GettyImages-107928125
Gazdaság

Csapdahelyzetbe került a kormány – Van egy trükk, amivel kivághatja ebből magát

Csiki Gergely
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.

A csapdahelyzet, ami még elkerülhető

Minden kockázat ellenére a kormány idén sem szakította meg az évek óta fennálló hagyományt: ezúttal is költségvetés korai benyújtása mellett döntött. Pedig az idei költségvetési elcsúszások miatt erős a gyanú, hogy az idén sem stabil alapokra épül a jövő évi büdzséterv. Egyelőre csupán néhány fontosabb számot ismerünk a jövő évi büdzséről, és a legfontosabb kérdésre sincs még válasz:

az extraprofitadó-bevételek nélkül elszálló 2024-es költségvetési hiányt hogyan lehet visszaterelni az eredeti célhoz?

Abban ugyanis konszenzus kezd körvonalazódni, hogy a hiánycél a jelenlegi adottságok mellett nem teljesíthető. Piaci elemzők, valamint az Európai Bizottság előrejelzése szerint 4,4-4,5% lenne a GDP-arányos költségvetési deficit a nemrégiben (2,5%-ról) megemelt 2,9% helyett. Ebben persze benne van az a feltételezés, hogy a kormány az eredeti ígéretéhez híven kivezeti az extraprofitadókat, mert azokat átmeneti időszakra, 2022-re és 2023-ra vezette be még tavaly nyáron. Vagyis a kormánynak legalább akkora (egyes vélemények szerint akár nagyobb) kiigazítást kellene végrehajtania, mint amennyi bevételt a különadókból beszedne. Ez annál is inkább különleges helyzet, hogy közben a múltból tudjuk: a kormány politikailag kényelmes kiigazítási módnak tartja a különadókat.

Ennek fényében nem meglepő, hogy az extraprofitadók jövőjével kapcsolatban sűrűsödtek a kormányzati nyilatkozatok az elmúlt hetekben:

  • Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Portfolio Checklist podcastnak adott videóinterjújában úgy fogalmazott, hogy bizonyos szektorokban megmaradnak az extraprofitok, ezért bár lesz változás az adózásban, óvatosan kell eljárni, és inkább részleges kivezetésen lehet gondolkodni.
  • Egy héttel később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón mondta azt, hogy az extraprofit adók csökkentett mértékben szerepelnek majd a jövő évi költségvetésben, csak egyes szektorokban várható csökkentés.
  • Majd megint egy hét elteltével jött Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata, miszerint a kormány jövőre azzal számol, hogy elkezdi a terhek fokozatos kivezetését, és hozzányúl az extraprofitadókhoz, megindul a kivezetése.

A nyilatkozatok eltérő hangsúlyokkal, de arra utalnak, hogy az a vegytiszta megoldás, miszerint az Európai Bizottságnak tett tavalyi ígéretnek megfelelően 2024-ben kivezeti a kormány ezeket az új adóterheket, nem teljes egészében fog megvalósulni.

Nem véletlen ugyanakkor, hogy a kormány igyekszik erősen a kivezetést hangsúlyozni és kommunikálni, még akkor is, ha ez csak részlegesen, vagy kezdetlegesen hajtja végre. A tavaly decemberben Brüsszelnek átadott helyreállítási terv dokumentumban vállalt feltételeken nagyon sok múlik, például az uniós pénzeink egy része is.

A kormány tehát várhatóan nem tud lemondani a különadókról, de közben meg akar felelni az Európai Bizottság felé tett vállalásoknak, hogy az EU-forrásokat fel tudja szabadítani. Az EU általánosságban is arra biztatja az európai kormányokat, hogy hagyjanak fel bizonyos szektoradók alkalmazásával, mert azok torzítják a versenyt, vagyis nem versenysemlegesek és még az infláció emelkedéséhez is hozzájárulnak.

Ebből tehát egy valóságos csapdahelyzet körvonalazódik.

Egyrészt, ha kormány 2024-ben részben kivezeti az extraprofitadókat, akkor az így kieső adóbevételek miatt elvéti a költségvetés újonnan felállított 2,9%-os hiánycélját. Hacsak nem készül valami olyasmivel, amivel ezt a hatást képes lenne kompenzálni, vagyis kiigazítja a költségvetési terveket. Másrészt, ha csak részleges a kivezetés, az EU-források kiszabadítása kudarcba fulladhat.

A lehetséges megoldások

A folyamatban lévő jövő évi költségvetés lényeges elemeit még nem ismerjük, ugyanakkor a fenti adottságok mellett fel lehet vázolni néhány olyan forgatókönyvet, amivel a kormány feloldhatja ezt a csapdahelyzetet.

