Évek óta sokkban van Egyiptom
A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a turizmusra épülő egyiptomi gazdaságot, ezért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett fordulnia az országnak segítségért. Az IMF több programmal támogatta az országot, cserébe mélyreható reformokat várt el, többek között privatizációt, rugalmasabb árfolyamrendszer kialakítását, valamint a költségvetési folyamatok racionalizálását, különös tekintettel a gigantikus presztízsprojektek újragondolására. Ahogy lenni szokott, a tervek csak döcögősen valósultak meg, és amikor az orosz-ukrán háború újabb sokkot okozott, világossá vált az egyiptomi gazdaság sérülékenysége.
A gazdaságot elsősorban az idegenforgalom durva csökkenése vetette vissza, emellett az ország erősen rászorul az orosz és ukrán gabonára, ami miatt a háború kitörése újabb csapást jelentett. Bár Egyiptom jelentős földgázkinccsel rendelkezik (a legnagyobbal a régióban), mégsem segített rajta olyan sokat az energiaválságban, mint gondolhatnánk. Az energiaigény a gazdaság és a népesség bővülésével gyorsan emelkedik (az áramtermelés is jórészt a gázon alapul), ezért a kivitel jelentős mértékben reexport - az izraeli gáz továbbértékesítése. És bár az energiaexport végre szemmel látható súlyt képvisel a folyó fizetési mérlegben (a 2010-es évek közepén ez még nem így volt), de a lehetőségeihez képest még mindig kiaknázatlannak eszköznek tekinthető. Ráadásul az igazán nagy nyereség, a tavalyi őrült áremelkedés időszakának már vége, és közben az idén a termelés is csökkent valamelyest.
Emellett a konfliktus a teljes feltörekvő piacon elindított egy kockázatkerülést, ami Egyiptom esetében az emelkedő finanszírozási költségekben csapódott le. Sokat elárul, hogy miközben az egyiptomi költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlege mintegy a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat, a teljes egyenleg 7-8 százalékos deficitet tartalmaz. Vagyis a nemzeti össztermék közel 10 százalékának megfelelő kamatkiadása van az államnak, ami az emelkedő kamatok mellett annak az eredménye, hogy szinte csak rövid állampapírt tudnak kibocsátani, vagyis nagyon gyors az átárazódás. A Fitch hitelminősítő értékelése szerint a jövő nyáron záruló költségvetési évben 8,8 milliárd dollár lehet Egyiptom külső finanszírozási szükséglete, majd ez 2024-25-ben 9,2 milliárdra emelkedhet. Az idén nyáron zárult fiskális évben az összeg még csak 4,3 milliárd dollár volt.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
