Örülhetnek az autósok
Az elmúlt hetekben egészen meredek áresést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon, mindkét finomított termék ára egészen megközelítette azt a szintet, ahonnan még május közepén a masszív felpattanás kezdődött.
A szeptember közepi lokális csúcs óta a benzin jegyzése már 11,3 százalékkal lejjebb került, a dízel árfolyama pedig 11,7 százalékos mínuszban van azóta. Mindez forintban kifejezve azt jelenti, hogy a benzinért literenként 60 forinttal kell kevesebbet fizetni szeptember vége óta, míg a dízel ennél is nagyobb mértékben, 72 forinttal lett olcsóbb literenként.
A kutakon látott árdinamikával utoljára egy hónapja foglalkoztunk egy részletes elemzés keretein belül - azóta folytatódott az áresés a benzin és a dízel esetében is, ennek apropóján most ismét megnézzük, hogy milyen körülmények vezethettek ehhez az autósok számára kedvező helyzethez.
Mi alakítja a benzin árát?
Esik az olajár
Az üzemanyagárak alakulását számos tényező befolyásolja, a legfontosabb viszont egyértelműen az olajár nemzetközi változása - adódik tehát a kérdés, hogy mi történt az elmúlt hetekben az olajpiacon, ami a magyar benzinár eséséhez vezetett, és ami talán ennél is fontosabb: mire lehet számítani a következő hetekben és hónapokban?
Ezzel kapcsolatban a napokban jelent meg egy elemzés a Portfolión, ahol a következő körülményekre hívtuk fel a figyelmet:
- Pár hete meghosszabbította év végéig az önkéntes kínálatvisszafogási döntését Szaúd-Arábia és Oroszország - ebből is jól látszik, hogy a két olajhatalom továbbra is összehangolja a lépéseiket, amelyeknek hivatalosan az olajpiaci helyzet stabilizálása a céljuk, a gyakorlatban inkább az árak stabilan magasan tartása.
- A múlt héten az OPEC-termelésvágások ellenére közel 4 hónapja nem látott szintre esett az olaj világpiaci ára, ennek hátterében ezúttal a kereslettel kapcsolatos aggodalmak álltak: a vonatkozó kommunikációk és adatok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy nagyot eshet a kőolaj iránti kereslet Amerikában. Az Amerikai Energiaügynökség (EIA) módosította korábbi 100 hordós napi keresletnövekedésről szóló előrejelzését, várakozásaik szerint már az idén napi 300 ezer hordóval csökkenhet az amerikai kereslet. Az ügynökség szerint az amerikai benzinfogyasztás 2024-ben többek között a távmunka elterjedésének köszönhetően 1 százalékkal csökkenhet majd, ami két évtizede a legalacsonyabb egy főre jutó benzinfogyasztást eredményezné.
- Közben a kínálati oldalon is az olajár-esés irányába ható információk érkeztek az Egyesült Államokból: az American Petroleum Institute ugyanis november első hetén mintegy 12 millió hordós készletnövekedésről számolt be.
- Ugyancsak az olajár csökkenését segíti elő, hogy a legfrissebb adatok alapján a világ legnagyobb nyersolajimportőrének számító Kínában a vártnál nagyobb mértékben csökkent a teljes áru- és szolgáltatásexport, ami aggasztó képet fest az ország gazdasági kilátásairól és árnyékot vet az olajkeresleti kilátásokra.
Bő egy hónapos időtávon tehát
ELSŐSORBAN A KERESLETI AGGÁLYOKNAK KÖSZÖNHETŐEN EGYÉRTELMŰEN ESŐ TRENDET FIGYELHETTÜNK MEG AZ OLAJ ÁRÁBAN.
Egészen pontosan szeptember vége óta (azaz a magyar kutakon látott eső trend kezdete óta) 10,2 százalékkal került lejjebb a Brent jegyzése.
Stabil Brent-Ural spread
Magyarország számára rendkívül fontos az Ural nyersolaj árának alakulása, ugyanis egyelőre még elmondható, hogy hozzájutunk a relatíve olcsó termékhez, bár az is igaz, hogy mind Ukrajnából a Barátság kőolajvezetéken, mind Horvátország felől az Adria vezetéken sokszoros költségtöbbletet fizet ki a Mol a nemzetközi összevethető árakhoz képest. Mindenesetre
AZ "OLCSÓ" OROSZ OLAJ ÉRKEZÉSE A MAGYAR AUTÓSOK SZÁMÁRA IS EGY KEDVEZŐ KÖRÜLMÉNY LEHET, KÜLÖNÖSEN, HA A NYUGATI OLAJTERMÉK ÉS AZ OROSZ OLAJTÍPUS KÖZTI KÜLÖNBSÉG, AZAZ A BRENT-URAL SPREAD KITÁGUL.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a jelenlegi környezetben a spread kitágulása nem direkt módon az autósok, vagy akár a Mol malmára hajtják a vizet, hanem első körben a magyar költségvetés számára kedvező körülmény, ugyanis a kormány egy tavaly decemberi intézkedésével az olajcég által fizetett extraprofitadó kulcsát az addigi 40 százalékról 95 százalékra emelte, az adó alapja pedig pont a nyugati típusú Brent kőolajnak és az orosz Ural típusú kőolajnak a különbözete, azaz a Brent-Ural spread.
Elsősorban tehát nem is maga az Ural nyersolaj árának alakulása, hanem a Brent-Ural különbség az igazán fontos a számunkra, ebben a tekintetben azonban egyelőre nem láthatunk radikális változást: akárcsak másfél hónapja, most is körülbelül 15-16 dolláros differenciáról beszélhetünk hordónként.
Finomítói prémium
Ugyancsak meghatározó lehet a hazai üzemanyagárak alakulásában az a körülmény, hogy hogyan alakul éppen a benzin és a dízel finomításának a felára, azaz a benzin és dízel crack. Az elmúlt hónapokban a kedvezőtlen európai dízelpiaci kilátások miatt jelentősen megugrott a dízel finomítói prémiuma a kontinensen, ennél fogva vélhetően a Mol finomítói árrése is magasan alakult. Ahogyan azonban egy korábbi elemzésünkben erre már felhívtuk a figyelmet: ez a körülmény akár mozgásteret biztosíthatott a kormány számára a hazai üzemanyagárak letörésénél, ugyanis nem kizárt, hogy a Molnál ehhez a magas árréshez nyúltak hozzá, mintegy "elszakítva" a nagyker-árakat apiaci árak aktuális alakulásától, ezáltal is közelebb húzva a magyar dízeljegyzést a régiós átlagárhoz.
Mindenesetre szepteber vége óta a dízel és a benzin esetében is valamelyest beszűkült a crack (előbbinél 19,5 százalékkal, utóbbinál 21 százalékkal), ennél fogva vélhetően kevesebb ráhatása lett az árképzési dinamikára a feláraknak.
A forint teljesítménye
Szintén fontos a hazai benzinár alakulásánál a forint teljesítménye, a dollárban jegyzett olajár ugyanis az erősödő hazai valutának köszönhetően kvázi "olcsóbbá" tud válni. Ebben a tekintetben is kedvezően alakult a helyzet a magyar autósok számára, a forint ugyanis 6,7 százalékot erősödött a dollárral szemben szeptember vége óta, tehát
a deviza teljesítmény is a benzinár-esés irányába hathatott a mögöttünk álló hetekben.
Hol állunk a régiós rangsorban?
Még szeptember végén, az üzemanyagár-esés megindulása előtt Nagy Márton gazdaságfejleszési miniszter bejelentette, hogy az infláció letörése érdekében az üzemanyagkereskedelmi ágazat szereplőitől havi rendszerességgel kér jelentést az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről. Ezt követően Gulyás Gergely egy kormányinfón elmondta:
A CÉL AZ, HOGY ITTHON NE LEGYEN DRÁGÁBB A TANKOLÁS, MINT A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN,
például Romániában vagy Szlovéniában. Adódik a kérdés, hogy az elmúlt hetek áralakulása után pontosan hol állunk most a régiós rangsorban?
A benzin esetében már korábban sem lehetett azt mondani, hogy jelentős prémium lett volna a hazai jegyzésnél a környező országok benzináraival szemben, az elmúlt hetekben pedig még inkább közeledtek egymáséihoz a szomszédos országok árai. Ebben a közegben a magyar üzemanyagár a második legdrágább a szlovák után, jelenleg (vagyis hétfőn) 20 forinttal került többe literenként a benzin a régiós átlagnál (piros vonal), az átlagot egyébként jelentősen lehúzza az olcsó román benzin.
Az alábbi diagramok a hétfői állapotokat tükrözik, azóta literenként 10 forinttal olcsóbb lett itthon a benzin, a dízel pedig 20 forinttal kerül kevesebbe.
A dízelnél valamivel kedvezőbb a helyzet, itt "csak" 15 forintra van a régiós átlagtól a magyar üzemanyag, ráadásul a dízel esetében csak a dobogó harmadik fokára fértünk fel, Horvátország és Ausztria után.
Borús kilátások
Bár a jelenlegi magyar üzemanyagárak kifejezetten kedvezőnek tűnnek, szűk másfél hónap múlva, azaz 2024 januárjától alaposan meg fog változni a helyzet.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a jövedéki adó megemelésével a literenkénti üzemanyagár jóval a régiós átlag fölé ugorhat, és bár elméletileg elképzelhető, hogy változtatni fognak a jövedéki adó nyár elején bejelentett mértékén, pár napja Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy
ELDÖNTÖTT TÉNY: JANUÁR 1-TŐL 41 FORINTTAL FOGNAK EMELKEDNI AZ ÜZEMANYAGÁRAK.
A témában nemrég egy kormányinfón Gulyás Gergelyt is megkérdezték, aki elmondta: még nem tudja, hogy mikor dönt a Pénzügyminisztérium az üzemanyagok 2024-es jövedéki adójáról.
Egy kis számmisztika
Mint ismert, egy európai uniós szabály miatt történik a jövedékiadó-emelés, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Az adóemeléssel azonban úgy tűnik, a kormány kicsit "túlbiztosította" magát, ugyanis az adómérték, amit a kormány 2024-re meghatározott, a benzin esetében 152,55 (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55) a gázolajnál pedig 142,9 (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9) forint lett literenként, ez pedig egészen 420 forintos euróáárfolyamig elegendő.
Amennyiben az EU-s rendelet szerint is alkalmazandó idei, október eleji euró-árfolyam mellett határoznák meg a 2024-től aktuális adóterhet, akkor a benzin esetében literenként 139,3 forint jönne ki (0,359*388), a dízelnél pedig 128 forintos lenne a jövedéki adó mértéke (0,33*388). Ezek a számok pedig jóval alacsonyabbak, mint a nyáron meghatározott 152,55, ill. 142,9 forint.
Ha tehát valóban az aktuális euró-árfolyam melletti jövedéki adóemelésről döntenek, akkor a benzin esetében a korábbi 32,55 forintos növekmény helyett 19,3 forint lesz a plusz, a dízelnél pedig "csak" 17,7 forinttal kellene több jövedéki adót fizetni. Az áfát is ide véve összességében a korábbi 41,3 forintos drágulás helyett a következő változások jöhetnek:
Címlapkép forrása: Getty Images
