Előtérben az energiaszuverenitás
A tiszta technológiák egyre nagyobb léptékű telepítéséhez kulcsfontosságú finomított ásványi készletek, valamint e technológiák gyártásának túlzott földrajzi koncentrációja az energiabiztonság egyik legjelentősebb kockázati tényezője az új zöld energiagazdaságban. Bár ezek az új technológiák nem szorulnak energiahordozó-ellátásra, a gyártásukhoz elengedhetetlen nyersanyagok, illetve maguk a berendezések ellátásában kialakuló, diverzifikálatlan import-kitettség akár hasonló zavarokat is okozhat, mint amilyet Európa 2021-2022-től az orosz gáztól való túlzott függés következtében megtapasztalt.
Ezért, a geopolitikai konfliktusok, kereskedelmi viták, ipari balesetek vagy az ellátási lánc egyéb problémái miatt kialakuló esetleges fennakadások elkerülése érdekében az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is kiemelt energiapolitikai cékitűzés lett e függés mérséklése, illetve az energiaszuverenitás erősítése. Az USA a 2022-es inflációcsökkentési törvényel, az EU pedig - részben a kínai dominanciára, részben a tengerentúli tervekre is válaszul - a zöld megállapodáshoz kapcsolódó 2023-as ipari tervvel (illetve a Net Zero Industry Acttel) igyekszik felfuttatni saját belföldi tisztaenergia-technológia gyártó kapacitását.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2023-as éves jelentése (World Energy Outlook) az eddig meghozott intézkedések várható hatásait is figyelembe véve igyekszik modellezni, hogy hogyan alakulhat a földrajzi koncentráció 2030-ig a főbb kritikus ásványok és a tiszta technológiák előállításának piacain.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
