Amint arról beszámoltunk, a kormány közzétette társadalmi egyeztetésre Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének az orosz fosszilis energiahordozókról leválását is segítő REPowerEU fejezetét, amely összesen 14 reform és 14 beruházás segítségével vázolja fel azt, hogy az összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi forrást hogyan kívánja felhasználni, amennyiben hozzájut a pénzhez.
A dokumentumban szereplő tervek között akad olyan, amely szerint minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszik majd, hogy dinamikus (változó) árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett; emellett például megszüntetnék az energiaközösségek létesítése előtti szabályozási akadályokat, a megújulós - jellemzően nap-, illetve szél- - erőművek hálózati csatlakozási eljárását pedig egységesítenék.
A program legérdekesebb részei közé tartozik az egy, a közeljövőben kiírandó, jelentősnek tűnő lakossági energiahatékonysági pályázatra vonatkozó terv is.
A tervezett új energiahatékonysági pályázatról szól az anyag 13. reformintézkedése, illetve 13. beruházási terve is. A reform a beruházások előkészítésére összpontosít, garantálva, hogy az összes uniós finanszírozású, lakóépületeket célzó energiahatékonysági támogatási rendszerben csak olyan pályázat nyújtható be, amelynek pénzügyi és műszaki részét az alábbi szereplők valamelyike készítette elő:
- az energiahatékonysági kötelezettségek rendszerében kötelezett szervezet, vagy ESCO-vállalkozások, vagy
- egy nem kormányzati szervezet vagy más szervezet által létrehozott egyablakos ügyintézési pont, amely mélyfelújítások és/vagy megújuló fűtési rendszerek telepítésének előkészítő szolgáltatásait nyújtja, vagy
- a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Építész Kamarával regisztrált energetikai szakértők, akik jogosultak épületenergetikai tanúsítvány kiállítására.
Mennyi pénz jut rá és milyen formában?
A program támogatási kerete 224 milliárd forint lesz, amiből a nyertesek kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást fognak kapni változó arányban (támogatási intenzitás mellett), így a termék a teljes nettó beruházási költséget fedezi a visszatérítendő és vissza-nem-térítendő támogatás arányától függetlenül.
A teljes támogatási keret legfeljebb fele lehet vissza nem térítendő támogatás, másik fele kedvezményes hitel. Egyetlen kedvezményezettnek sem nyújtható csak vissza nem térítendő támogatás vagy csak kedvezményes hitel. Vagyis, valamekkora hiteltörlesztési képességet fel kell tudni mutatnia a pályázóknak, ami értelemszerűen szűkíti a lehetséges kedvezményezettek körét, amelyet természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak) és lakásszövetkezetek alkotnak.
Ugyanezen fejlesztési céllal egyébként a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) Plusz is tartalmaz beruházást. Ugyanazon személy kizárólag az egyik forrásból kaphat támogatást, amit az informatikai rendszerben gyűjtött számlák alapján ellenőriznek.
A kormány célja a tervezett lakossági energiahatékonysági pályázat kiírásával az, hogy 20 ezer ingatlan újuljon meg oly módon - akár mélyfelújításokkal is -, hogy ezeknél legalább 30%-os energiahatékonyság javulás következzen be.
Egyetlen ingatlanra így átlagosan több mint 10 millió forint támogatás jutna, ami jelentősnek tűnik annak fényében is, hogy egy Kádár-kocka mélyfelújítása szakértői vélemények szerint átlagosan 10-15 millió forintos költséggel jár.
Mit jelent az elérhető megtakarítás országos szinten?
20 ezer ingatlan lényegében teljes energetikai felújítása soknak tűnik, de a szakemberek által szükségesnek tartott mennyiséghez viszonyítva már némileg más a helyzet. Mivel a hazai ingatlanállomány állapota energiahatékonyság szempontjából összességében meglehetősen gyenge, évente 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség az épületállomány megújulásához - véli a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). Ennek a számnak jelenleg csak a töredéke teljesül, így a helyzet a pályázat megvalósulása esetén is érdemben elmaradna a kívánatostól.
A tervezett energiahatékonysági pályázat keretében megvalósuló fejlesztések végső célja, hogy az ország primerenergia-felhasználását éves szinten 171 GWh-val csökkentsék. 2022-ben Magyarország teljes primerenergia-felhasználása 1091,2 petajoule (PJ) volt, vagyis, a szükséges átváltásokat elvégezve azt kapjuk, hogy az elérni kívánt energiamegtakarítás valamivel több mint 0,5 ezrelékkel csökkentené az országos primerenergia-felhasználást.
Mire lehet igényelni?
A támogatható tevékenységek közé az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer esetében kidolgozott katalógus szerinti energiahatékonyságot szolgáló és a megújuló energiafelhasználását növelő tevékenységek tartoznak. Főtevékenységként támogatható az épületek hőtechnikai adottságainak javítása; az épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése; az épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése; valamint megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése. Fosszilis energiahordozót felhasználó berendezés, vagyis például a gázkazán korszerűbbre cserélése sem támogatható.
Fontos részlet, hogy a pályázaton megújuló alapú villamosenergia-termelés nem támogatható, vagyis, míg például napkollektorok telepíttetéséhez kaphatunk támogatást, addig háztartási méretű (HMKE) fotovoltaikus napelemes rendszer létesítéséhez nem.
Ezt a megkötést részben indokolhatja, hogy a napelemek a fűtési szezonban alacsonyabb kihasználtsággal üzemelnek, valamint a kapcsolódó hálózati kihívások is, azonban például a kiemelkedően hatékony hőszivattyús rendszerrel kombinálva a napelemek érdemben hozzájárulhatnak az ingatlan fűtési és hűtési igényének kielégítéséhez is.
Ezáltal a napelemes rendszerek a villamosenergia-termelési célú és a közvetlen fűtési célú földgázfogyasztás csökkentésében is jelentős szerepet játszhatnak, hozzájárulva a szóban forgó energiahatékonysági pályázat fő céljának eléréséhez. A támogatás célja ugyanis "a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével a lakossági szektor energiafelhasználásának – azon belül elsősorban a földgáz felhasználásának – csökkentése".
Mi a menetrend?
A pályázati kérelmek benyújtási időrendi sorrendben kerülnek elbírálásra. A kölcsönkérelmet benyújtó végső kedvezményezettekkel kölcsönszerződés kerül megkötésre a hitelbírálatot követően. Az energiamegtakarítás minimális mértéke termék szintű elvárásként kerül meghatározásra a támogatás feltételeként.
A beruházásokat hiteles energetikai tanúsítás készítésének kell megelőznie és lezárnia; ennek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból egyértelműen és hitelt érdemlően megállapítható legyen, hogy mekkora a kedvezményezett beruházás megkezdését megelőző állapot szerinti éves energiafelhasználása (indító audit) és a kiinduló állapothoz képest megállapított energiamegtakarítás mértéke (záró audit).
Az ütemezési terv szerint a Nemzeti Hatóság és MFB között 2023 végéig jön létre a finanszírozási szerződés, a végső kedvezményezettek projektjeinek 95%-ára 2026 második negyedévéig kötik meg a kölcsönszerződést, és ugyaneddig a végső kedvezményezettek projektjeinek 30%-ára a folyósítás is megtörténik. Ugyanezen határidőig az országos primerenergia-felhasználásban elérni kívánt mérföldkövet is teljesíteni kell, vagyis a kitűzött 171 GWh/év csökkenést is hozniuk kell az energiahatékonysági fejlesztéseknek.
Amennyiben ez a megtakarítás teljes egészében földgázfelhasználást váltana ki, az azt jelentené, hogy a pályázati támogatással megvalósult fejlesztésekkel éves szinten több mint 34 ezer tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását lehetne elkerülni (56,2 gCO2eq/MJ = 202,3 gCO2eq/kWh földgáz ÜHG-intenzitással/égési emissziós faktorral számolva). Ez a primerenergia-felhasználásban várható megtakarítás várható mértékéhez hasonlóan mintegy 0,5 ezrelékkel mérsékelhetné Magyarország karbonemisszióját (2022-ben megközelítőleg 68 millió tonna, Eurostat).
Címlapkép forrása: ivansmuk via Getty Images