  1. Kiadásokat faragja lejjebb a kormány. Ha valóban jövőre valóban lemond a kormány több százmilliárd forint extraprofitadóról, akkor akár a kiadási oldalhoz is hozzányúlhat, ahogyan tette azt tavaly 2000 milliárd forintnyi beruházás átütemezésével. Ennek a szcenáriónak a megvalósulását több tényező nehezíti. Egyrészt a kiadások egy részének megvágása politikailag érzékeny, megszorító jellegű. Másrészt a könnyű lefaragás jelentős része már megtörtént, egyre nehezebb könnyen törölhető kiadásokat találni. Ráadásul a gazdaságpolitika fiskális alkoholizmusa nem múlt el, érezhetően szívesen költekezik, még ha ezek egy része nem is transzparens. A kormány segítségére lehet viszont az infláció, ami mellett a kiadások nominális szinten tartása is jelentősen csökkenti azok reálértékét.
  2. Az adóemelés forgatókönyve. Ezen belül nem mindegy, hogy milyen típusú adókról beszélünk, mert például a forgalmi típusú, és egyéb (gépjárműadó, népegészségügyi termékadó, jövedéki adó) terhek emelése nem lenne szokatlan dolog a kormány eddigi gazdaságpolitikáját és válságkezelését ismerve. Ennél lényegesen kisebb az esélye annak, hogy a kormány a munkát terhelő adókat emelné (szja, járulékok, szocho), mert az szembemenne a magát az adócsökkentés kormányának hirdető kabinet filozófiájával. Emellett az olcsó munkaerő vonzereje is mérséklődne a külföldi működőtőke-befektetők szemében, pedig a kormány növekedési modellje vastagon alapoz erre. Bár egy ilyen lépésnek, például a szocho emelésének több szempontból is lehetne racionális magyarázata: egyrészt visszatömné azt a lyukat a társadalombiztosítási alapokban, amelyet épp a szocho-kiengedés okozott. Másrészt egy járulékemelés a vállalatokon is szorítana egyet, amelyek így a béremelési szándékaikat vennék vissza, segítve az infláció leszorítását. Persze ennek ára az alacsonyabb növekedés lenne.
  3. A hiánycél újbóli megemelése. A május elején Brüsszelnek kiküldött konvergenciaprogramból derült ki, hogy a kormány már részben reagál a jövő évi büdzsé elcsúszására: 2,5%-ról 2,9%-ra emelte meg a hiánycélt. Amennyiben azt látja, hogy nincs több mozgástere, akkor akár tovább is emelheti a deficitcélt. Ennek azonban egyelőre nagyon kicsi a valószínűsége, a 3% feletti hiánnyal az Európai Bizottságnál és a külföldi befektetőknél is felhívjuk magunkra a figyelmet.
  4. A fenti forgatókönyvek hibrid megvalósítása. Ez esetben mindenhová nyúlna egy kicsit a kormány: lenne némi adóemelés, ismét valamekkora kiadáslefaragás, valamint hiánycélemelés.

Van másik

Ha alaposabban megvizsgáljuk a kormány lehetőségeit, akkor egy dolgot érdemes még számba venni: mi van akkor, ha a kormány úgy szünteti meg az extraprofitadók egy részét, hogy technikailag papíron (kvázi jogilag is) eltűnnek, ám a gyakorlatban mégsem. Vagyis olyan megoldást választ, amivel elméletben két legyet üt egy csapásra: nem borul fel a költségvetés és teljesíti az EU felé vállalt ígéretet is a kormány.

Hivatkozhat egy ilyen esetben a kormány arra, hogy nem szűnt meg az extraprofitadóról szóló rendelet alapja, mert sok szektorban még mindig van extraprofit, vagy ha ez már nem igaz, akkor – mivel présben van a költségvetés és minél magasabb összegben meg kellene tartani a különadó-bevételeket – más jogcímen beszedi a már eddig is sokszorosan megsarcolt vállalatoktól. Különösen érdekes kérdés ez a kiskereskedelmi különadó esetében, amit az EU nem tart elfogadhatónak, de a kormány szívesen piszkálná tovább a külföldi tulajdonú szereplőket, nem titkolva, hogy szívesebben látná őket a határokon túl.

Egy ilyen forgatókönyv esetleges megvalósulása esetén a következő kérdések merülnének fel, főleg ha tekintettel vagyunk a fentebb már idézett kormányzati nyilatkozatokra:

  • Változik-e az extraprofitadó összterhelése, vagyis a kormány hajlandó-e lemondani részlegesen bizonyos bevételekről (és ha igen, akkor pótolja-e más adóemelésekkel), vagy egyszerűen minden új, 2022-ben bevezetett szektorterhet megtart.
  • Lesz-e a szektorok között átrendeződés, miszerint úgy javul egyes extraprofitadóval sújtott ágazatok terhelése, hogy más szektorok terhelése emelkedik. A legnagyobb várakozás a bankokat, valamint a gyógyszergyártókat érintő adók esetében figyelhető meg, ugyanakkor az energetikai különadók jövője a Mol árfolyamteljesítménye szempontjából sem másodlagos.
  • Megváltozik-e az adóterhelések formája, vagyis hogy a kormány egész egyszerűen csak más jogcímen szedi be a megfelelő különadó-bevételeket.

Ha a kormány ezt a trükkös megoldást választja, vagyis átcímkézi extraprofitadókat, akkor még egy szempont lehet fontos: az Európai Bizottságnak ez elegendő lesz-e. Annak az Európai Bizottságnak, amelyik uniós nyomásra egyre közelebbről vizsgálja a kormány piac- és versenytorzító lépéseit. Fennáll a veszélye annak, hogy a kormány ezzel csak időt nyerne, de lehet, hogy épp erre játszik.

Címlapkép forrása: Getty Images

moszkva-voros-ter-oroszorszag-kreml
török líra
szerbia-koszovo-konfliktus
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Sales manager

Sales manager

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport

Senior webfejlesztőt keres a Portfolio Csoport
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
Családtámogatás