Fontos mondat, ami tisztázza a betáplálási árat
Amint beszámoltunk róla: a szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely szó szerint ezt mondta:
Annál korrektebb árazás nincsen, mint az, hogy ugyanannyiért veszi az MVM az áramot egy magánszemélytől, aki napelemmel állította azt elő, mint mondjuk a Paksi Atomerőműtől. Tehát ez egy korrekt elszámolás.
Ebből logikusan és szakmailag helyesen azt a következtetést vontuk le, hogy 13 forint körüli áron vehetik majd át a megtermelt villamosenergiát a háztartási napelemesektől 2024-től a bruttó elszámolási rendszerben (betáplált energia díja). Az Energiaügyi Minisztérium az Index kérdésére adott válasza azonban jócskán árnyalja ezt a képet, hiszen azt üzeni, hogy Gulyás úgy értette: az a fair, ha ugyanolyan áron veszi át az MVM a betáplált energiát, mint amennyiért az MVM a rezsicsökkentés keretében a Paksi Atomerőmű által megtermelt áramot eladja a háztartásoknak. (Bár nincs „megpántlikázva”, direktben összekötve a Paksi Atomerőmű által előállított áram mennyisége az MVM által a rezsicsökkentés keretében a lakosságnak értékesített árammal, de ezen tegnapi idézet mögött az lehetett, hogy az erőmű által éves szinten termelt árammennyiség durván lefedi a lakossági rezsivédett körben felhasznált áram éves mennyiségét, ezért lehetett „gondolati síkon” összekötni az egyébként két teljesen különálló dolgot. Ritka ugyanis, hogy napon belül éppen megegyezzen a lakossági áramfogyasztás az éppen az erőmű által megtermelt zsinóráram mennyiségével.)
A tárca a lap kérésére a témában ezt a kulcsfontosságú választ adta:
A legkorrektebb árazás az, ha az MVM ugyanannyiért veszi az áramot egy napelemes termelő magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja, mondjuk, a paksi atomerőmű által termelt villamos energiát.
Innentől kezdve egyértelmű a kép, ugyanis a rezsicsökkentés keretében az MVM nagyjából 5 forintért adja el az áramot (energiadíj) a lakosságnak, ami a rendszerhasználati díjakkal és az áfával együtt hízik 36 forintra.
Így tehát ezen az 5 forintos áron veszik majd át a háztartásoktól a betáplált áramot 2024-től a bruttó elszámolási rendszerbe. Ez pedig az utóbbi hetek kormányülésein felmerült 0 forint és 30 forint közötti sávnak az alsó széléhez van közel.
Maradtak még értelmezési bizonytalanságok
A fentiekkel tehát eldőlt a jövő évtől uniós irányelv miatt kötelezően elinduló bruttó elszámolási rendszer egyik fontos paramétere, de mellette számos egyéb paraméter változatlan fenntartása még igencsak összetett helyzetekhez vezethet. A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent 14/2023-as energiahivatali rendelet ugyanis csak két paragrafust helyezett hatályon kívül a tavaly november 18-i dátumú 13/2022-es MEKH-rendeletből, és ha a megmaradó számos paragrafust együtt olvassuk a 2016-os MEKH rendelettel és a 2017-es Vet. végrehajtási rendelettel, akkor egyébként igencsak összetett szabályrendszer rajzolódik ki például az elosztói teljesítménydíjra és az elosztói (okosmérős) forgalmi díjra. Ezek pedig így együttesen az elvileg továbbra is támogatott napelemes telepítéseknél igencsak cifra havi pénzügyi eredményeket hozhatnak, ha a szabályrendszer és a mögöttes díjstruktúra év végéig nem változik.
A Portfolio értelmezése szerint a tegnap kihirdetett kormányrendelet és MEKH rendeletek együtt így értelmezhetők: az a háztartás, amely ezt kéri, vagy a meglévő napelemes rendszerének kibővítését 2023. szeptember 7. után kezdeményezi, már a bruttó elszámolási rendszerbe kerül, amelyben nem a havonta betáplált és havonta vételezett energiamennyiség különbsége alapján kell elszámolni a forgalomarányos rendszerhasználati díjakkal, hanem irányonként külön-külön kell ezt havonta kiszámolni és pénzügyileg rendezni. Így előállhatnak olyan helyzetek, amikor kérdésessé válik, hogy egy napelemes rendszerrel mennyit lehet megtakarítani a havi villanyszámlából ahhoz képest, mintha nem lenne ilyen rendszere a háztartásnak. Mindez szó szerint így van benne az új rendeletben: a megjelölt esetekben „a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni”. Itt nincs külön hangsúlyozva a rendeletben (ellentétben az éves szaldóval), hogy évente kellene irányonként összegezni, így a forgalomarányos rendszerhasználati díjak kiszámításának rendes ütemezése alapján itt havi gyakoriságú etapokban kell ezeket a díjakat kiszámolni és elszámolni velük.
Egyébként ha egyet visszalépünk gondolatban, és az éves szaldós rendszer új végső szabályait gondoljuk végig a tegnap megjelent 13/2023-as MEKH rendelet alapján, akkor abban a forgalomarányos rendszerhasználati díjak kérdése is kulcsfontosságúvá lép elő. Értelmezésünk szerint jelenleg a szabályokból ez következik: az a profilelszámolás alapú háztartás, amely 2023. szeptember 7-ig már vagy rendelkezett napelemes rendszerrel, vagy addig bejelentette csatlakozási, illetve bővítési igényét és az üzembe helyezést 2026. január 1. előtt befejezi, azok esetén a rendszerhasználati díjakat az éves betáplált és éves vételezett energiamennyiség (kWh) különbsége alapján kell forintban kiszámolni. Az új jogszabály ugyanis rögzíti, hogy az energiamennyiség különbségét „az éves mennyiségek különbsége alapján kell képezni”.
Nagy kérdés, hogy az éves tényleges fogyasztástól érdemben elmaradó, vagy azt meghaladó háztartások esetén mindez pénzügyileg konkrétan milyen matekhoz vezet.
Ezt nyilván az is befolyásolja, hogy a betáplált és vételezett energiamennyiségre azonos, vagy eltérő rendszerhasználati díjak vonatkoznak-e (valószínűleg azonos, de érdemes lenne tisztázni), és milyen díjösszetétel mellett.
A másik bejelentés sem teljesen stimmelt
Nemcsak a fenti, MVM-es áramátvételi díjas mondattal volt gond a tegnapi Kormányinfón, hanem a Portfolio információi szerint a Gulyás által bejelentett, a betáplálási stop feloldásával kapcsolatos mondatot is árnyalni kell. A Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott:
Január elsejével tudjuk helyreállítani a rácsatlakozás lehetőségét. Az ország egész területén még nem, de kb. 7-8%-a marad csak az ország területének, ahol nincs olyan állapotban a hálózat, hogy további rácsatlakozást el tudjon viselni. A többi helyen január elsejével helyre fogjuk állítani.
Úgy tudjuk, hogy ezt a 7-8%-ot földrajzilag, a hálózat teljes hossza alapján kell érteni, ami a szebb/alacsonyabb szám a kettő közül. Ha ugyanis aszerint nézzük, hogy a háztartások hány százaléka nem fog tudni még januártól sem betáplálni a hálózatba a saját ellátási körzetében (így nincs igazán értelme telepíteni se napelemet), akkor ott bizony a Portfolio megbízható információi szerint ennek duplájáról, 16%-ról van szó.
Így tehát a magyar háztartások 16%-a még januártól sem fog tudni betáplálni a hálózatba, hiába lenne jogosult az éves szaldó szerinti elszámolásra, így valójában még a napelemes rendszer telepítésével sem tud haladni.
Az új szabályok alapján nemcsak a tavaly október 31-ig jelentkező háztartások lennének jogosultak az éves szaldóra tíz évig a csatlakozás után, hanem az utána idén szeptember 7-ig jelentkezők is, akik ráadásul szintén népes tábort alkotnak: információink szerint mintegy 25-30 ezer fogyasztóról van szó. Ez a két csoport tehát abban reménykedhet, hogy gyorsan halad a saját térségében a hálózatfejlesztés és így nem csúszik ki az éves szaldót biztosító 2025 végi napelem csatlakozási határidőből.
Címlapkép forrása: Shutterstock
