varga miháy
Gazdaság

Meghatározó adóváltozásokra készül a kormány, sorjáznak a döntések a héten

Szabó Dániel
Fajsúlyos változások jönnek a magyar adórendszerben, amelyekről a héten már dönthetnek is a parlamentben. Jön a globális minimumadó, megy az amerikai-magyar adómegállapodás, de új szabályokra készülhetnek majd az egyéni vállalkozók is, még ha itt az utolsó pillanatban új irányba fordult a kabinet. Alacsonyabb lesz viszont több más adóteher, egy adót pedig ki is vezetnek. Összefoglaltuk, mire kell figyelni.

A héten fontos döntésekre készülnek a parlamentben a négynapos ülésrend alatt. Az országgyűlés hétfőn egyebek mellett a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett tavalyi zárszámadást is tárgyalja majd, de vita lesz a jövő évi adótörvényekről és a globális minimumadóról szóló javaslatról is.  

Utóbbi rendszere a tervek szerint 2024. január 1-jétől lépne életbe Magyarországon, az új szabályozás érinti azokat a vállalatokat és konglomerátumokat, melyek éves csoportszintű bevételei meghaladják a 750 millió eurót. Ennek következtében a társasági adó effektív szintje legalább 15 százalék lesz ezeknél a cégeknél, ami jelentős elmozdulást jelent Magyarországon a korábbi névleges 9 százalékos taó-sávtól, amely számos kedvezménnyel jelentősen csökkenthető volt, akár 4-4,5 százalékos effektív szintre.

A kormány kezdetben ellenezte az intézkedést, de végül elfogadta az uniós irányelvet az OECD és az Európai Unió megerősítése alapján, miszerint itthon beszámítható lesz a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is.

Fontos megjegyezni, hogy a cégcsoporthoz való csatlakozáshoz a bevételi küszöböt négy adóéven belül legalább kétszer kell elérni, tehát sok vállalkozás még nem lesz jövőre adóalany, pedig a csoportszintű bevételei már meghaladják a 750 milliós sávot.

A most a parlament elé került javaslat szerint a vállalatoknak lehetőségük van különböző „menedékek” igénybevételére, például ötéves mentességet kaphatnak azok a cégek, amelyet kezdeti terjeszkedési fázisukban vannak, de kérhetik a nyereség egy részének mentesítését is, ha nemcsak a kedvező taó-szint miatt vannak Magyarországon, hanem valódi jelenléttel bírnak, valós tevékenységet folytatnak.

A globális minimumadó bevezetése jelentős változásokat hoz a társasági adó szabályaiban, és a feltöltési adó háromféle módon is beszedhető az OECD szabályok alapján, amelyek között szerepel a belföldi kiegészítő adó és a jövedelem-hozzászámítási szabály. Magyarország a belföldi kiegészítő adót alkalmazná, így az extra bevételek a hazai költségvetésbe folynának be.

A Varga Mihály alá tartozó Pénzügyminisztérium a jogszabálytervezet mellé csatolt hatásvizsgálati lap szerint 96,5 milliárd adótöbbletre számít jövőre a minimumadós változtatásoktól. Érdekesség, hogy a Tax Observatory Europe egy friss jelentésében úgy számolt, hogy az érintett cégcsoportok adóoptimalizálásán eddig évente átlagosan 144-145 milliárd forintot is bukhatott a magyar büdzsé.

Mindenesetre, ha a parlament elfogadja a javaslatot, mintegy 3000 magyarországi cég készülhet fel az új adózási szabályokra.

Megy az amerikai adómegállapodás

A globális minimumadó kapcsán fontos megemlíteni, hogy mivel a kormány tavaly nyár elején először megvétózta, hogy az Európai Unióban direktíva legyen a rendszerből, az Egyesült Államok büntetőintézkedésként felmondta az 1979 óta Magyarországgal fennálló, a kettősadóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ahogy arról többször írtunk, sok adózónak, akinek van a tengerentúlról származó bevétele – akár jogdíj-, akár osztalékjövedelme például – súlyos terhek megfizetésére számíthat.

Az egyezmény felmondása miatt a PM-nek több szabályváltoztatásról is döntenie kellett, az országgyűlés elé került adócsomag alapján a magyar adózók a külföldről származó jövedelmük után fizetett adót beszámíthatják a magyar adóalapba. Valamint lehetőségük lenne a külföldön megfizetett adók csökkentésére, amely a jövedelemszerzés helye szerinti államban terhelt jövedelem 90 százalékát kiteheti, de nem haladhatja meg a magyar adó mértékét. Fontos továbbá, hogy a forrásnál levont adók esetében a 2023. december 31-ig fizetett összegekre, míg az egyéb adók tekintetében a 2023. december 31-ig záruló adózási időszakokra lennének érvényesek a kétoldalú adómegállapodás szabályai.

Búcsúzik egy adó, több másik pedig csökken

Az adócsomagban viszont több másik adónál is változás jön. Kevésbé fontos, de érdekes, hogy a kormány legújabb tervei szerint január elsejétől 18% lenne a túró rudi jelenlegi 27%-os áfakulcsa – ahogy arról részletesen írtunk, amint arról is, hogy nem változnak sem a személyi jövedelemadó, sem az áfafizetés alapvető szabályai.

Szerepel a tervekben az is, hogy január 1-jétől a közművezetékes adó már nem lesz érvényes a hírközlési vezetékek tulajdonosaira, vagyis a távközlési vállalkozásokra. A kormány cserébe azt várja, hogy a távközlési cégek a korábban fizetett adónak megfelelő összeget (vagy annak egy részét) beruházásokra fordítsák majd, mivel a különadót már nem kell fizetniük.

A tervek szerint egy évvel meghosszabbítják a reklámadó felfüggesztését is, ahogy azt a szakmai érdekképviseletek kérték.

A kormány tervei szerint szja-mentesek lesznek a jövőben az állami számsorsolásos szerencsejátékokon (kenó, lottó) elért nyeremények. Az indoklás szerint a kormány célja a nagyobb játékkedv megteremtése, és ezen keresztül az állami bevételek növelése.

Fordulat az egyéni vállalkozóknál

Az egyéni vállalkozók adózásának egyszerűsítéséről is átfogó javaslatot készített a kormány, amelyet szintén a jövő évtől vezettek volna be. Azonban a tervezett szabályozásról – tévesen – elterjedt, hogy az jelentősen megemelné a lényegében másodállásban dolgozók adóterheit.

Így most ezt elhalasztotta a Varga Mihály vezette gazdasági kabinet, a tervezett rendszer 2025. január 1-jétől szeretnének bevezetni. Az új szabályok egyszerűbben határoznák meg a fizetendő adók alapját, és könnyítéseket tartalmaznának az induló vállalkozások és a gyermeknevelés mellett vállalkozók számára. A kormány szerint az új, egy évet csúszó rendszerben a főállású egyéni vállalkozók minimum szociális hozzájárulás adóalapja jelentősen csökkenne és egyszerűsödne, a járulékot pedig tételesen határoznák meg. Az átalányadózók százalékos járulékterheit egy havi 13 ezer forintos járulékkal váltanák ki.

A kormány jelezte, hogy mivel az egyéni vállalkozók további egyeztetést kértek, ezért az országgyűlés gazdasági bizottsága módosító indítványban kezdeményezte az érintett rendelkezések törlését a törvényjavaslatból.  

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter az irodájában 2018 májusában. A fotó forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images.

budapest-kelebia
tőzsde
zelenszkij-orban
gyemant-oroszorszag-ekszer-szankcio
nav nemzeti ado- es vamhivatal
grönland
Tematikus PR cikk
2024. március 19.
Agrárium 2024
2024. március 7.
Property Warm Up 2024
2024. március 20.
Portfolio-MAGE Járműipar 2024
2024. április 11.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Tanfolyam
22+1 órás komplex tanfolyam, ahol a tőzsdei kereskedés és befektetés alapjait sajátíthatod el.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
gyemant-oroszorszag-ekszer-szankcio