Szigorúbban megnézik majd, hogy milyen munkakörökre lehet behozni külföldi dolgozót. Többek között azért, mert a vendégmunkások körében új kategorizálást vezet be a törvény
- mondta Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója a Portfolio megkeresésére.
- Egyrészt bevezeti a szezonális vendégmunkás kategóriát - ők 6 hónapra érkezhetnek és további 6 hónappal hosszabbítható meg a tartózkodásuk. Itt feltétel, hogy előre meghatározott idénymunkáról van szó.
- Ezen kívül bevezeti a beruházás megvalósítására behozott vendégmunkás kategóriát – ők a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb 3 évig tartózkodhatnak hazánkban.
- És megmarad a foglalkoztatási célú vendégmunkás 2+1 év itteni tartózkodással, őket a kedvezményes foglalkoztatók vagy minősített kölcsönzők alkalmazhatják. Átjárás nem megengedett ezen kategóriák közt.
Alapvetően azt látjuk, hogy tartózkodási jogcímekhez kötött, határozott idejű tartózkodást engedélyező, szigorú idegenrendészeti szabályozás került kidolgozásra
- mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A minősített kölcsönbeadóknál és a kiemelt foglalkoztatóknál az új törvényben is lesz szakmalista, de megfordul a logika. Eddig az volt kijelölve, hogy mely hiányszakmákra hozható kedvezményes eljárásban vendégmunkás, ezzel szemben az új idegenrendészeti törvényben az lesz meghatározva, hogy mely munkakörökre nem lehet behozni harmadik országbeli munkavállalót. Ez a korlátozás az általános és a kedvezményes eljárásra egyaránt vonatkozik - mondta.
Közleményben a Pensum Group Nyrt. is értékelte a törvénytervezetet. Hadházy Tamás, a cég igazgatósági tagja szerint új keretbe helyezik a vendégmunkások foglalkoztatását.
A tervezet tovább szigorítja a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának keretrendszerét, de nem változtatja meg a korábbi szabályt, miszerint vendégmunkásokat továbbra is kizárólag minősített kölcsönbeadó hozhat be, gyorsított eljárás keretében
– közölte a Pensum igazgatósági tagja.
Hadházy Tamás fontosnak tartja azt a kormányzati célkitűzést, hogy az üres álláshelyekre elsősorban magyar munkavállalókat kell mobilizálni, ugyanakkor üdvözli annak a lehetőségnek a megtartását, hogy a gazdaság érdekeinek megfelelően azokra az állásokra, amelyeket magyar munkavállaló nem tud betölteni, lehetőség legyen vendégmunkásokat alkalmazni a meghatározott keretrendszerben.
Jelen állás szerint a foglalkoztatásért felelős kormánytag, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter döntheti el, hogy mely szakmákban lehet majd új munkaerőt behozni külföldről.
A törvény szellemisége szerint a szakértők szerint csak akkor lehet majd külföldi dolgozókat behozni egy területre, ha magyar munkavállalót nem tudnak szerződtetni arra a pozícióra a cégek. Nagy kérdés, hogy mi számít majd betöltetlen állásnak. Az egyik munkaerőközvetítő cég vezetője szerint jó lenne ezt konkretizálni, mert ha 30 napja nem tud egy feldolgozóipari cég több embert a gyártósorokhoz állítani, az a termelésben nagyon hiányozhat. Viszont az sem tűnik betöltött állásnak, ahol csak pár napot vannak a dolgozók, aztán elmennek, és mondjuk 2 éve, folyamatosan hasonló gondokkal küzd egy cég.
Érdemes megemlíteni a KSH adatbázisát a betöltetlen álláshelyekről. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedévente elárulja, hogy hány pozícióra nem találtak dolgozót, ami jó kapaszkodó lehet a munkaerőhiány bemutatására. Ráadásul azt is megtudhatjuk, hogy melyik szektor küzd a legnagyobb munkaerőhiánnyal. Az idei második negyedévben összesen 80 ezer betöltetlen álláshelyről számolt be a hivatal.
Iparági szereplők szerint arra kell készülni, hogy évente 20-40 ezerrel lehet kevesebb munkavállaló Magyarországon, mint amennyire szükség lenne, ezért nem lenne túl szerencsés, ha "túlszigorítana" a kormányzat munkaerőbehozatalon, mert a drágább és lassabb ügyintézés nemcsak a magyarországi vállalatoknak okozhat gondot, hanem előbb-utóbb megunhatják a munkaerőt kibocsátó dél-kelet-ázsiai országok is. Úgy vélik, mivel a munkaerőhiány az egész Európai Unióban nagy gond, félő, hogy a jól képzett dolgozókra lecsapnak a holland, német vagy akár a lengyel cégek.
Nagyon úgy tűnik, hogy a jogszabály csak 2024. szeptemberében lép hatályba. Egyes rendelkezések pedig még később, 2025. január 1-től lesznek érvényben. Az új idegenrendészeti törvény alapján valószínűleg már a felkínált határozott idejű munka hossza is megnehezítheti az új, külföldi munkaerő behozatalát. „Már a toborzásnál figyelembe kell venni, hogy milyen kategóriára keresünk embereket, hiszen ez behatárolja a vendégunkások hajlandóságát is. A másik, hogy ezen kategóriákon belül milyen munkakörre keresünk munkavállalókat. Azt is figyelemebe kell venni, hogy csak olyan foglalkozásban történhet az vendégmunkások alkalmazása, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nem zár ki” – hangsúlyozta Nógrádi József. Kiemelte:
A tervezet azonban nem tartalmazza azokat a szakmákat, amelyeket a miniszter kizárna.
A küldő országok sora is változhat, és itt is a miniszter határozza meg, ha valamely ország munkavállalói letiltásra kerülnek. Könnyített eljárást ígér ugyanakkor a tervezet a kiemelt beruházásoknál, a nemzetgazdasági érdekeket szolgálóknál, a stratégiai partnereknél és a kiemelt exportőröknél, tette hozzá.
Kicsit optimistább Mihályi Magdolna. „Önmagában a szigorúbb szabályozás nem jelenti azt, hogy lassabbá is válik az ügyintézés, mert a szigorúbb szabályokat is lehet ugyanannyi idő alatt alkalmazni, mint a lazábbakat. Ezt tükrözi az is, hogy a hatóságra irányadó eljárási határidők nem változtak a jelenlegi szabályozáshoz képest” – érvelt Mihályi Magdolna.
Nógrádi József viszont lassabb ügyintézésre számít. „Rengeteg dologra kellett már eddig is figyelni, és ez az új szabályozó csak bővíti ezek körét.
Az új szabályozásban mindig vannak olyan esetek, amelyekre a jogalkotó nem gondol, és a gyakorlat tárja fel azokat.
Egy ilyen szabályzó számos más területet érint, kezdve az önkormányzatoktól, az egészségügyi rendszereken és az oktatáson át, az adó- és tb-ügyintézésig. Nekik igazolást kell adniuk vagy engedélyezniük kell egy-egy ügyet, és cseppet sem biztos, hogy erre készen állnak” – részletezte Nógrádi József az aggályait.
A Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója megemlítette azt is, hogy a magasabb kompetenciákkal rendelkezőknél is új kategóriákat terveznek.
A törvény bevezeti a magyar kártya, a vállalkozói kártya, illetve az EU kék kártya fogalmait. A magyar kártyával a felsőfokú szakmai képesítéssel bíró 3. országbeli állampolgár a szakmájában tud elhelyezkedni és tartózkodni Magyarországon. Itt a 3 év az alap, és ez meg is hosszabbítható. Az EU kék kártyával rendelkezők magas szintű szakképesítéssel bírnak, és az EU-ban akarnak dolgozni. A szakmai képesítésük és a szakma pedig, amiben dolgoznak, átfedésben van egymással. Ez kétéves időtartamot biztosít, ami meghosszabbítható 4 évre.
Sőt, megjelennek a relokációs szabályok is: ilyenkor a vállalaton belül helyezhetnek át valakit, így kaphat engedélyt a tartózkodására. Ezt is 2 évig lehet kérni és egy évvel hosszabbítható meg – sorolta a változásokat Nógrádi József. Azt is megemlítette, hogy az új törvény az ukrán és szerb munkavállalók részére bevezeti a nemzeti kártyát, amely két évig biztosít itt tartózkodást, amit további 1 évvel lehet kiterjeszteni, de a tervezet külön rendelkezik arról is, hogy miként szállásoltatják el a vendégmunkásokat, és igyekszik a beruházás környezetében, illetve a lakosságtól távol tartani a vendégmunkásokat.
Főleg az új munkaerő tömeges elszállásolása okozott már eddig is problémát, erre nem igazán kínál megoldást az új törvénytervezet.
Mihályi Magdolna szerint a szabályozás nem tesz különbséget a vállalatok mérete alapján. A vendégmunkások behozatalára vonatkozó kedvezményes eljárás a minősített kölcsönbeadók és a kiemelt foglalkoztatók számára lesz alkalmazható, de a kisebb vállalkozások is hozhatnak be külföldi munkavállalókat az általános eljárásban meghatározott feltételek szerint.
„Az úgynevezett negatív szakmalista mindkét körre vonatkozik, tehát csak azokra a szakmákra hozhatnak vendégmunkásokat, amelyek nem szerepelnek a tiltólistán. A kiemelt beruházások megvalósítására érkező vendégmunkások külön kategóriát képeznek az új törvényben, az ő behozataluk projekt-jellegű, tehát konkrétan azzal a céllal jönnek, hogy például felépítsék a stratégiai beruházásokhoz kapcsolódó gyárcsarnokokat, és az építés befejezése után hazamennek” – tisztázta a további részleteket Mihályi Magdolna.
A törvényjavaslatban szereplő foglalkoztatási díj - amely a tervezet szerint minden minősített kölcsönbeadót és kiemelt foglalkoztatót éves szinten a foglalkoztatotti létszám szerint terhelni fog -, várhatóan növelni fogja a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatási költségeit
– közölte Mihályi Magdolna. A díj mértéke azonban még nem ismert, így ennek a hatása sem jósolható meg. A kisebb foglalkoztatók esetében költségnövekedéssel nem jár a törvényjavaslat, tette hozzá. A Portfolio által megkérdezett másik munkaerőközvetítő cég is költségnövekedést vár.
Szinte biztos, hogy a számos új kategória több igazolást, engedély-beszerzést jelent, ami sok plusz energiát igényel, ez pedig mindenképpen pótlólagos költségekkel is jár.
– mondta Nógrádi József. Nem mellesleg, már így is 1 millió forint körüli költség volt csak a behozott dolgozók repülőjegye. Vagyis, jobbára inkább a nagyobb cégek engedhetik meg maguknak a külföldi munkaerőt, semmiképpen sem a kis- és középvállalkozások - vélekedett.
A minősített kölcsönbeadók 2+1 évre hozhatnak be majd vendégmunkást, és ez nem hosszabbítható tovább, tehát a külföldi munkaerő magyarországi tartózkodása jóval behatároltabb lesz. Ennek lehet közvetett gazdasági hatása a szakértők szerint.
- Eddig is a nagy cégek voltak azok, amelyek rendelkeztek a szükséges tőkével, tudással, jogi-, személyzeti-, adminisztratív apparátussal, és kormányzati illetve külkapcsolatokkal a munkaerőbehozatalt illetően.
- A kisvállalkozások, de akár a közepesek is sok esetben az ehhez szükséges költségektől vagy eljárásrendtől már eddig is megriadtak, illetve elzárkóztak.
A szabályozás akkor tud sikeres lenni és megoldást kínálni a vállalkozások számára, ha azt könnyen megértik, és alkalmazni is tudják, valamint a működés során nem tapasztalnak benne fennakadásokat.
Nemcsak a feldolgozóipari cégek alkalmaznak már egyébként külföldi munkaerőt, egyre gyakoribb az unión kívüli dolgozók alkalmazása a hazai vendéglátó és szállásadó cégeknél is. Ha nehezebben és valamivel drágábban is, de a jövőben még több külföldi dolgozó érkezhet.
Címlapkép forrása: Getty Images
