A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy egy szerződéssel a vagyonrendelő átruházhatta vagyonelemeit (ingóságok, ingatlanok, üzletrészek, követelések stb.) egy magánalapítványra, bizalmi vagyonkezelésbe adhatta. Utóbbi egyre elterjedtebb megoldás volt a kedvező adózási lehetőségek miatt, azonban nem rég átalakította a rendszert a kormány, ami sok előnyt kivett a rendszerből.
Noha fontos megjegyezni, hogy a bizalmi kezelésbe kerülő vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő, a kedvezményezett és a vagyonkezelő saját tulajdonától, de a használatot – tehát például egy ingatlan esetében a kiadást – nem tiltotta meg az eredeti tulajdonos számára, viszont erről már nem a vagyonrendelő döntött. Főként azért volt népszerű konstrukció, mert a bizalmi vagyonkezelés végrehajthatatlanná teszi az egyes elemeket a tulajdonos adóssága vagy egy válási vita esetén, de a családi örökséget is segített egyben tartani, míg a használat vagy a kivétel is adómentes volt.
Az előnyök között szerepelt az adósemlegesség, és egészen 2023 szeptemberéig az alapító adófizetési kötelezettség nélkül fel tudta értékelni vagyonát piaci értékre. Ezáltal a későbbi értékesítésből származó tőkenyereség adómentessé vált.
Azonban a szeptembertől hatályos új rendszerben elveszett a vagyonátadáskor alkalmazható adómentes felértékelési lehetőség.
Viszont a most parlament elé terjesztett adótörvényben ismét módosítaná a kormány a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályozást, és részben visszavezetné az adókedvezményeket, de egy kis csavarral.
„Az új szabályozás részben visszalépést jelent a korábbi rendszerhez, de valójában egy köztes megoldást jelent” – ismertette a Portfolio-nak Menczel-Kiss Gellért. A LeitnerLeitner adótanácsadója elmondta, hogy a legfontosabb változás, hogy mikor a vagyonrendelő személy a tulajdonában lévő vagyoni értéket átruházza egy bvk részére, akkor figyelembe veszik, hogy azt régen milyen értéken szerezte be, ha ehhez képest a vagyonátadáskor, a felértékelésnél magasabb értéket állapítanak meg, akkor ez adózási pont lenne. A szakértő szerint viszont van egy fontos kritérium: él az adómentesség lehetősége, ha valaki öt éven belül nem veszi ki a bvk-tól a vagyontárgyat. Viszont ezen intervallumon belül az eszközérték növekményének erejéig osztalékként adóköteles a kiadáskor.
Ha egy magánszemély vagyonát átadja, akkor a tulajdonba adás során közli az átvevővel az eszközérték-növekmény számolásához szükséges információkat, például a megszerzett vagyonelemekre fordított költségeket és az ingatlanok megszerzési időpontját. „Amennyiben nincs megfelelő tájékoztatás és dokumentáció, akkor az új, tervezett szabályozás szerint az egész bevételt eszközérték-növekményként kell figyelembe venni” – tette hozzá Menczel-Kiss Gellért.
Fontos tudnivaló a szakértő szerint, hogy ha öt éven belül kerül sor a vagyontárgy kiadására, akkor az az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles lesz.
Mindezek jelentős változást jelentenek, mivel a szeptemberi szabályozás szerint még adózási pontnak minősült a felértékelés, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonátadás történt. Az adózás alapját az átadott vagyoni érték számviteli nyilvántartásban rögzített értéke képezte, amelyet az érintetteknek a bevallásukban meg kellett határozniuk és fizetniük.
A változások számos kivételt is magukban foglalnak. Ha az adott vagyonrendelő elhunyt, és a tulajdonjog az örökösökhöz kerül, az adózás elkerülhető a vagyontárgyak kivételekor. Ez azonban nem minden esetben alkalmazható, és sok esetben tovább bonyolítja az adózási kérdéseket.
Érdemes azt is tudni, hogy ha valaki egy vagyontárgyat ingyenesen vagy kedvezményesen használ, az adóköteles a magánszemély számára. Az adót a bizalmi vagyonkezelés vagy a magánalapítvány vagyonára kell fizetni, és a költségek, ráfordításokat az adóbevallásban előírt módon és határidőre kell bevallani és kifizetni.
Címlapkép forrása: Getty Images
