veszélyes ugrás zuhanás balaton
Gazdaság

Nem tágít a kormány, a rizikós utat választja

Csiki Gergely
Annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést. Vagyis a következő két hétben kiderül, hogy a kormány hogyan kezeli az egyre csak tornyosuló kihívásokat. Az első fontos "könnyítő" lépést már megtette: pár hete megemelte a jövő évre vállalt hiánycélt.

Már hetekkel ezelőtt bemutattuk, hogy jelentős bizonytalanságok övezik a 2024-es költségvetést. Április elején megjelent elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy pótlólagos intézkedések nélkül nem teljesíthető az akkor még a GDP 2,5%-ában meghatározott hiánycél. Ezek után már nem is volt akkora meglepetés, hogy a kormány a május elején bemutatott konvergenciaprogramjában a hiánycél 2,9%-ra történő megemeléséről döntött.

Az elmúlt napokban fontos új információk jelentek meg a jövő évi büdzsével kapcsolatban azok után, hogy a kormányülés egyik fő témája volt a költségvetés:

  • A kormány május 30-án nyújtja be a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amely július 7-én fogadhatja el azt. 
  • A konvergenciaprogramban szereplő főbb makroszámokra épít a költségvetés, ami 6%-os inflációt és 4,1%-os GDP-növekedést jelent.
  • A különadókon felül tavaly bevezetett, és eredetileg 2 évre (vagyis 2023 év végéig) kihirdetett extraprofitadókat a kormány nem vezeti ki, szemben az Európai Bizottságnak tett ígéretével, csökkentett mértékben maradhatnak fent, a fizetéskötelezettség megmarad.
  • Az idei költségvetési folyamatok a kormány várakozásainál rosszabbul alakulnak, ez pedig gyengíti a 2024-es költségvetés alapjait.

Mindezen fenti információk fényében érdemes összefoglalóan értékelni, hogy mi is zajlik most a költségvetésben és annak tervezésében.

A kormány önként vállalja a kockázatosabb utat

Ezzel tehát megerősítést nyert, hogy a kormány kitart az elmúlt évek gyakorlata mellett és korán, vagyis már nyár elején elkészíti a büdzsét és terjeszti be a parlamentnek. Mindezt azok után teszi, hogy az idei költségvetés tervezése épp azt bizonyította be, hogy ez rendkívül rizikós vállalkozás. A 2023-as költségvetést ugyanis a parlament először tavaly nyáron fogadta el, de már akkor is látható volt, hogy nem követte le a kormány a valóságot. Hosszú hónapokig azonban nem volt hajlandó ezt beismerni, és csak az utolsó pillanatban, meglehetősen szokatlan módon, (a veszélyhelyzet okán felhatalmazva) rendelettel módosította a 2023-as költségvetést, majd végül a parlament márciusi szavazásával nyerte el vadonatúj tartalmát az idei büdzsé, de ennek teljesítését is kétségek övezik már a kezdetek óta. A költségvetést kőbe vésték, többször is, így szilárdsága megkérdőjelezhető és egy ilyen fejlemény kihat a későbbi költségvetési tervezések hitelességére is. És nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is tisztában van ezzel a hitelességi tényezővel. Gulyás Gergely tárcavezető ugyanis a legutóbbi Kormányinfón arról is beszélt, hogy alaposan megfontolták, hogy a gyorsan változó körülmények között őszre halasztják a jövő évi költségvetés tervezetének megszavazását, azonban ezt végül elvetették, de jelezte, hogy számítanak arra, hogy a külső tényezők miatt majd módosítani kell a jövő évi költségvetés tervezetét. Mindez arra utal, hogy a nyáron elfogadandó költségvetési számok nem is tekinthetőek "annyira" kőbe vésettnek, viszont ha ezt elfogadjuk, akkor az egész korai költségvetési stratégia érvrendszere kérdőjeleződik meg.

