Sokszor sokan szapulták az ún. startupokat, mondván eszement értékelések mellett kapnak gigászi kockázatitőke-befektetést, néha csak „ígéretekre”. A pandémia először sokkolta ezeket a vállalkozásokat, majd a pénzpumpa, az egyes szegmensekben megnyíló lehetőségek (például e-kereskedelem, házhoz szállítások robbanása) újabb növekedést hoztak a kockázatitőke-piacon. Eredetileg a kilábalás volt a cél, ehhez képest rekordok születtek a tőzsdéken, illetve a befektetések területén is.
2022-ben beborult az ég: meglódult az infláció, kitört az ukrajnai háború, energiaválság alakult ki. Kérdéses volt, milyen mély és mennyire hosszú lesz a korrekció, beszélhetünk-e már recesszióról. Az örök optimisták mindig soft landinget vizionálnak, úgy gondolják, hogy „1-2 negyedév múlva jobb lesz”. 2023 utolsó negyedévébe lépve már visszatekinthetünk az elmúlt közel két évre.
A rideg valóság
A jelenlegi helyzet száraz tényei azt mutatják, hogy:
- a globális kockázatitőke-befektetések száma az idei második negyedévben 63%-kal csökkent a korábbi csúcsot jelentő 2021 utolsó negyedévéhez képest (kivételt képeznek egyes szegmensek, például a mesterséges intelligencia területére dől a pénz),
- az érettebb fázisokban a legnagyobb a visszaesés,
- az eddigiekhez képest jellemzően alacsonyabb cégérték mellett történnek meg a tőkebefektetések (a tranzakciók 20-40%-a downround jellegű, vagyis a vállalkozás a megelőző befektetéséhez képest rosszabb feltételekkel tud csak finanszírozást szerezni, vélhetően kényszerű döntést követően),
- a kelet-közép európai régióban is jelentős, 72%-os a visszaesés az elmúlt év azonos negyedévéhez képest,
- a magyar piacon 2023 első felében 50-60%-os visszaesés történt.
Összegezve az látható, hogy itt a dermesztő tél,
jóval kevesebb befektetésre kerül sor, ráadásul azok egy része rosszabb feltételekkel történik.
Befektetői szándék
No de miért ilyen kevés a befektetés? – tehetjük fel a kérdést. Talán nincs elég pénz a kockázatitőke-alapokban? De bizony van, sőt 2021-2022-ben rengeteg forrást tudtak gyűjteni, így az évet rekordösszegű „száraz puskaporral” kezdhették. Vagyis kijelenthető, hogy van pénzük, de nem fektetnek be.
Sokszor elhangzott piaci szereplőktől, hogy a magyar piacon sem szabad az állami alapkezelőknek túlzottan aktívnak lenniük, nehogy ezáltal esetleg kiszorítsák a többi – inkább piaci – befektetőt. Olvasva, látva a számokat, bizony meghallották a kéréseket, ők is lassítanak. Az más kérdés, hogy a vállalkozók százai ezt hogyan értékelik ezekben az ínséges időkben.
Egy szeptemberi régiós rendezvényen így indokolta az okokat az egyik nemzetközi befektető: „Év elején kezdtünk el beszélni egy csapattal, éves 80%-os növekedést vártak. Mondtam, ez bizony, jól hangzik. Ahogy haladtunk előre a tárgyalások során, először azt mondták, lehet, hogy csak 60%-os lesz az idei éves növekedés, majd 45%-os bővülést jeleztek előre. Most pedig már annak is örülnek, ha meglesz a 25%-os növekedés.”
Márpedig a kockázatitőke növekedést keres. Olyan cégekbe akar fektetni, amelyek növekedni fognak, mégpedig sokat, ha van recesszió, ha nincs. Ezen az eseményen minden befektető (kb. kilencvenen vettek részt a rendezvényen) elmondta:
pénz van, szeretnének befektetni, tárt karokkal várják a jó cégeket, nem értik, azok miért nem jönnek.
Sőt, a recessziónak bizonyos szempontból még örülnek is a befektetők, ugyanis
- végre nincsenek irreális cégérték-elvárások az alapítók, vállalkozók fejében.
- Másrészt a historikus adatok szerint minden válság jelentős innovációt kényszerített ki, a vállalkozók kénytelen-kelletlen, de jobb termékeket, cégeket kezdtek építeni. Ebben bíznak most is a befektetők.
- Továbbá a versenytársak is meggyengülnek, ezt a leleményes vállalkozások kihasználhatják, előnyre tehetnek szert.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a befektetők meglévő portfóliójában lévő cégeknek is kihívásokkal teli a jelenlegi gazdasági helyzet, tehát a befektetőknek a rendelkezésükre álló tőke egy részét a már aktív befektetéseik további finanszírozására (néha életben tartására) kell fordítaniuk.
Mire számíthatnak a vállalkozók?
A vállalkozóknak meg kell érteniük, hogy sok körülmény és feltétel megváltozott. Egyrészt tovább tart egy befektetési kört összehozni, amit a cash flow tervben is figyelembe kell venni (legalább 18-24 hónapnyi „kifutópályára” van szükség).
Másrészt csak a legjobb vállalkozások fognak befektetést kapni, és azok sem az 1-2 évvel ezelőtti feltételek mellett, vagyis fel kell készülni a legrosszabbra is.
Továbbá a „növekedés bármi áron” megközelítés helyett fenntartható növekedést fognak elvárni a befektetők, akik hatékony sales-marketing terveket és költést szeretnének látni, valamint tudni akarják hogyan képződik és mennyi az árrés, mikor lesz profit és mennyi – és így tovább.
2024-2025: ugye jön az enyhülés?
Ha a makrogazdasági feltételek javulnak, a kockázatitőke-befektetések piacán is jöhet az enyhülés – mondatja velünk a logika. Ne feledjük, jelentős összegű szabad forrás van a kockázatitőke-alapokban, ami jó hír. Ha a piacok elindulnak felfelé, újból erősödik a fogyasztás, és csökkenhet az inflációs nyomás (bár a fogyasztás erősödése ezt kérdésessé teszi), akkor a vállalati beruházások újra élénkülnek. A növekedést előrevetítve ez kiváló hír lesz a vállalkozóknak, amire válaszul a befektetők is aktivizálódnak majd.
Ám mielőtt még a kockázatitőke-alapok szórni kezdenék ezeket az összegeket, nekik is magabiztosnak kell lenniük abban, hogy lesz majd honnan pótolniuk a forrásokat az alapokba – ám egyelőre nem ez a helyzet. Az is óvatosságot jelenthet, hogy a saját, már meglévő cégeikre is figyelniük kell, félre kell tenniük forrásokat erre a célra is.
A geopolitika is közbeszólhat
A geopolitikai változások természetesen bármikor módosíthatják a fenti trendeket és várakozásokat. Az ukrajnai háború a régióban okozott bizonytalanságot, az újonnan kirobbant izraeli háború szintén sok mindent átrendezhet. Ne feledjük, a kifejezetten erős izraeli tech szektor folyamatosan jelentős kockázatitőkét vonzott az elmúlt évtizedben, ám amikor a vállalkozók, fejlesztők, kollegák fegyvert ragadnak, és nem céget építenek – ki tudja meddig –, akkor az oda irányuló befektetési intenzitás szinte biztosan bezuhan egy időre. Ha ez így van, felértékelődhetnek más régiók is.
Mindamellett az is a geopolitikai konfliktusoknak köszönhető, hogy
a Mestreséges intelligencia mellett van egy másik terület is, ahol egyre élénkebb az érdeklődés – ez pedig a védelmi szektor.
Minden érdekes, ami ehhez a szektorhoz kapcsolódik, újabb – például NATO által finanszírozott – befektetési alapok indulnak el, motiválni szeretnék a tehetséges vállalkozókat a védelmi ipari innovációkra.
Összességében így kijelenthető, hogy a tél egyelőre kitart, és bár várhatók a jövő évi aktivitást kedvezően befolyásoló tendenciák is, egyelőre azonban törékeny a helyzet. Mindamellett, a befektetők továbbra is nagy mosollyal nyitnak ajtót azon cégeknek, amelyek ilyen gazdasági körülmények között is növekedni tudnak.
EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Címlapkép forrása: Getty Images
