Mutatjuk, kik voltak az energiaválság hazai nyertesei

Az egyszeri hatásokon túl, miután egy viszonylag fiatal, napjainkban is gyorsan bővülő szegmensről van szó, sok termelő csak nemrég kezdte meg kereskedelmi üzemét, és az üzemeltetők nem ritkán további kapacitásfejlesztésekben is részt vesznek, ami szintén befolyásolja eredményeiket. A legtöbb naperőmű a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszerben termel és értékesíti termelését, ami egy garantált átvételi tarifát biztosít számukra; ez a korábbi, energiaválság előtti években jelentősen meghaladta a piaci áramárakat, de mivel utóbbiak 2022-ben korábban elképzelhetetlen magasságokba szárnyaltak, a termelők egy része kilépett a támogatási rendszerből a magasabb - de nem garantált - piaci tarifák vonzerejétől hajtva.

Míg az ő bevételeiket jócskán megemelhették a magasabb piaci árak, a továbbra is a kötelező átvételi rendszerben, illetve az ezt váltó metár rendszerben termelő, értékesítő termelők árbevételét lényegében alig befolyásolták a piaci folyamatok. Az alap KÁT-tarifa ugyanis a 2021-es 38,77 forint/kWh-ról 2022-ben 40,75 forintra nőtt, alig több mint 5%-kal. A metár esetében hasonló a helyzet, hiszen a tenderen induló befektetők által annak idején ajánlott támogatott árakat a referencia piaci árak 2022-ben szintén meghaladták, a szabályok értelmében pedig a termelőknek a különbözetet be kellett fizetniük. (A támogatási rendszer fenntartásának költsége - "KÁT pénzeszköz" - már 2021-ben negatívvá vált.)

A nagyobbakra még várni kell

A teljesség igénye nélkül készült összevetésben elsősorban a nagyobb méretkategóriájú naperőműveket igyekeztük szerepeltetni, de az itthon legnagyobbnak számító, legfeljebb 50 MW mérettartományba tartozó támogatott napelempark-beruházási tervek először - és utoljára - csak a 2020. júliusi metár-tenderben jelenhettek meg, ennek megfelelően