Az is egyértelműen kijelenthető, hogy

a költségvetés korai elfogadása mellett szóló legfontosabb érv, a kiszámíthatóság és az időbeli tervezhetőség legutóbb nem állt meg.

Kérdés, hogy most mennyire állja ki az idő próbáját a 2024-es költségvetés, ilyen mértékű bizonytalanság ugyanis jelentősen megnehezíti a tervezést. Azzal, hogy a kormány nem az őszi tervezést választja, fél évnyi bizonyosságról és tényadatok adta támaszokról mond le. Ha ugyanis november végén nyújtaná be a jövő évi költségvetést, akkor 6 hónappal beljebb lenne mindenki, és többet tudna a kormány az idei - amúgy is nehéz helyzetben lévő - költségvetés helyzetéről, főleg annak bevételi lábáról, ami fontos lenne a 2024-es tervezéshez, és valamivel pontosabb (vagy legalábbis kisebb szórással rendelkező) előrejelzést készíthetne a jövő évi makrogazdasági pályáról (GDP-növekedés és infláció).

A korai költségvetés újbóli erőltetésével a kormány azt a látszatot kelti, hogy megköti a saját kezét, azonban a tavalyi tervezési gyakorlat tanulsága éppen az, hogy semmi sincs kőbe vésve, ezáltal a költségvetés fő számainak horgonyszerepe is gyengülhet.

Rendkívüli kockázatok

Érdemes azt is számba venni, hogy melyek azok a negatív kockázatok, amelyeket egy ilyen korai költségvetéselfogadással gyakorlatilag magára vállal a kormány.

Jól láthatóan gyenge lábakon áll a költségvetés idén, ez pedig gyenge bázist ad a 2024-es büdzsének, ám hogy mennyire, ezt még csak találgatni lehet így május közepén. Elemzésünkben bemutattuk, hogy milyen gondok vannak a 2023-as költségvetésben, majd a legutóbbi áprilisi adatok is alátámasztották ezt a megállapításunkat. Az idei hiánycél tarthatóságáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is kérdezték a legutóbbi Kormányinfón, ahol elismerte, hogy az adatok a vártnál valamivel rosszabbak. Majd hosszasan magyarázta, hogy idén egy atipikus év van, mert az első félévi gazdasági helyzet nehéz (minimális növekedés), de aztán a második félévben gyorsulhat a növekedés. Elismerte, hogy vita van még a kormányban, és két iskola van: az egyik azt mondja, hogy ez a második félévi gyorsuló növekedés segít abban, hogy a hiánycél elérhető legyen, a másik iskola szerint „ez ugyan segít, de a hiánycél teljes egészében intézkedések nélkül nem tartható”. Hozzátette: ma még túl korán van ahhoz, hogy a vitát el lehessen dönteni, hogy melyik álláspont a helyes. „Nem tudunk még részeredményt sem hirdetni” – tette hozzá egy kiegészítő kérdésre, azaz nem tud még választ adni arra a kormány arra, hogy tartható-e a nominálisan meghatározott hiánycél intézkedések nélkül, mert még túl sok a bizonytalanság.

Mindezen bizonytalanság és kormányon belüli vita ellenére a kormány sietni fog a 2024-es költségvetéssel is. Pedig ha mégis őszre halasztaná a jövő évi büdzsé benyújtását, akkor a kormány legalább a házon belül zajló - fent részletezett - vitát le tudná zárni és tudna mire alapozni.

Jól mutatja a jövő évi költségvetést övező bizonytalanság mértékét, hogy a kormány alig 2 héttel ezelőtt módosította a 2024-es hiánycélt felfelé.

