Matolcsy György: minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat

Az infláció tartós legyőzéséhez szükséges az, amit a jegybank 2015 óta jelez, hogy versenyképességi, termelékenységi fordulatra van szükség - mondja az elnök. Korábban ezeket a felzárkózás kulcsának tartották, azonban most látszik, hogy ez a győzelem kulcsa.

Jó irányba indultunk el, a kormányt mindenben támogatjuk. Kiderült, hogy a jegybank és a kormány csak együtt lehet sikeres, a jövő évi költségvetés tervezete erre már egy ígéret

- zárja az MNB elnöke.

Nagyon nagy az ára az inflációnak, az inflációs többletre épülő túlelosztó költségvetésnek - emeli ki Matolcsy a kamatkiadásokra utalva. Éppen ezért mostmár remélhetőleg a kormánnyal közösen harcolunk a költségvetési hiány leszorítása érdekében - teszi hozzá.

Külön-külön a kormány és a jegybank is tud hibázni, de nyerni csak együtt tudunk

- emeli ki.

Matolcsy szerint ott volt magasabb az infláció, ahol a termelékenység és a versenyképesség gyenge volt, szoros összefüggés fedezhető fel ezen a téren is. A jegybank elnöke szerint csak az nyerhet, aki visszaállítja az egyensúly és növekedés képletét, most az egyensúly megbomlott.

Nem igaz az a korábbi feltevés, hogy az inflációnak vége van, ha pedig visszatér, akkor a növekedés és a stabilitás kerül veszélybe - mondja az utóbbi évek tanulságaként Matolcsy György. Kiemeli, hogy egy jegybank önmagában nem lehet sikeres az infláció elleni harcban, szüksége van a kormány segítségére, üdvözlik, hogy ez megtörtént.

A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén folytathatja a jegybank az egynapos irányadó kamat további fokozatos közelítését az alapkamathoz

- szögezi le az alelnök.

Az elmúlt hetekben több külső és belső tényező is a kockázati megítélés javulását okozta, a külső pénzügyi pozíciónk javulása mellett a feltörekvő piacok megítélése javult, a nagy jegybankok kamatemelései a vártnak megfelelően folytatódtak - sorolja Virág. Elmondása szerint továbbra is kiemelten fontos a monetáris transzmisszió, ebből a szempontból a swappiacok és az állampapírpiaci kereslet kedvező alakulása is jó hír.

Márciusban arra számítottunk, hogy a tavalyi 8%-os folyó fizetési mérleg hiányt idén meg lehet felezni, a beérkező adatok alapján akár ennél kedvezőbb is lehet a kép - mondja Virág Barnabás.

Előrejelzéseink szerint az év első felében összességében is zsugorodhat a GDP az első negyedéves visszaesés után, majd az év második felében a fogyasztás és a beruházások újbóli élénkülése hozhat pozitív változást - mondja a jegybank alelnöke.

A dezinfláció a régiónál lényegesen magasabb szintről indul meg, amit a monetáris politika alakításánál figyelembe kell venni. Emellett fokozottan figyeljük majd az infláció szerkezetét is - mondja Virág, aki kulcsfontosságúnak nevezi a piaci szolgáltatások árának változását. A jegybank várakozásai szerint a következő hónapokban még erőteljesebben folytatódhat az infláció csökkenése, amit az év közepétől erősödő bázishatások is segítenek. Az alelnök szerint az MNB szigorodó monetáris politikája egyre szélesebb körben érezteti hatását.

Előrejelzésünk szerint az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább gyorsul, és jó esélyünk van az év végére elérni az egyszámjegyű inflációt. Azonban nem dőlhetünk hátra, hiszen célunk az árstabilitást biztosító 3 százalékos cél elérése, vagyis a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges, hogy 2024-ben tovább csökkenjen az áremelkedési ütem.

Ez azt jelenti, hogy a 13 százalékos alapkamat csökkentése nincs, és jó ideig még nem is lesz napirenden

- szögezi le az alelnök.

A jegybank szerint az infláció csökkenése az év végére pozitív reálkamatot biztosíthat, erre szükség is van az infláció további mérsékléséhez. Virág Barnabás hozzáteszi, hogy fokozatos és óvatos hozzáállást fognak tanúsítani az egynapos betéti rátával kapcsolatban.

Ezzel nincs még vége, folytatjuk a magyar jegybank monetáris politikájának szigorú, következetes harcát, hiszen sem a 24%-os, sem a 14%-os, sem a magas egyszámjegyű infláció nem fogadható el - zárja Matolcsy György, majd Virág Barnabás veszi át a szót tőle.

Az általános inflációs környezet, az ársapkák, valamint a 2022-es indokolatlanul magas költségvetési hiány okozták a magyar infláció megugrását. Az infláció természete pedig olyan, hogy a gyors megugrás után nehezen jön vissza - szögezi le az MNB elnöke.

Matolcsy a tavaly őszi lépések kapcsán kiemeli a forint azóta történt erősödését, szerinte egy másik árfolyam jelentősen csökkentette volna a monetáris politika és a kormányzat mozgásterét.

Tavaly szeptemberben úgy láttuk, hogy a 13%-os alapkamat elegendő lesz az infláció megfékezéséhez, azonban ezek után rengeteg negatív hírt kapott a magyar gazdaság és a világ - mondja Matolcsy.

Egy pénzügyi instabilitási kockázat lépett fel, amit október 14-én egy nagyon erélyes lépéssel kezeltünk

- mondja. Szerinte ha az MNB nem reagált volna ilyen erélyesen és nem választotta volna el az alapkamatot és az irányadó kamatot, akkor

nagy baj lett volna.

Szerinte ez volt az egyetlen jó döntés, hogy szeptemberben megálltak az alapkamattal és október közepén a pénzügyi instabilitási kockázatokat külön kezelték.

Van valami, mégpedig az államháztartási egyensúly elromlása, ami egy specifikus és sajnálatos ok a magyar infláció mögött. Emellett bizonyosan vannak olyan magyar okok, melyek az elején jól hatnak az inflációra, de utána a megugrását okozzák, ezek az ársapkák és egyéb intézkedések.

Ezért is javasoljuk a kormánynak, hogy ezeket az ársapkákat minél előbb vezesse ki és vezessen be szigorúbb felügyeleti rendszert

- mondja az MNB elnöke.

A költségvetési hiány további csökkentésével ismét összhangba kerülhet a monetáris és a fiskális politika a következő időszakban - emeli ki Matolcsy.

Az infláció továbbra is közellenség, az elsőszámú célunk továbbra is az infláció elleni harc, hiszen a 24%-os infláció még mindig háromszorosa az európai átlagnak és a régiós orszéágokénál is tíz százalékponttal magasabb.

Az ikerdeficit miatt nincs akkora nyomás a monetáris politikán, mint tavaly, emellett az amerikai pénzügyi rendszerrel kapcsolatos bizonytalanségok is csak minimálisan gyűrűztek be Magyarországra. Ezek is hozzájárultak a normalizáció megkezdéséhez.

A mai nappal azMNB megkezdte a monetáris politika normalizációját, az irányadó kamat 18 százalékról 17 százalékra csökken - kezdi Matolcsy György. Szerinte ezt az tette lehetővé, hogy beértek a korábbi jegybanki intézkedések.

Ahogy arra számítani lehetett, a 13 százalékos alapkamathoz továbbra sem nyúlt az MNB, de amíg ennél magasabb az irányadó egynapos betéti kamat, addig erre nem is kell számítani. A fő kérdés most az, megkezdődik-e a 18 százalékos irányadó kamat fokozatos csökkentése.

A három órakor megjelenő közleményben elsősorban arra lesz majd érdemes figyelni, hogy indokoltnak tartja-e az irányadó kamat csökkentését holnaptól a jegybank, és ha igen, mennyivel. Emellett persze az is érdekes lehet, mi szerepel az indoklásban és milyen további lépéseket vetítenek előre.

A közlemény megjelenésével egyidőben kezdődik Matolcsy György sajtótájékoztatója a „monetáris politika aktualitásairól”, ami a gyakorlatban a mai döntés indoklását, illetve a további kamatpályára vonatkozó utalásokat jelentheti.

A fejleményeket és az esetleges piaci reakciókat a Portfolio ma délután is folyamatosan nyomon követi.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd