Évek óta sokkban van Egyiptom
A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a turizmusra épülő egyiptomi gazdaságot, ezért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett fordulnia az országnak segítségért. Az IMF több programmal támogatta az országot, cserébe mélyreható reformokat várt el, többek között privatizációt, rugalmasabb árfolyamrendszer kialakítását, valamint a költségvetési folyamatok racionalizálását, különös tekintettel a gigantikus presztízsprojektek újragondolására. Ahogy lenni szokott, a tervek csak döcögősen valósultak meg, és amikor az orosz-ukrán háború újabb sokkot okozott, világossá vált az egyiptomi gazdaság sérülékenysége.
A gazdaságot elsősorban az idegenforgalom durva csökkenése vetette vissza, emellett az ország erősen rászorul az orosz és ukrán gabonára, ami miatt a háború kitörése újabb csapást jelentett. Bár Egyiptom jelentős földgázkinccsel rendelkezik (a legnagyobbal a régióban), mégsem segített rajta olyan sokat az energiaválságban, mint gondolhatnánk. Az energiaigény a gazdaság és a népesség bővülésével gyorsan emelkedik (az áramtermelés is jórészt a gázon alapul), ezért a kivitel jelentős mértékben reexport - az izraeli gáz továbbértékesítése. És bár az energiaexport végre szemmel látható súlyt képvisel a folyó fizetési mérlegben (a 2010-es évek közepén ez még nem így volt), de a lehetőségeihez képest még mindig kiaknázatlannak eszköznek tekinthető. Ráadásul az igazán nagy nyereség, a tavalyi őrült áremelkedés időszakának már vége, és közben az idén a termelés is csökkent valamelyest.
Emellett a konfliktus a teljes feltörekvő piacon elindított egy kockázatkerülést, ami Egyiptom esetében az emelkedő finanszírozási költségekben csapódott le. Sokat elárul, hogy miközben az egyiptomi költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlege mintegy a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat, a teljes egyenleg 7-8 százalékos deficitet tartalmaz. Vagyis a nemzeti össztermék közel 10 százalékának megfelelő kamatkiadása van az államnak, ami az emelkedő kamatok mellett annak az eredménye, hogy szinte csak rövid állampapírt tudnak kibocsátani, vagyis nagyon gyors az átárazódás. A Fitch hitelminősítő értékelése szerint a jövő nyáron záruló költségvetési évben 8,8 milliárd dollár lehet Egyiptom külső finanszírozási szükséglete, majd ez 2024-25-ben 9,2 milliárdra emelkedhet. Az idén nyáron zárult fiskális évben az összeg még csak 4,3 milliárd dollár volt.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
