Elhozza a munkanélküliség korszakát a mesterséges intelligencia robbanása?

Az MI-forradalom küszöbén állunk

Jelentős bizonytalanság övezi azt, hogy a mesterséges intelligenciának milyen konkrét hosszútávú hatása lesz a munkaerőpiacra – állapítja meg az OECD éves munkaerőpiaci jelentése, amely idén külön megvizsgálta, hogy az MI alkalmazása a különböző gazdasági szektorokban milyen következményeket okozhat a munkaerőpiacon. Bár a vállalatok még mindig viszonylag alacsony szinten alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, a technológia gyors fejlődése, a csökkenő költségek és az MI-vel kapcsolatos ismeretekkel rendelkező munkavállalók egyre nagyobb száma arra utal, hogy az OECD-országok a mesterséges intelligencia forradalmának küszöbén állhatnak – véli az OECD.

A jelentés szerint a mesterséges intelligencia három szempontból is eltér a korábbi digitális technológiai újításoktól:

• egyrészt a rutinszerű, nem kognitív feladatokon túlmenően jelentősen kibővíti az automatizálható munkafeladatok körét;
• másrészt az MI általános technológiának nevezhető abban a tekintetben, hogy szinte minden szektort és szakmát érint;
• harmadrészt az MI terén tapasztalható fejlődés sebessége példátlannak nevezhető.

A mesterséges intelligencia alkalmazása egyrészt a munkaadók számára a termelékenység gyors növekedésével kecsegtet, másrészt a dolgozók körében a munkahelyek elvesztésétől való félelmet gerjeszti. Mindeddig azonban kevés bizonyíték van arra, hogy az MI jelentős negatív hatást gyakorolna a foglalkoztatásra, vagyis, hogy a technológia alkalmazása miatt a cégek nagy számban bocsátanának el olyan munkavállalókat, akiknek munkáját az MI alkalmazása kiválthatja – állapítja meg az OECD jelentése.