Előfizetői tartalom

Mélyül a szakadék a gazdagok és a szegények között

Miközben a globális munkanélküliség mértéke idén várhatóan a koronavírus-járvány előtti szint alá, 5,3 százalékra csökken, addig az alacsony jövedelmű országok lemaradnak a Covid-válság utáni felzárkózási folyamatban a foglalkoztatás terén – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentéséből. Az emelkedő adósságszintek ugyanis aránytalanul nagy mértékben sújtják a fejlődő országokat, ami tovább súlyosbítja a magas és alacsony jövedelmű országok közötti foglalkoztatási szakadékot. Ez nemcsak a munkanélküliségi adatok, hanem azon indikátor terén is megmutatkozik, amely azt mutatja meg, hogy mennyi a dolgozni kívánó, de állással nem rendelkezők aránya. Ez a mutató az alacsony jövedelmű országokban 21,5 százalékot tesz ki, míg a magas jövedelmű államokban 8,2 százalékot.

A globális munkanélküliségi ráta idén várhatóan csak egészen minimálisan, 0,1 százalékponttal fog csökkeni a tavalyi adathoz képest, így annak mértéke 2023-ban 5,3 százalék lesz – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss előrejelzéséből, amely a Monitor of the World of Work című jelentésének 11. kiadásában jelent meg.

grafikon1

Ez azt jelenti, hogy globálisan a munkanélküliek száma idén 1 millióval, 191 millió főre csökken. Az 5,3 százalékos idei ráta egyben 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint a koronavírusjárvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben volt.

Az adatokból az látszik, hogy a globális munkanélküliségi ráta a Covid-válság utáni fellendülés során jóval gyorsabb ütemben csökken, mint ahogy az a 2008-2009-es pénzügyi válságot követő években történt.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés