Grandiózus energetikai fejlesztési terv
A minap tartotta Zöld Áram konferenciáját a Magyar Nemzeti Bank, és ennek egyik nyilvánosan elérhető nyitóelőadásában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az energetikai szuverenitás kérdéskörét járta körbe, illetve jelezte: a függetlenedés jegyében összeállítottak egy grandiózus, hétezer milliárd forintos fejlesztési programot. Ebből csak a főbb elemeket mondta el, amelyek együtt 4500 milliárd forintot tesznek ki. Jelzése szerint néhány program elemet kihagyott belőle és „olyanok nincsenek is benne, amelyek időközben már a döntés fázisába léptek”.
Mivel elképesztően nagy energetikai fejlesztési programról van szó, megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy ez honnan jön, milyen finanszírozási elemekből tevődik össze, és ezeket az alábbiakban be is mutatjuk. Összefoglalóan a tárca azt emelte ki:
"Az Energiaügyi Minisztérium Magyarország energiafüggetlenségének erősítése, a hazai fogyasztók ellátásbiztonságának fenntartása érdekében legalább 7000 milliárd forint nagyságrendű energetikai beruházás megvalósítását tartja indokoltnak. Az államtitkári előadásban jelzett fejlesztéseket többféle forrásból tervezi finanszírozni a tárca: európai uniós támogatásból (pl. már jóváhagyott Helyreállítási Terv, a közelmúltban benyújtott RePowerEU Terv, operatív programok és más uniós források), nemzeti költségvetésből és piaci finanszírozásból. A beruházások többsége azok elvárt megtérüléséhez igazodva vegyes finanszírozásban valósulhat meg."
Íme a részletek!
A tárca azt is megjegyezte: "A felsorolt tételek költségeit a zárójelben jelzett források fedezhetik (a hivatkozott előadásban jellemzően beruházási összértékek hangzottak el, míg a támogatási programok sok esetben az uniós hozzájárulás mértékét rögzítik)". Íme a grandiózus fejlesztési tervnek az előadásban felvillantott keretei a minisztérium válasza alapján, illetve saját kiegészítéseinkkel együtt (az RRF1 a helyreállítási program támogatási lábát jelenti, az RRF2 a hitel lábat és a REPowerEU támogatási keretet együttesen takarja):
- Villamosenergia hálózatfejlesztésre 600 milliárd forintot tervez a kormány. A tárca itt annyit jegyzett meg a finanszírozási háttérként, hogy "RRF1, RRF2, KEHOP Plusz, vállalati önrész". A 600 milliárd hatalmas szám, de nem teljes újdonság, hiszen tényleg össze lehetett már rakni az egyes uniós fejlesztési programokból. Amint a minap nyilvánosságra hozott kormányzati anyagból megírtuk: ebből 262 milliárd forintnyi támogatást az EU-s helyreállítási program (RRF) REPowerEU fejezetéből tervez felhasználni a kormány, további 95 milliárd forintnyi hitelt pedig az RRF hitelkeretből. A „hiányzó összeg” egyik része, vállalati önrészből, másik része 163 milliárd forintnyi támogatás, az RRF normál támogatási lábából várható, amint megindulhat majd a folyósítás a szupermérföldkövek teljesítése nyomán. Emellett további közel 150 milliárd forint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) intelligens hálózatfejlesztési támogatási forrásából jöhet, ha a KEHOP Pluszt is érintő részleges felfüggesztő döntés nem korlátozza majd a folyósítást Brüsszelből.
- Zöld ipari parkokra 800 milliárd forint juthat. Ez bődületesen nagy szám és a minisztérium válasza ("RRF2 és vállalati önrész"), illetve saját összesítésünk arra utal, hogy ennek jelentős része vállalati önrészből adódik. Ennek oka, hogy a 800 milliárdos tételnek "csak " a fele (402 milliárd forint) volt benne a minap Brüsszelbe kiküldött RRF hitelkérelemben, és ennek is "csak" a felét tudná a kormány konkrétan felhasználni az RRF hitelkeretből.
- Zöld gyártósorok fejlesztésére 600 milliárd forint juthat. A minisztérium válasza ("RRF2, GINOP Plusz és vállalati önrész") és saját összesítésünk arra utal, hogy itt is a tétel jelentős része vállalati önrészből jöhet össze. Ennek oka, hogy kereken 400+85 milliárd forintnyi beruházási költséget vázolt a minap kiküldött RRF hitelkérelem, amelyből kereken 200+42,5 milliárd forint jönne ténylegesen a hitelkeretből. A 600 milliárdos keret további részei tehát egyrészt GINOP Pluszból, másrészt a vállalati önerőből jönnek.
- Vállalkozások energiahatékonyságára 400 milliárd forint juthat. A minisztérium válasza ("RRF2, GINOP Plusz, vállalati önrész és EKR") arra utal, hogy itt is érdemi részt tehet ki a vállalati önrész. Ennek oka, hogy 175,5 milliárd forintnyi beruházási költség terve van benne a friss RRF hitelkérelemben, további 180 milliárd forintnyi energetikai digitalizációs beruházási költségnek pedig a felét tervezi az RRF hitelkeretből megfinanszírozni a kormány. Emellett a GINOP Plusz programbeli pályázati források és az EKR lenne még a finanszírozás hátterében.
- Finomítói rugalmasságra 400 milliárd forintot tervez a kormány. Ez kifejezetten érdekes és új információ, főleg annak fényében, hogy amint elsőként megírtuk: nagy meglepetésre a kormány az utolsó pillanatban kihúzta a Brüsszelnek kiküldött RRF-es hitelkérelem beruházásai közül a Mol százhalombattai finomítójának rugalmasságát növelő, az orosz olajról való leválását segítő projekt elemet, amelynek beruházási költségét 76,6 milliárd forintra taksálta a júniusban társadalmi egyeztetésre kitett anyagban, és amelyet fele-fele részben tervezett volna megfinanszíroztatni a Mol saját forrásából, illetve az RRF-ből lehívott kedvezményes kamatozású kölcsönből. A minisztérium válasza azt rögzíti, hogy "a jelenlegi tervek szerint vállalati finanszírozás" lenne ennek a projekt elemnek a finanszírozási háttere. Ez azért meglepő nagyságrend, mert sokkal nagyobb, mint amit a Mol korábban jelzett, miszerint az orosz olajról való leválást segítő beruházási lépések mintegy 500-700 millió dollárba kerülnének egy 2-4 évig tartó program során.
- Hazai földgáztermelés segítésére 400 milliárd forintot szán a kormány azért, hogy 2025-től évi 1 milliárd köbméternyi plusz gázt lehessen a felszínre hozni. Ez is új információ, mert azon felül, hogy a kormány tavaly nyáron a gázválság tetőfoka körül bejelentett egy hétpontos energetikai vészhelyzeti tervet, amely többek között azt célozta meg, hogy évi 1,5 milliárd köbméterről évi 2 milliárd köbméterre növekedjen a hazai gázkitermelési volumen, érdemi forrást nem rendelt ehhez hozzá. A minisztérium válasza azt rögzíti, hogy "a jelenlegi tervek szerint vállalati finanszírozás" lenne ennek a projekt elemnek a finanszírozási háttere. A jelentős méretű programnak az lehet a háttere, hogy az éves gázkitermelésünk most valahol 1,2 milliárd köbméter körül van. Czepek Gábor az előadásában utalt rá, hogy az MVM nyékpusztai fúrási programja (Corvinus-projekt) már a harmadik sikeres fúráson van túl, azaz már három kútból zajlik a kitermelés, és még további 50 fúrást terveznek ennek a programnak a keretében. Az államtitkár arra is kitért előadásában, hogy az éves magyar gázfelhasználás mostanra 8-8,5 milliárd köbméterre csökkenhetett a takarékossági intézkedések és a magas árak keresletleszorító hatása miatt, és ebből a hosszú távú orosz gázszerződés évi 4,5 milliárd köbmétert fedez, további 1,5 milliárd köbméternyi beszerzése van a magyar államnak a horvát krk-i LNG-terminál felől (MVM és MET gázszerződései), így tehát a magyar gázkitermeléssel együtt a magyar beszerzés nagy része fedezve van. Arra is utalást tett az államtitkár, hogy ha valami gond lenne az orosz szerződés teljesítésével (például a Török Áramlaton keresztül a kiskundorozsmai belépési ponton), illetve ha az orosz-ukrán hosszú távú szerződést nem hosszabbítják meg 2024 végén, így kiesne az Ausztria felőli orosz betáplálás (évi 1 milliárd köbméter), akkor osztrák, szlovák és horvát irányból, a kiépített interkonnektor kapacitások mérete alapján képes lenne Magyarország ellátni a saját gázfogyasztását, amennyiben elegendő gázmolekula van a nyugat-európai piacokon.
- Földhő hasznosításra 200 milliárd forint juthat. Itt a minisztérium válasza azt rögzíti, hogy a finanszírozás forrása "RRF2, vállalati önrész". A minap Brüsszelbe kiküldött RRF hitelkérelemben ebből 160 milliárd forintnyi finanszírozási keret található meg (a június végén társadalmi egyeztetésre kitett verzióban még 212 milliárd forintot szánt erre a területre a kormány), így tehát az ezen felüli rész jönne vállalati önrészből.
- Geotermiára 300 milliárd forintnyi forrást szán a kormány. Ez meglepően nagy összeg, ugyanis ennek csak a kisebb részére látunk egyelőre uniós forrást. A KEHOP Pluszban mintegy 115 milliárd forintos támogatási keret volt erre a célra, és így a jelek szerint ezen a téren is intenzíven épít a kormány a vállalati önrészre, a beruházói tőkére, ami nem meglepő az alábbi előzmények láttán. Egy tavaszi geotermikus konferencián Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt jelezte, hogy kiemelten fontos területként tekint a kormány a geotermiára, aztán a REPowerEU programban is voltak erre utaló jelek, most pedig Czepek Gábor ezt megerősítve úgy fogalmazott, hogy "a geotermikus energia is fontos pillére tud lenni" a jövő energetikai rendszerének, hiszen komolyak Magyarország adottságai ezen a téren, és az elmúlt évtizedek fúrásai alapján nagyon jól feltérképezett az ország. Jelezte: azt is látják a kutatási adatok alapján, hogy a magyar geotermikus energia hőfoka „inkább hőelőállításra, mint villamosenergia előállításra alkalmas”, és van még hova fejlődni, hiszen a távhőnek csak a 10%-a zajlik hőalapon. Megjegyezte, hogy népszerű beruházási területnek számít a geotermia, komoly befektetői érdeklődést tapasztalt az elmúlt hónapokban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
- Lakossági energiahatékonyságra 400 milliárd forintnyi forrást szán a kormány. Ennek kapcsán a tárca azt írta, hogy a keret finanszírozása "RRF2, KEHOP Plusz, lakossági önerő" elemekből valósulhat meg, így nincs mögötte új bejelentés. Az RRF2-ként jelzett, a minap bemutatott RRF hitelkeretben egy 224 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági program volt benne, mélyfelújításokat is megcélozva 20 ezer lakóingatlan esetén. Emellett a helyreállítási támogatási programban (RRF1) már két éve zajlik egy 186 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági pályázat, amelyből a tervek szerint 35 ezer lakossági ingatlan energetikai állapota javul.
- Vasút- és busz elektrifikációra 400 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány. Ez is hatalmas összeg, de kisebb, mint ami az eddig ismert programok alapján összerakható. A tárca itt azt rögzíti, hogy ennek a 400 milliárdnak a finanszírozási forrása "RRF1, RRF2 és IKOP Plusz". Összesítésünk szerint az alább felsorolt elemekben a járművásárlás, pályakorszerűsítés és egyéb, bővebb célok is benne vannak, mint a szűken értelmezett vasút és busz elektrifikáció. A már tavaly télen Brüsszelben elfogadott Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) tiszta üzemű elővárosi közlekedési módokra szóló projektcéljára 1,14 milliárd eurónyi, mintegy 439 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, emellett a vasúti törzshálózat korszerűsítésére további 1,04 milliárd eurót látunk (400 milliárd forint). Ezeken túl az RRF támogatási lába mintegy 1,41 milliárd eurónyi, kb. 545 milliárd forintnyi keretet szán a fenntartható zöld közlekedési komponensre, emellett a friss RRF hitelkérelemben is benne van vasútvillamosításra 38 milliárd forintnyi keret.
Ez most az energetikai rendszerünk Achilles-sarka
Czepek Gábor az előadásában részletesen bemutatta a magyar villamosenergia rendszer mostani főbb kihívásait, illetve a megoldási irányokat, és az egyik központi kérdésként beszélt a magyar naperőművek komoly felfutásáról, a napközbeni áramexport lehetőségekről, és a délután 17 óra és reggel 9 óra közötti komoly importszükségletről, illetve a megjelenő kiegyensúlyozási kihívásokról. Szavai szerint a Mavir által működtetett kiegyenlítő energia piacon van jelenleg a magyar villamosenergia rendszer leggyengébb pontja. Ennek kapcsán így fogalmazott:
Ahelyett, hogy bizonyos alaperőműveink, hagyományos erőműveink, a piacra termelnének és szorítanák le az árakat, ehelyett állnak és a szabályzási piacon stand-by üzemmódban várják, hogy mikor hívják be őket. Nyilván ezért a Mavir fizet és mindez megjelenik a rendszerhasználati díjban. És minél nagyobb a napenergia termelésünk, ez a kitettség annál inkább jelentkezi fog.
Szavai szerint a fenti jelenti a villamosenergia rendszer Achilles-sarkát, amely helyzet kiküszöbölésén, megoldásán sokat dolgozik a minisztérium és az Energiahivatal is. Reményének adott hangot, hogy „ha ezt megnyugtatóan sikerül rendezni, mérsékelni, akkor jóval kedvezőbb helyzetben leszünk”. Ehhez szavai szerint egyrészt „jobban kellene menetrendezni”, az akkumulátoroknak, tehát a tárolásnak is fontos funkciói vannak, a fogyasztó oldali szabályozás is segíthet a kihívás mérséklésén. Utolsó elemként megjegyezte:
Akár egy szivattyús tározós erőmű üzembe helyezése véleményem szerint egy stratégiai áttörést jelentene ezen a területen.
Utóbbi kapcsán felfedte: a kormány mandátumot adott az MVM-nek arra, hogy ezt a kérdést vizsgálja meg, hogy van-e olyan helyszín, ahol „a legkisebb beavatkozással, a legnagyobb társadalmi konszenzussal megvalósítható egy ilyen beruházás”. Így tehát most újra leporolja a terveket a kormány, amelyek között 600-tól 1200 MW-ig terjedő lehetőségek vannak az előzetes vizsgálatok alapján. A téma kapcsán rámutatott:
„Európában hat olyan ország van, ahol nincs szivattyús tározós erőmű nagyobb kapacitással, mi közte vagyunk”. Emellett azt is megjegyezte: azt a mutatót is nézni kell, hogy mennyi a beépített megújuló energiakapacitások mellett a kiegyenlítő szivattyús tározós kapacitás, és megjegyezte: a régiós országokból kevés, ahol ez a mutató 1,5 alatti, de sok esetben 3-4-szeres, míg nálunk értelmezhetetlenül alacsony. Ezért a téma kapcsán összegzésként hozzátette:
Ez energiapolitikailag a minisztérium vezetése szerint kiemelten fontos lenne.
A szél is kiemelten fontos lenne
A szélenergia terén az államtitkár megjegyezte: az Energiaügyi Minisztérium „elkötelezett abban, hogy az energiamix erős oszlopa legyen”, és ezt jelzi az is, hogy a minap frissített Nemzeti Energia és Klíma Tervben a 323 MW-os beépített kapacitás háromszorozását vázolták.
Úgy fogalmazott, hogy „egy társadalompolitikai vita” van az Európai Bizottság és a kormány között ezen a téren, mert a kormány azt szeretné, hogy a tájvédelmi szempontok is érvényesüljenek és „a helyi közösségeknek legyen beleszólási joga” a projektekbe, míg a Bizottság azt szeretné az RRF tárgyalások során, hogy „mindenféle korlátozások nélkül engedjük meg a szélturbinákat”. Szavai szerint „ez a vita csomópontja, győzködjük egymást” a komoly tárgyalások során és reményeik szerint ősszel meg tudnak állapodni.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala
