Portfolio: A közelmúltban jelent meg a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúrajelentése a Magyarországon működő német hátterű cégek, így például az E.ON Hungária, válaszai alapján, amely számos témát érintett. Mit gondol például a jelentés azon üzenetéről, hogy a német hátterű vállalatok úgy érzik: egyre nagyobb problémák vannak Magyarországon a jogi, illetve a gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatóságával kapcsolatban?
Guntram Würzberg: Erre a jelenségre fontos figyelni. Ha az ipari vállalatoknak több a kritikája ezeken a területeken, akkor azt nem szabad félvállról venni. Nekünk energiaipari vállalatként nagyon konstruktív a viszonyunk a kormánnyal, és konkrétan az Energiaügyi Minisztériummal. Folyamatos és konstruktív a párbeszéd köztünk.
Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért 2023 januártól!
A kamara elnöke azt is jelezte a jelentés bemutatóján, hogy a német vállalatok a különadókat olykor diszkriminatívnak érzik, illetve a kiszámíthatatlan adópolitikai változások gondot okoznak, és ez a téma már az E.ON-t is érintheti. Erről a megjegyzésről mi a véleménye?
A szabályozás kiszámíthatóságára oda kell figyelni.
Ez nemcsak az adózásra, hanem általánosan is igaz minden kormányzati szabályozói döntésre, ezt mi is kértük már a korábbi tárgyalások során is. Érthető, hogy egyetlen vállalkozás sem boldog, ha extra adót kap a nyakába, így az energiacégek sem. Mi azt kérjük, hogy legyenek kiszámíthatóak a beruházási keretek, mert akkor mi azoknak megfelelően tudjuk elvégezni a szükséges beruházásokat.
Azt is megjegyezte a kamarai elnök a konjunktúrajelentés bemutatójakor, hogy a cégeknek mostanában minden reggel a Magyar Közlönnyel kell kezdeniük, hogy éppen milyen rendelet meg előző éjjel, és hát az E.ON Hungáriát, mint energiavállalatot érintő kormánydöntések is szép számmal jelentek meg az elmúlt időszakban ilyen módon. Így tehát Ön hogyan ítéli meg mostanában a kiszámíthatóságot az energetika terén?
A Dunántúl és a központi régió áramhálózatának üzemeltetőjeként nekünk a hálózat a legfontosabb üzletágunk, ez adja az éves bevételeink több, mint nyolcvan százalékát. A villamosenergia szolgáltatás szabályozott tevékenység, a bevételünk az államilag megszabott tarifáktól függ, éppen ezért a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra.
Az a célunk, hogy a következő években jelentős összegeket fordítsunk a hálózatfejlesztésre, mert ez szükséges az energiaátmenet megvalósításához, hogy még több megújuló kapacitást csatlakoztassunk a hálózathoz.
Ezek a beruházások azonban a kiszámítható, megbízható szabályozói keretektől függenek, így ha ezek egyik napról a másikra megváltoznak, ahogyan arra a kérdésében utalt, akkor az problémát jelent.
Hangsúlyozom: készek és képesek vagyunk elvégezni a beruházásokat, hiszen a cégcsoportunk nemrég jelentette be, hogy a következő öt évben 33 milliárd eurónyi beruházást hajt végre európai szinten, és ebből jelentős összeget szánunk Magyarországra. Azt viszont tudni kell, hogy egy olyan cégcsoporton belül, mint az E.ON, verseny van, hogy hova mennek a beruházási források, azaz Magyarországra jönnek-e, vagy Németországba, Csehországba, vagy máshova Európában. Ezek az országok hasonló hálózati kihívásokkal küzdenek, így a források elnyeréséhez elengedhetetlenek a megbízható beruházási feltételek.
Tavaly októberben előadást tartott a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján, illetve egy téli interjúban is ugyanazt az üzenetet fogalmazta meg, hogy szeretnének beruházni a hálózatba, de csak akkor, ha tisztességes tarifákra és tisztességes szabályozásra számíthatnak. Több mint fél évvel később, ma is tartja még ezt a fő üzenetet?
Igen, de ezt pozitív üzenetként fogalmazom meg.
Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra abból a keretösszegből, amit az imént említettem. Ennek elköltése továbbra is olyan ésszerű és tisztességes beruházási feltételekhez kötött, amelyek jelenleg adottak, de a jövőben is erre van szükségünk.
Bárhová is megyek, ezt nagyon fontosnak tartom elmondani, hiszen nem csak a mi érdekünk, hanem az ügyfelek és az ország érdeke is, hogy ezek a beruházások megvalósuljanak.
Egy friss kormányrendelet alapján a Rezsivédelmi Alapból 100 milliárd forintot kapnak az elosztóhálózati üzemeltetők (DSO-k), hogy ez is hozzájáruljon a hálózatfejlesztési kiadásaikhoz. Hogyan tekint erre a döntésre?
Már elég régóta szó volt róla iparági szinten, hogy ezt a forrást megkapjuk, nagyra értékelem, hogy most végre megszületett ez a döntés.
Mi a háttere ennek a döntésnek?
Tavaly óriási mértékben megnőtt az úgynevezett hálózati veszteség összege, ami abból eredt, hogy a hálózati üzemeltetőknek is a piacról kell megvásárolniuk az energiát ahhoz, hogy stabilan tartsák a feszültséget a saját elosztóhálózatukon. A nagykereskedelmi piacokon viszont az egekbe szöktek az árak, így a hálózati veszteség költsége is majdnem megduplázódott. Ezért volt szükség erre a döntésre, hiszen a hálózati tarifa, ami elsősorban az infrastruktúra fenntartásának költségét fedezi, önmagában nem lett volna elegendő a veszteségek kezelésére.
A hálózati tarifa idei emelése és a mostani többletforrás ugyan együtt sem fedezi teljesen a veszteségeinket, de jó irányba mutatónak értékeljük a döntést.
Az idei évi kompenzáció után mire számítanak a következő években?
A háború okozta energiaválság miatt a korábbiakhoz képest minden sokkal bizonytalanabb lett a piacon, nehéz előre kalkulálni. A tavalyi év mindenképpen rendkívüli volt, hiszen nemcsak az egekbe szöktek az energiaárak, hanem akár napról-napra jelentősen változtak is, megszűnt a kiszámíthatóság. Most jelentős csökkenést látunk a nagykereskedelmi áram áraknál, de nem tudjuk stabilizálódik-e a piac. Ez nagyon sok tényezőtől függ, például az időjárási körülményektől, a gázáraktól, az ukrajnai háborútól.
Ha már új energetikai világról beszél, hogyan értékeli az európai energetikai helyzetet? Bő egy évvel vagyunk az orosz-ukrán háború kitörése után, és remélhetőleg az energiaválság akut szakasza után. Említette, hogy az áramárak csökkennek. Így tehát most már örülhetünk, hogy véget ért az energiaválság?
Nem örülhetünk, mert még nem vagyunk túl a válságon.
Az E.ON azok közé tartozik, akik azt mondják, hogy még nincs vége a válságnak, és az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.
Az Európai Bizottság próbálja kezelni az úgynevezett energetikai trilemmát, azaz a megfizethetőség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság hármas kihívását, amiből például az ellátásbiztonság az elmúlt évtizedben egyáltalán nem volt téma. A válság felgyorsítja az energiaátmenetet, amelynek lényege, hogyan váltjuk ki fenntartható, zöld energiával a fosszilis energiahordozókat. Az energiafüggetlenség is kulcskérdéssé vált a kontinensen, így a politikai döntéshozók továbbra is nagyon aktívak, nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben is.
Említette az ellátásbiztonság kérdését, és ha most Magyarországra fókuszálunk, hogyan látja ezt a kérdést? Az elmúlt egy év egyik fő kérdése az volt, hogy jön-e majd a gáz Oroszországból, vagy sem. Hogyan látja tehát a magyar diverzifikáció témáját?
Történelmi adottság, hogy Magyarország függősége jelentős az orosz gáztól, és érthető, hogy egy évtizedek alatt kialakult rendszert nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni – hasonló a helyzet, mint Németországban. Ugyanakkor az sosem jó, ha túlságosan függ egy ország egyetlen szereplőtől. Tehát az orosz gáztól való függőséget csökkenteni kell.
Magyarország most már sokkal jobb helyzetben van a nemzetközi gázhálózati csatlakozási pontok kiépítése miatt, mint a korábbi években volt. De ettől függetlenül a gáznak valahonnan jönnie kell, és ahogy látom, ennek megoldásán dolgozik is az ipar, bár az E.ON már nem érintett a gázszállításban.
Az orosz gáz diverzifikációja tehát még mindig nem megoldott Európában. Tavaly elég nagy szerencsénk volt az időjárással, mert nem volt olyan nagy hideg a télen, emellett az ügyfelek is jelentősen kevesebb gázt használtak, az Európai Bizottság által kitűzött tizenöt százalékos gázmegtakarítási célt túl is teljesítettük.
A gáztakarékossági intézkedések kapcsán van-e még puffer Magyarországon, hogy még több energiát lehessen megtakarítani, vagy lát-e valamilyen korlátot, például az ipar, az energiaigényes iparágak körében?
Attól függ. Ha az energiaigényes iparágakat nézzük, akkor ott nehéz a gázzal takarékoskodni, mert sok esetben vissza kellene fogni a termelést.
A háztartások gázfogyasztása természetesen csökkenthető, az személyes döntéseken is múlik.
Ugyanakkor vállalati és lakossági oldalon is elérhetők olyan okos, a költséghatékonyságot javító energetikai megoldások, amelyekkel a gázfogyasztás egy része kiválható villamos energiával – például napelemes rendszerek telepítésével, vagy korszerű hűtő-fűtő rendszerek kiépítésével. Fontos a példamutatás is: mi az E.ON-nál télen két fokkal csökkentettük a fűtési hőmérsékletet, ami nem volt kellemes a kollégák számára, de nem haltunk bele és fontos, szimbolikus lépés volt a részünkről.
Mik a főbb energetikai kockázatok most az E.ON-ra nézve európai szinten?
Az a fő kockázat, hogy elszalasztjuk a növekedési lehetőséget.
Hogy érti ezt?
A mostani válság okozta fő kihívás az energiafüggetlenség megteremtése, de ez hatalmas lehetőségeket is nyitott az energiaipar számára. A közeljövőben sokkal több megújuló energiaforrást fog használni mindenki Európában, nekünk pedig fel kell készítenünk az áramhálózatainkat arra, hogy biztosítsuk ennek a lehetőségét. A hálózatfejlesztéshez pénz kell: a saját befeketéseinken túl állami források kellenek, uniós és nemzeti szinten is.
Ha elszalasztjuk ezt a fejlesztési lehetőséget, akkor lassul például a napelemes rendszerek elterjedése, tovább fog tartani, amíg Európa kilábal a válságból.
Abban is hatalmas növekedési lehetőséget látunk, hogy az energiaátmenet miatt jelentős igény mutatkozik majd az ügyfeleink részéről okos, fenntartható, energetikai megoldások használatára – napelemes rendszerek telepítésére, zöld energiára, elektromos fűtési-hűtési megoldások alkalmazására -, őket is ki kell szolgálnunk. Mi készen állunk arra, hogy ebben a munkában jelentős szerepet vállaljunk.
Ön tavaly nyáron lett az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója. Az azóta eltelt idő alapján hogyan látja: melyek most a legégetőbb kihívások az önök magyarországi üzleti tevékenységére, melyek a legfőbb kihívások, amelyeket kezelniük kell?
Hadd kezdjem az ügyfeleink szemszögéből. Mielőtt ide érkeztem, tavaly februárban, nem sokkal a háború kitörése előtt, kiszálltunk az egyetemes szolgáltatási piacról. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2,5 millió ügyfelet adtunk át az MVM-nek. Ez alapvetően megváltoztatta a működésünket még azzal együtt is, hogy hálózati szolgáltatóként kapcsolatban maradtunk ezen ügyfelekkel. A tranzakciót jogilag lezártuk ugyan, de bizonyos szolgáltatásokat, például ügyfélszolgálati oldalon átmenetileg még mindig nyújtunk az MVM-nek. Fontos számunkra, hogy a tranzakciót a gyakorlatban is le tudjuk zárni.
Mit tettek a jogi lezárás óta?
Üzleti portfóliónknak most két alappillére van. Szolgáltatási területünkön áram- és gázhálózatokat üzemeltetünk csaknem 4 millió lakossági és vállalati ügyfél számára. Emellett országszerte olyan korszerű, fenntartható és előremutató energetikai szolgáltatásokat is kínálunk lakossági és vállalati ügyfeleknek, amelyek segítenek nekik abban, hogy ők maguk fenntarthatóbb életvitelt vagy üzleti működést alakíthassanak ki.
Milyen további főbb kihívásokkal néznek még szembe?
A legfontosabb kihívásunk – ahogy említettem - a hálózatfejlesztés.
Csak egy példa erre: 2030-ig majdnem meg kell dupláznunk a meglévő alállomások számát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kezeljük a másik kihívásunkat, ami a naperőművekhez és a hálózati csatlakozás témájához kapcsolódik. Azt Ön is látja, hogy az energiaárak emelkedése és a szabályozási környezet változása miatt tavaly óriási lett a kereslet a napelemek iránt mind a háztartások, mind az ipari ügyfelek körében. Tavaly annyi új lakossági kérelmet kaptunk napelemes rendszerek csatlakoztatására, mint ahány ilyen rendszert előtte tíz év alatt összesen hálózatra kapcsoltunk, 130 ezret.
Hogyan tudják menedzselni ez utóbbi kihívást, hiszen tényleg hatalmas mennyiségű új csatlakozási kérelem ömlött Önökhöz is tavaly október végéig? Képesek ezt megoldani, vagy vannak kihívásaik, például az elérhető napelemek darabszámában és a logisztikában?
Időre van szükségünk, de képesek vagyunk rá. Igyekszünk minden erőforrást bevonni, hogy kezelni tudjuk a helyzetet, de őszintének kell lennünk abban is, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Az a tervünk, hogy az idén teljesítsük a beérkezett igényeket, de fontos, hogy közben kommunikáljunk is az ügyfeleinkkel, tudják, hogy mire számíthatnak.
Az idei év végéig akarják ledolgozni az elmaradásokat, vagy korábban? A szaldós elszámolás miatt nem mindegy a menetrend.
Nem az év végéig akarjuk ledolgozni, hanem az év folyamán. Ügyfeleinknek nem kell aggódniuk amiatt, hogy emiatt lemaradnak a szaldó elszámolásról.
A tavaly ősz nemcsak a lakossági szegmensben okozott kihívásokat az energiaszolgáltatóknak, hanem az elszálló energiaárak miatt a vállalatiban is. Mit láttak a céges oldalon, melyek voltak a főbb tapasztalataik?
Az energiaárak emelkedése, de még inkább az árak volatilitása jelentős változásokat hozott ezen a piacon a szerződési feltételekben. Az egyik az, hogy a korábbi gyakorlattal szemben rövidebb időre kötöttünk szerződéseket az ügyfelekkel. A volatilitás miatt ugyanakkor a fix áras megállapodások helyett az árak változását követő indexált árazást alkalmazunk. Emellett a nagyobb fizetési biztonság érdekében bizonyos esetekben előre fizetést kértünk, amit később jóváírunk.
Mindez összességében előnyös az ügyfeleinknek is, mert most ők is nagyobb rugalmassággal rendelkeznek a változó energiapiaci helyzetben, hiszen láthatjuk, hogy mostanában csökkennek az árak, így az ő kiadásaik is.
A vállalati szegmensben milyen egyéb tendenciákat látnak?
Nagyon sokan mozdulnak a zöld, fenntartható működés irányába, így például napelemeket és hőszivattyúkat telepítenek, energiahatékonysági menedzsment rendszereket kezdenek használni. Ez igaz a kisebb cégekre és a nemzetközi nagyvállalatokra is, utóbbiaknak ráadásul a saját vállalatcsoportjukban is pontos fenntarthatósági céljaik vannak, ezeket Magyarországon is el kell érniük.
