Az MI-forradalom küszöbén állunk
Jelentős bizonytalanság övezi azt, hogy a mesterséges intelligenciának milyen konkrét hosszútávú hatása lesz a munkaerőpiacra – állapítja meg az OECD éves munkaerőpiaci jelentése, amely idén külön megvizsgálta, hogy az MI alkalmazása a különböző gazdasági szektorokban milyen következményeket okozhat a munkaerőpiacon. Bár a vállalatok még mindig viszonylag alacsony szinten alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, a technológia gyors fejlődése, a csökkenő költségek és az MI-vel kapcsolatos ismeretekkel rendelkező munkavállalók egyre nagyobb száma arra utal, hogy az OECD-országok a mesterséges intelligencia forradalmának küszöbén állhatnak – véli az OECD.
A jelentés szerint a mesterséges intelligencia három szempontból is eltér a korábbi digitális technológiai újításoktól:
- egyrészt a rutinszerű, nem kognitív feladatokon túlmenően jelentősen kibővíti az automatizálható munkafeladatok körét;
- másrészt az MI általános technológiának nevezhető abban a tekintetben, hogy szinte minden szektort és szakmát érint;
- harmadrészt az MI terén tapasztalható fejlődés sebessége példátlannak nevezhető.
A mesterséges intelligencia alkalmazása egyrészt a munkaadók számára a termelékenység gyors növekedésével kecsegtet, másrészt a dolgozók körében a munkahelyek elvesztésétől való félelmet gerjeszti. Mindeddig azonban kevés bizonyíték van arra, hogy az MI jelentős negatív hatást gyakorolna a foglalkoztatásra, vagyis, hogy a technológia alkalmazása miatt a cégek nagy számban bocsátanának el olyan munkavállalókat, akiknek munkáját az MI alkalmazása kiválthatja – állapítja meg az OECD jelentése.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
