A Covid-válság kitörése után szinte mindenki az otthonába bezárva találta magát. A vállalatok igencsak rugalmasak voltak, a vírusválság csúcsán pedig 760 ezren dolgoztak otthonról. Ez azonban csak addig tartott, amíg le nem csengett a Covid első nagy rohama, utána vissza is rendelték a dolgozókat. A téli Covid-hullám ugyan elhozta a home office reneszánszát, ez azonban a vakcinák megjelenésével véget is ért.
A 4,6 millió munkavállalóból ma 350 ezer ember engedheti meg magának, hogy ne induljon el a munkába nap mint nap. A Központi Statisztikai Hivatal minden munkavállalóra kiterjedő felmérése szerint ez az összes magyarországi dolgozó 7%-át jelenti. Úgy tűnik tehát, hogy a Covid-válság nem hozott forradalmat a munkaerőpiac egészét tekintve. Kétségtelen, ez a 350 ezer fő azt jelenti, hogy távmunka azon a szinten tudott megragadni, mint ami a koronavírus-járvány súlyos lezárásokkal nem terhelt időszakára volt jellemző (ld. lenti ábránkat). Vagyis a vírus teremtette szituáció adott egy egyszeri lökést a távmunkavégzésnek, ám a home office/hibrid munkavégzés a koronavírus-járvány utáni időszakban egyáltalán nincs emelkedő pályán. Sőt, az elmúlt másfél évben stagnálás jellemző, ez az eredmény pedig nemzetközi összevetésben nagyon szerény.
Úgy tűnik, hogy szinte csak a szolgáltatószektor dolgozónak egy része szerezték meg a home office kiváltságát. Elkértük a legfrissebb adatokat a KSH-tól, amely szerint az iparban kevesebb mint 50 ezren, míg a szolgáltatószektorban csaknem 300 ezren dolgozhatnak részben vagy teljesen otthonról.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