Összességében azt látom a vállalati szegmensben, hogy a csupán energiaszolgáltatásra épülő modell teljesen átalakult, egy olyan üzletág alakult ki, amely a fenntartható, rugalmas megoldásokra épül és mi ebben szeretnénk növekedni. Így ezen a téren, amit mi ügyfélmegoldásoknak hívunk, szintén hatalmas növekedési lehetőséget látunk.
A tavaly őszi-téli turbulens energiapiaci környezetben voltak arról hírek, hogy az E.ON nem adott árajánlatot például egyes kkv-szektorbeli szereplőknek, így ügyfeleket veszítettek. Van arra tervük, hogy ezeket a cégeket visszaszerzik?
Valóban veszítettünk ügyfeleket, de azokkal akiket megtartottunk, mert sikerült meggyőznünk őket az említett rugalmas szerződéses keretekről, sokkal gyümölcsözőbb az együttműködés mindkét fél számára.
Csak azon ügyfelek visszaszerzésére fogunk törekedni, akik kiszolgálása számunkra is előnyös lesz.
Mindez a tavalyi energiaválság és a magas árak következménye, amelyekhez nekünk is alkalmazkodnunk kellett. Nem fogunk tehát minden ügyfelünk szerződéséhez ragaszkodni akkor, ha az veszteséget okoz számunkra.
Akkor ha jól értem, a profit célok különösen fontosak ezekben a kihívásokkal teli időszakban?
A profitcélok fontosak számunkra, ahogy bármilyen más cég számára is. Számunkra kulcsfontosságú, hogy végre tudjuk hajtani azokat a hálózatfejlesztéseket és fenntarthatósági beruházásokat, amelyeket említettem. Profit nélkül ezeket nem tudjuk megtenni.
A hálózatfejlesztésnél maradva a januári projektindító bejelentéskor elhangzott, hogy az E.ON a 74 milliárdos hálózatfejlesztési programja keretében 15 ezer kisebb-nagyobb beruházást fog végrehajtani 2026-ig. Ez hatalmas szám, de a lakossági és ipari napelemes szegmensben elrendelt hálózati csatlakozási stop kapcsán adódik a kérdés, hogy tényleg annyira általánosak-e a hálózati problémák, hogy az egész országra érvényes csatlakozási stopot kellett elrendelni, vagy a problémák inkább csak regionális jellegűek, és egy-egy területen jelentkeznek?
A legtöbb esetben regionális hálózati különbségekről van szó, de valójában egy általános, az egész hálózatot érintő kihívással nézünk szembe.
A hálózat nagy részét ugyanis ötven-hatvan évvel ezelőtt építették, így nagyon sok területen a hálózati elemek elérték a hasznos élettartamuk végét, tehát szükségesek a fejlesztések még a napelem boom nélkül is. Utóbbi tehát a meglévő kihívásokra rakódik rá és rugalmasságot követel meg, főleg az alállomásokon. Mindezek miatt általános hálózatfejlesztésre van szükség, és ezen felül vannak még a nagy ipari, például akkumulátoripari beruházási tervek, amelyeket külön is meg kell vizsgálnunk hálózati csatlakozási szempontból. A kérdésére visszatérve, az említett hálózati kihívások az egész országban jelentkeznek, így a reakció, az országos stop is ebből ered.
Ha már a nagy ipari egységeknél járunk, és szó volt a kiszámíthatóság fontosságáról, mi volt a tapasztalatuk a Dunaferr ügyében?
Összetett ügy, hiszen az üzem nehézségei ismertek. Minket fájdalmasan érintett, hiszen egy kormányrendelet arra kényszerített bennünket, hogy érvényes szerződés nélkül, lényegében ingyen biztosítsuk az áramellátást, mivel a Dunaferrnek nem volt kereskedelmi szerződése.
Emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig.
