Portfolio signature

Eljött a rádöbbenés ideje: előbb-utóbb kitaszított lesz, aki nem lép a zöld gazdaság útjára

Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.

A BÉT pilot ESG tanácsadási program dedikáltan a kkv-szektornak szól, a kiválasztott vállalkozások egy vissza nem térítendő támogatással akkreditált ESG tanácsadókkal tudnak együtt dolgozni a fenntarthatósági riportjuk elkészítésén. Mi a tapasztalat a programot illetően? Milyen területen tevékenykednek a cégek, akik részt vettek a projektben?

Máté-Tóth István: A program háttere kapcsán érdemes elmondani, hogy a BÉT-nek mindig fontos volt, hogy a szolgáltatáspalettájában a kisebb, de feltörekvő, gyorsan növekvő vállalatokat is megszólítsa. Emellett azt is látjuk, hogy míg régebben az ESG követelmények inkább  a kockázatmenedzsment részei voltak a tőkepiaci befektetőknél, mostanra a gazdasági és a politikai szereplők ráébredtek, hogy tőkeallokációra is lehet használni. Tehát a különböző ESG megfelelési követelményekkel tudjuk az általunk befektetett pénzeket megfelelő módon irányítani. A tőkepiacon ez már régi jelenség, ami átterjedt a finanszírozási szektor egészére, tehát a bankszektorra is. Ennek egyrészt a  befektetők, a bankok befektetési elvárásai,  az ügyfelek elvárásai, de  leginkább a szabályozói nyomás volt az oka. Így alakult ki, hogy akár hitel-, akár tőkefinanszírozást szeretne egy vállalkozás, annak eleget kell tennie az ESG követelményeknek. A következő ESG-t megerősítő tényező a pénzügyi gazdaság és a reálgazdaság összefonódása volt, amit főleg a beszállítói láncokon való megfelelési kényszer szült.

Magyarország olyannyira be van ágyazódva a globális ellátási láncolatokba, hogy teljesen mindegy, hogy egy cég vezetője mit gondol az ESG-ről, ha egy német, brit, vagy más külföldi nagyvállalatnak szeretne beszállítani, akkor meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés