek vagyunk, meg minden eset egyedi, de ettől még az is rendkívül fontos, hogy következetesek legyünk, és minimalizáljuk a szubjektív vagy vitatható elemeket a döntések során.
Minden hibázásnál a legfontosabb, hogy tanuljunk belőle, hogy feltárjuk, a jövőre nézve miként tudunk úgy működni, hogy ugyanazt a hibát ne kövessük el ismét.
Beszéljünk azokról a kritikákról, amelyek arról szóltak, hogy az egyetem szervezeti átalakításával kapcsolatban nem vonta be a vezetés az érintetteket megfelelően. Korábban azt is kommunikálta a vezetés, hogy a struktúra nem lesz bebetonozva, rugalmasan lehet változtatni. Ez mit jelent a gyakorlatban?
A nagy strukturális változások időszaka lezárult. Bevezettünk egy más modellt, amelyen, ha szükséges, korrigálunk, de radikális szervezeti változásra nem számítok.
A bevonást nagyon fontosnak tartom, hiszen csak együtt tudjuk elérni céljainkat. Például a tavalyi elkötelezettségi felmérés eredményét több mint 20 workshopban, több mint 600 kolléga részvételével dolgoztuk fel, és ebből alkottuk meg a Szintézis projektet, amelyet épp a napokban indítunk el. Alapvető célja a munkatársi elkötelezettség és elégedettség erősítése. Egy másik példa,
most zárjuk a Corvinus megújulásának első periódusát, és tervezzük a következő hároméves stratégiát, a kollégák széleskörű bevonásával.
Az új hároméves stratégia egyik alappilére a kultúrafejlesztés lesz, amelynek célja a küldetésorientált, együttműködő kultúra kialakítása.
Ha valaki a modellváltó rendszerben kezdte meg a tanulmányait, ő már a 3. évében járhat. Milyen változásokat tapasztalhatott az előző rendszerben tanulókhoz képest, mire számíthatnak az újonnan Corvinusra pályázó fiatalok?
A hallgatók szignifikáns többsége üdvözlendőnek tartja a változásokat a tananyagban és órarendekben. A diákok egyetemi terhelése nőtt, van, aki ezt jónak tartja, de vannak, akik több szabadidőre vágynak. Megpróbáljuk átadni számukra azt az üzenetet, értéket, hogy az egyetemen töltött idő a legalkalmasabb arra, hogy a fiatalok saját magukba fektessenek.
Egy egyetemet nem érdemes úgy elvégezni, hogy heti négy órában csinálod.
Az aktuális működési, üzemeltetési kihívások között mennyire játszik fontos szerepet az energiaárak emelkedése, amelyre például az állami intézmények vagy más civil intézmények, de akár a kisvállalkozások is panaszkodnak?
Szerencsére mi már egy fix áras szerződéssel rendelkeztünk az energiaárak elszállása előtt is, ez pedig tompította az áremelkedés negatív hatásait.
Ennek ellenére számos energiahatékonyságot növelő intézkedést tettünk, ennek köszönhetően 20 százalékkal vissza tudtuk fogni az energiafogyasztásunkat a téli időszakban, és természetesen a beruházásainkat is ennek figyelembevételével tervezzük. Az alapítvány által biztosított stabil finanszírozási háttérnek köszönhetően éves szinten 2-3 milliárd forintot költünk infrastrukturális és digitális fejlesztésekre, a korábbi 7-8 milliárd helyett pedig nagyságrendileg 13 milliárd forintot fordítunk bérekre. És végül, de nem utolsó sorban, szintén az egyetemet fenntartó alapítvány jóvoltából várhatóan év végére elkészül a Ménesi úti campus, ami önmagában egy 17 milliárd forintos beruházás.
Korábban úgy fogalmazott, hogy bíznak abban, hogy 2030-ra az egyetem költségvetése 30 milliárd forintra emelkedik. Reális várakozás még mindig a 30 milliárd forintos összeg?
Ez nemcsak az osztalékon múlik,
az önálló bevételek generálására is nagy hangsúlyt fektetünk.
Nagyon remélem, hogy 2030-ra a 40 milliárd forintos büdzsé sem kizárt, ennek a felét az alapítványtól várjuk, a másik felét saját magunk termeljük ki. Nemcsak a költségvetésünk ad biztonságot, hanem az egyetem mögött álló alapítvány vagyoni helyzete. Ugyanis az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdonosa több mint 80 millió MOL- és 18 millió Richter-részvénynek, amelynek nagyságrendi értéke árfolyamváltozástól függően 300 milliárd forint körül mozog. Tulajdonunkba került az egyetem használatában lévő, csaknem 80 milliárd forint piaci értékű ingatlanportfólió, kiváltva ezzel a korábbi, rendkívül kedvezőtlen PPP-konstrukcióban lévő épületet is.
Mit ért saját bevételek alatt, milyen lehetőségei vannak még az egyetemnek?
Olyan versenyképes programokat indítunk, ahol a fizetős kereslet is megjelenik. Itt konkrétan a tandíjbevételre kell gondolni.
Mivel nagyon sok külföldi fizetős diák van, ez segíti a saját bevételtermelést is.
Nagy potenciált látunk még a szakirányú továbbképzés és non degree programok területén, a life long learning jegyében. Ennek a piacnak a mérete jelenleg 10 milliárd forint körül van, ám a részesedésünk egyelőre minimális. Célunk egy 10 százalékos részesedés elérése. A másik terület a bevételek oldalán, a pályázati források, akár nemzetközi szinten. A harmadik terület, hogy próbálunk olyan alkalmazott kutatásokat és partnerséget kialakítani a vezető intézményekkel és vállalatokkal, akik külön bevételi forrást is adnának az egyetemnek.
Az ösztöndíjak viszont a kiadási oldalon jelennek meg. Ez egy tartós, fix összeg, amivel az egyetem vezetése számol?
A fenntartó Maecenas alapítvány támogatásának köszönhetően bevezettük a Corvinus Ösztöndíjat, így
továbbra is térítésmentesen tanul hallgatóink nagy többsége.
Tavaly nappali alapszakon a diákok 74 százaléka, mesterszakon 85 százaléka vehette ezt igénybe. 70 ezer forintra emeltük a tanulmányi ösztöndíj legmagasabb összegét, ami az állami ösztöndíjplafon kétszerese. Tavaly összesen csaknem 1,5 milliárd forintot költöttünk erre a célra. Bevezettük a Corvinus Doktori Ösztöndíjat, így a legjobban teljesítő doktoranduszok összesen 280 ezer forint ösztöndíjhoz juthatnak havonta. Eltöröltük az idegennyelvi hozzájárulást, így nálunk angolul is térítésmentesen tanulhatnak a Corvinus Ösztöndíjat elnyerő hallgatók. A fenntartó alapítvány évente mintegy 5 milliárd forintot fordít egyetemi ösztöndíjakra.
Képek forrása: Stiller Ákos, Portfolio
