Mai ülésén újabb 100 bázispontos kamatvágással 13%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - derül ki a jegybanki közleményből. A lépés megfelel az előzetes várakozásoknak, és már a 14 órai bejelentésből is kikövetkeztethető volt, hiszen a kamatfolyosó két széle ennek a döntésnek megfelelően változott. Az irányadó kamat így összeért az alapkamattal, és ez lehetőséget teremtett a kamatrendszer egyszerűsítéséhez.
A jegybank dokumentumai szerint az eszköztár így változik:
- 2023. szeptember 27-től a jegybanki alapkamat az MNB effektív kamata.
- Az új keretrendszer októberi indulásáig, azaz 2023. szeptember 27. és 29. között az MNB alapkamaton meghirdetett egynapos betéti gyorstenderekkel biztosítja a hatékony monetáris transzmissziót. Az egynapos betéti gyorstender októbertől kivezetésre kerül, az utolsó tendert az MNB 2023. szeptember 29-én pénteken tartja.
- 2023. október 1-től az MNB a tartalékszámla kötelező tartalék összegén felüli egyenlegére (túltartalékolás) a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizeti, ezzel ez az eszköz veszi át az irányadó eszköz szerepét. Októbertől ezzel mind a kötelező tartalék (nem kamatmentes része) után, beleértve a választható tartalékrátát is, mind a túltartalékolás után alapkamatot fizet az MNB. (Talán ez a fogalmazás kicsit félreérthető, Virág Barnabás alelnök a jegybanki tájékoztatón azonban tisztázta, hogy a 2,5%-os kamatmentes tartalékrész megmarad, az ezen felüli részre fizet alapkamatot a jegybank.) A kötelező tartalék kapcsán elszámolt kamatok szempontjából ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek az októberi teljesítési tárgyidőszakban történő túltartalékolásuk után már az alapkamatnak megfelelő kamatjóváírásban részesülnek. Az MNB a túltartalékolás kamatát a kötelező jegybanki tartalék kapcsán alkalmazandó kamatmértékekről szóló 38/2023. (IX. 12.) MNB rendeletben szabályozza, amelynek a vonatkozó rendelkezése 2023. október 1-jén lép hatályba.
- A tartalékszámla kamatozásának egységesítésével és a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítésével összhangban a választható kötelező tartalékráta 2024 elejétől megszűnik. 2023 negyedik negyedévére vonatkozóan a hitelintézetek az eddigi rendszernek megfelelően a szeptemberben választott rátáik szerint kötelesek tartalékot képezni. Az ezt követő időszakra, azaz 2024 első negyedévére vonatkozóan azonban már nem lehetséges nyilatkozatot tenni a választott tartalékrátáról, a kötelező tartalékráta szintje egységesen 10 százalékos mértékű lesz.
- A hitelintézetekkel történt egyeztetésnek megfelelően a kötelező tartalék havi átlagos banki mérlegadatok alapján történő meghatározására először a 2024. márciusi teljesítési tárgyidőszakra vonatkozóan kerül sor, az ehhez szükséges új adatszolgáltatást pedig először 2024 januárjára vonatkozóan kell benyújtania a bankoknak.
- 2023. szeptember 27-től a jegybanki diszkontkötvény árazása az alapkamathoz igazodik. Az első alapkamaton történő árazással meghirdetett aukcióra 2023. szeptember 27-én kerül sor.
- 2023. szeptember 27-től a hosszú lejáratú, változó kamatozású betét kamatozása is az alapkamat lesz. A betét esetében az alkalmazott referenciakamat az eddigiekkel megegyezően továbbra is az alapkamat lesz, ugyanakkor a kamatfelár 0 bázisponton kerül rögzítésre. Az eszköz így a mindenkori alapkamaton fog kamatozni, és a kötelező tartalékba való beszámíthatósága továbbra is fennmarad a hitelintézetek számára.
- Az MNB az új keretrendszerben is fenntartja swappiaci jelenlétét, az egynapos (T/N) swaptenderek az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is minden munkanapon meghirdetésre kerülnek, 6 milliárd eurós keretösszeggel.
A tartalékrendszerbe épített irányadó kamat után így változik várhatóan a bankrendszer betéti és tartalékstruktúrája:
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
