A vendéglátóipar még ma sem heverte ki a koronavírus-válságot. A Covid-lezárásokat követő lassú felépülés után most az inflációs válság veti vissza a keresletet, hiszen a lakosságnak a növekvő árak miatt egyre több dologról kell lemondania. Ilyen a nyaralás vagy az éttermi szolgáltatás is. Az idei első félévben 5,5%-kal csökkent a vendéglátóhelyek forgalma a Covid-válság előtti szinthez képest, ha csak a júniust nézzük, akkor meghaladja a 8%-ot a visszaesés mértéke.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a Portfolio megkeresésére azt monda, hogy ott lehet nagy probléma, ahol a korábbi, nagy belföldi kereslet miatt túlárazták magukat, és az indokoltnál nagyobbat emeltek az ételek és az italok árán.
Kisebb a költési szándék, mint korábban volt
- mondta Kovács László.
Úgy vélte, hogy ahol jó az éttermi szolgáltatások ár-érték aránya, azok az üzletek a költségek emelkedése mellett tudtak emelni a fogyasztói áraikon és a vendégek sem pártoltak el tőlük. Ugyanakkor kiemelte, megfigyelhető az, hogy az emberek megfontoltabban költenek.
"Bár az Atlétikai Világbajnokság a budapesti éttermeknek adott egy lökést, azt azért be kell látnunk, hogy átalakultak a fogyasztói szokások, és a koronavírus-járvány előtti időszakra jellemző piaci helyzet már nem jön vissza" - fogalmazott Kovács László.
A hét elején gyenge a kereslet, az éttermi fogyasztás a hét végére koncentrálódik
- vélekedett az elnök.
"Mivel a legrugalmasabb vállalkozók élik túl, nem véletlenül döntöttek sokan a rövidebb hét eleji és a hosszabb hétvégi nyitva tartás mellett. Sőt, néhány vendéglátóhely hét elején egyáltalán nincs nyitva" - fejtette ki.
Jó hír viszont, hogy rendeződött az energiapiaci helyzet, így aki nem fix, éves energiaárakra szerződött, az most ebből a szempontból könnyebb körülmények között gazdálkodhat. Persze a fix energiaköltséggel dolgozó vállalkozóknak továbbra sem könnyű – világította meg a helyzetet az ipartestületi elnök.
Beszélt arról is, hogy valamelyest szelídültek az alapanyagárak. A csirke és a disznóhús ára például a csúcsokról lefelé indult el, de a marhahús ára stabilan magas. Csökkent az étolaj ára is, amely a tavalyi árhullámvasút miatt igencsak nagy fejfájást okozott a vendéglátásban – sorolta az elnök, hozzátéve, hogy továbbra is a munkaerőköltség növekedése az egyik legnagyobb tétel a hazai éttermek számára.
Az egyes vendéglátóhelyek árai nagy szórást mutatnak, de az idei első nyolc hónap tapasztalatai után elmondható, hogy aki beül egy étterembe, az egy átlagos ebéd esetében minimum fejenként 10 ezer forintos számlával kalkulálhat, de a személyenkénti 20 ezer forintos költség sem jelenti azt, hogy feltétlenül luxushelyen fogyasztottunk. A vendéglátósok szerint aki beül ebédelni vagy vacsorázni, már nem spórol az 1-2 ezer forintos ital- vagy kávéköltségen, vagyis inkább kevesebbszer ülnek be az emberek, de akkor jól akarják magukat érezni - hangsúlyozta Kovács László.
Az elnök szerint a 2022-es év jobban sikerült, mint a 2023-as, amint a KSH vendéglátásról szóló statisztikái is alátámasztanak. A fogyasztói árak és az energiaárak drasztikus emelkedésével párhuzamosan, a tavalyi év utolsó hónapjaiban került újra nehezebb helyzetbe a vendéglátás.
Kovács László szerint a trendek is azt mutatják, hogy mindig szükség van a megújulásra. "Akik most bajban vannak, elsősorban magukban kell keresniük a hibát" - tette hozzá. Az éttermek működését nehéz előre jelezni, de a rendezvénypiacon jó ősznek és télnek nézünk elébe a megrendelésállomány alapján – zárta gondolatait a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
Címlapkép forrása: Getty Images