Mindezek mellett jelentős bizonytalanságok övezik az inflációs pályát (mikor és milyen mértékben kezd tartósan leszakadni az áremelkedés üteme), ennek nyomán a kamatkilátásokat, mely utóbbi meghatározza a kamatkiadásokat, amelyek brutális mértékben szaladnak el. Valamint az is megállapítható a legutóbbi elemzői várakozások fényében, hogy a 2024-re várt hivatalos kormányzati GDP-előrejelzés is optimista (4,1% vs 3,3%-os piaci várakozások), hasonlóan egyébként a 2023-as gazdasági teljesítményre vonatkozó várakozásokhoz (1,5%-os kormányzati vs. 0,5%-os piaci várakozások). Az EU-val kötendő megállapodás és az így beérkező uniós források ügyét és az abból fakadó kockázatokat ide sem hoztuk most.

A tartóssá váló átmeneti adóemelések

Nem szabad elfelejteni a költségvetésbe kódolt hatalmas feszültséget sem, mégpedig az extraprofitadók ügyét. A kormány eredetileg is úgy tervezte ugyanis a 2022-es bevezetésekor, hogy ezek az új, illetve újonnan megemelt különadók 2 évre szólnak, vagyis a 2022-es és a 2023-as költségvetést segítik egyszeri tételekkel. Bár a piaci szereplők a korábbi különadókkal kapcsolatos tapasztalatokra építve bizonyára szkeptikusan fogadták ezeket a kivetítéseket. Ugyanakkor azt is érdemes felidézni, hogy a kormány az Európai Bizottságnak leadott helyreállítási tervben konkrétan megígérte az extraprofitadók kivezetését. "A közelmúltban bevezetett ideiglenes adóintézkedések a korábban kommunikáltnak megfelelő időpontban kivezetésre kerülnek" - szögezi le a tavaly benyújtott kormányzati RRF-dokumentum. Ha az átmeneti intézkedések az eredeti tervek szerint 2023 végén megszűnnek, ez önmagában is egyszerűsíti az érvényben lévő szabályrendszert - fogalmaz a kormány, amely abban a dokumentumban fel is sorolta, pontosan mely különadókat tervezi megszüntetni. Ehhez képest mostanra szinte biztossá vált, hogy

a korábbi ígéretekkel ellentétben az extraprofitadók 2024-ben velünk maradnak, csak más szerkezetben, bizonyos szektorok feltehetően némi könnyítést kapnak.

Vagyis a jövő évi költségvetést övező negatív kockázatok egy jelentős részét a kormány a megemelt adóterhelések fenntartásával kezeli: így az eredeti hiánypályához képest több száz milliárd forinttal tudja javítani a jövő évi költségvetés bevételi oldalát és így az egyenlegét.

Tehát eldőlt, hogy a szelektív és célzott különadók rendszere fennmarad, azok tovább torzítják a piaci viszonyokat és versenyt, ezáltal pedig akár a főbb gazdasági számokra is hatással lehetnek. Így például az inflációra, amennyiben az érintett cégek beépítik áraikba a tovább fennmaradó különadókat.

Összességében tehát az a várakozás, hogy a 2024-es költségvetésben rejlő legalább 2 százalékpontos (GDP-arányos) elcsúszást a kormány részben a hiánycél emelésével (0,4 százalékpont), részben pedig az adóemelések fenntartásával "korrigálja" (ennek mértékéről még pontos információval nem rendelkezünk). Az lesz az egyik legérdekesebb kérdés a május végén megismert költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy az így kialakuló kiigazító csomag elegendő lesz-e, vagy szükség lesz még más költségvetési intézkedésekre, akár adóemelések (az egyéb fogyasztási/forgalmi típusú adók - népegészségügyi termékadó, jövedéki adó - emelése nem áll távol a kormánytól az eddigi gyakorlatok alapján), akár kiadáslefaragások formájában.

Címlapkép forrása: Getty Images

ukrán katonák árnyék
recesszió dollár usa
otp bankfiók belső és külső képek, logók
belgorod stock
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
2023. szeptember 12.
Sustainable World 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Sales manager

Sales manager
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
Kén stock