Az egyik oldalról érthető az a politikai szándék, hogy meg akarják menteni az üzemet, és a munkahelyeket, de hogy ehhez egy olyan vállalat pénzügyi erőforrásait vonják be, amelynek az ügyhöz semmi köze, az számunkra komoly problémát jelent.
Ez a veszteséggeneráló helyzet még most is fennáll?
Az MVM áprilistól leszerződött a Dunaferrel, de az említett veszteség több mint tíz százalékát teszi ki az éves nyerségünknek, ez nagyon jelentős összeg, nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Több hónapja folyamatosan egyeztetünk a kormánnyal, hogy megoldást találjunk a helyzetre, és a továbbiakban is tárgyalunk, de egyelőre nincs megoldás a veszteségeink kezelésére. Bízom benne, hogy majd lesz.
Számunkra ez azért fontos, mert ahogy említettem a beszélgetés elején, kiszámítható szabályozásra van szükség ahhoz, hogy beruházzunk, tervezni tudjunk. Ezt az ügyet is, az így keletkező veszteséget is ebben a perspektívában vizsgáljuk: azt nézzük, összességében megfelelő-e a szabályozási környezet és a munkánkért járó kompenzáció.
Számít arra, hogy lesz egy kompenzáció ezen ügy miatt?
Igen, arra számítunk, hogy a veszteségünk megtérül, de a jelenlegi tarifarendszer nem alkalmas erre.
Ajánlottak Önök megoldást, hogy a szabályozói keretek képesek legyenek ezt kezelni?
Igen.
És számít arra, hogy az a konstruktív párbeszéd, amit az interjú elején említett, erre az ügyre is érvényes lesz?
Igen.
Visszatérve a vállalati üzleti megoldásokra, melyek mostanában a leginkább keresett megoldások az iparvállalatok körében, amelyekkel sok energiát lehet megtakarítani?
Nagyon sokan keresik a napelemes megoldásokat, például Debrecenben a BMW most írt ki egy tendert erre, Győrben pedig az Audi – ahol közösen valósítottuk meg Európa legnagyobb tetőre szerelt napelemparkját korábban - tovább szeretné növelni a napelemes kapacitásait.
Emellett az okos városi energia megoldások is egyre népszerűbbek: Szolnokkal már közösen dolgozunk ezen: közintézmények, parkolók tetejére telepítettünk napelemes rendszereket, ezek táplálják az e-töltőket, segítenek csökkenteni az energiakiadásokat. Arra számítunk, hogy több település is követi ezt a példát a jövőben.
Egy harmadik terület pedig az, hogy a zöldülni vágyó vállalatoknak a Green Cloud megoldást tudjuk ajánlani egy magánvállalattal összefogva. Ennek keretében Magyarországon épített naperőművekből származó megújuló energiából előállított villamosenergiához juthatnak hozzá az ügyfeleink, és azt az energiaigényüket, amelyet ez nem fedez, mi szolgáltatjuk nekik.
Akvizíciókban is gondolkodnak Magyarországon az energetikai szegmensben, vagy elégedettek a mostani helyzetükkel?
Nincs semmilyen konkrét akvizíciós cél most a fejünkben. Mindig nyitott szemmel járunk, ha felmerül egy jó lehetőség, természetesen megvizsgáljuk.
Milyenek az E.ON Hungária üzleti kilátásai az idei és a következő évekre előre tekintve?
Magyarország része az E.ON Csoport növekedési sztorijának, mi stratégiai pillér vagyunk a csoporton belül, és fenntartható az üzleti modellünk.
Ha tovább tudjuk fejleszteni a hálózatot és tudunk növekedni az ügyfélmegoldások üzletágban, akkor a továbbiakban is fenntartható lesz az üzleti tevékenységünk. A döntő tényező ebben, hogy a szabályozói keretek biztosítottak-e ehhez. Fejleszteni szeretnénk a hálózatot, kiszolgálni az ügyfelek igényeit, azaz energiánkkal hozzájárulni egy fenntarthatóbb jövő építéséhez. „Energiánkkal a fenntarthatóbb holnapért” – ez vállalatunk küldetése is.
Címlapkép és zárókép forrása: Stiller Ákos, Portfolio
