Előfizetői tartalom

Magyarországon igazán megéri tanulni: ez véd a legjobban a munkanélküliség ellen

Szakképesítést is adó középfokú végzettséggel a 25-34 évesek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az OECD tagállamaiban, így Magyarországon is, mint az általános középfokú végzettséggel – derül ki a szervezet oktatásról szóló idei éves jelentéséből, amelynek központi témáját a szakképzés adta. A hazai mutatók szerint a 25-34 év közötti férfiak esetében a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek 94%-ának volt munkája tavaly, míg az általános középfokú végzettséggel bírók esetében ez csak 83%-ot tett ki. A nők esetében pedig 84%, illetve 77% az arány. 2015-höz képest egyben az OECD-n belül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a két nem mutatói közötti eltérés szintje a szakképesítéssel is rendelkező középfokú végzettségűek körében.

Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon – ezt a közhelyszerű igazságot konkrét számadatokkal erősíti meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatásról szóló idei jelentése (Education at a Glance – 2023). Az OECD-tagországok 2022-es átlag mutatói szerint a 25-64 évesek között a középfokú végzettséggel sem rendelkezők körében 59% a foglalkoztatottak aránya, míg a középfokú és a felsőfokú végzettségűek körében ennél jóval magasabb, 77, illetve 86% a ráta.

Magyarország rekorder

A 25-64 éves korosztály esetében a hazai foglalkoztatási mutató a középfokú végzettséggel sem rendelkezők körében (60%) szinte megegyezik az OECD átlagával (59%), míg a közép- és felsőfokú végzettségűek esetében jóval magasabb, hiszen Magyarországon a középfokú végzettségűek (beleértve a középiskola utáni nem felsőfokú képzést is) 84%-ának, míg a felsőfokú végzettségűek 92%-ának van állása. Emellett a hazai adatok kapcsán az alábbi következtetéseket is lehet levonni:

  • A középfokú végzettségűek körében a foglalkoztatottak hazai aránya (84%) a harmadik legmagasabb értéknek számít az OECD-n belül, csupán Izland (86%) és Csehország (85%) mutatója magasabb. 84%-os rátával rendelkezik Magyarországon kívül még Hollandia, Portugália, Svédország és Új-Zéland.
  • A felsőfokú végzettségűek körében pedig a foglalkoztatottak hazai aránya (92%) Izlanddal holtversenyben a legmagasabb rátának számít az OECD-n belül.
    • Holtversenyben más országokkal a hároméves egyetemi alapképzés során szerezhető Bachelor, más néven BA vagy BSc diplomával rendelkezők körében szintén a legmagasabb rátának számít a hazai foglalkoztatottsági mutató (90%) az OECD-n belül. E tekintetben Japánnal, Norvégiával, Svédországgal és Új-Zélanddal állunk a rangsor élén.
    • Az alapképzésre épülő, további kétéves mesterképzés során elnyerhető MA vagy MSc diplomával rendelkezők körében Magyarországon a második legmagasabb a foglalkoztatottak aránya az OECD-n belül. A hazai 94%-os mutatóval még Svédország rendelkezik, míg az OECD-rangsort 95%-os rátával Izland és Norvégia vezeti.
    • A doktori fokozattal rendelkezők körében pedig 98%-os a foglalkoztatottsági arány Magyarországon, ami Norvégiával holtversenyben a második legmagasabb rátának számít az izlandi 99% után.

A szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott fiatalok aránya terén az OECD 3. helye Magyarországé

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés