Előfizetői tartalom

Eljött a rádöbbenés ideje: előbb-utóbb kitaszított lesz, aki nem lép a zöld gazdaság útjára

Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.

A BÉT pilot ESG tanácsadási program dedikáltan a kkv-szektornak szól, a kiválasztott vállalkozások egy vissza nem térítendő támogatással akkreditált ESG tanácsadókkal tudnak együtt dolgozni a fenntarthatósági riportjuk elkészítésén. Mi a tapasztalat a programot illetően? Milyen területen tevékenykednek a cégek, akik részt vettek a projektben?

Máté-Tóth István: A program háttere kapcsán érdemes elmondani, hogy a BÉT-nek mindig fontos volt, hogy a szolgáltatáspalettájában a kisebb, de feltörekvő, gyorsan növekvő vállalatokat is megszólítsa. Emellett azt is látjuk, hogy míg régebben az ESG követelmények inkább  a kockázatmenedzsment részei voltak a tőkepiaci befektetőknél, mostanra a gazdasági és a politikai szereplők ráébredtek, hogy tőkeallokációra is lehet használni. Tehát a különböző ESG megfelelési követelményekkel tudjuk az általunk befektetett pénzeket megfelelő módon irányítani. A tőkepiacon ez már régi jelenség, ami átterjedt a finanszírozási szektor egészére, tehát a bankszektorra is. Ennek egyrészt a  befektetők, a bankok befektetési elvárásai,  az ügyfelek elvárásai, de  leginkább a szabályozói nyomás volt az oka. Így alakult ki, hogy akár hitel-, akár tőkefinanszírozást szeretne egy vállalkozás, annak eleget kell tennie az ESG követelményeknek. A következő ESG-t megerősítő tényező a pénzügyi gazdaság és a reálgazdaság összefonódása volt, amit főleg a beszállítói láncokon való megfelelési kényszer szült.

Magyarország olyannyira be van ágyazódva a globális ellátási láncolatokba, hogy teljesen mindegy, hogy egy cég vezetője mit gondol az ESG-ről, ha egy német, brit, vagy más külföldi nagyvállalatnak szeretne beszállítani, akkor meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés