Előfizetői tartalom

Így fordította Kelet-Európát a szélerőművek felé a háború és az energiaválság

Az energiaválság és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió hatására több kelet-európai ország a szélerőművek szerepének növelését fontolgatja, átértékelve és növelve az ezek telepítésére vonatkozó céljait vagy felgyorsítva azok megvalósítását. A befektetők eddig a szomszédos volt szocialista országokban is a hazaihoz hasonló piaci nehézségekkel szembesültek, de a helyzet az országok többségében javulást mutat, miután konkrét intézkedések születtek a befektetői környezet javításáért.

Érezhetően javultak a szélenergia régiós kilátásai így az elmúlt időszakban, elsősorban az energiaárak és -függőség csökkentésére vonatkozó politikai szándék erősödésének következtében, míg a várható klíma-, környezet- és egészségvédelmi kedvező hatások többnyire csak járulékos előnyként jönnek számításba a döntéshozók részéről. A régióban mindössze az Európai Unió szélerőmű-kapacitásának 7%-a működik, a kormányzati célok és a szabályozási környezet pedig az európai uniós átlagnál is kevésbé támogatja a szélenergia térnyerését, pedig az engedélyeztetés problémái az egész EU-ban gátolják a jókora szél- (és általában a megújuló-) energia-potenciál kiaknázását.

Szlovákia

Szlovákiában jelenleg mindössze 3 MW a szélerőművek beépített teljesítőképessége, amit az ország nemzeti energia- és klímaterve 2030-ig 500 MW-ra növelne, a helyi napenergia szövetség elemzése szerint ugyanakkor 1680 MW kapacitás is gazdaságosan telepíthető lenne. Ezzel együtt a turbinák telepítésével szemben ezidáig jelentős ellenállás volt tapasztalható, amelyet a Magyarországon is jól ismert ellenérvekkel igyekeztek megtámasztani a szélenergia kritikusai (rontja a tájképet, egyenetlen termelés), és a hosszú környezetvédelmi folyamatok is visszatartották a beruházókat. Az energiakrízis és az orosz energiától való függőség csökkentésének nemzeti érdeke azonban változást idézett elő a szélenergiával kapcsolatos attitűdben, ennek megfelelően már konkrét beruházási elképzelések is napvilágot láttak.

Az állami tulajdonú SPP 2023 elején jelentette be két szélerőműpark építésére irányuló terveit, melyek közül az első a nyugat-szlovákiai Pöstyénben valósulna meg 50 MW-os kapacitással és 63 millió eurós költséggel. A cseh-osztrák határ közelében létesíteni tervezett másik szélfarm ellen helyi ellenállás szerveződött, melynek keretében a terveket ellenzők blokádokkal és tüntetéssel lépnének fel a projekttel szemben, az SPP ugyanakkor közölte, a fejlesztéshez megkapta az informális hozzájárulást a környező kistelepülésektől.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés