Visszatér az alacsony infláció és a magas növekedés Magyarországon? A közgazdászok szerint ne vegyük olyan biztosra

Mozgalmas év van mögöttünk, 2023-ban számos esemény történt a globális és hazai gazdaságban. Az infláció csökkenésnek indult idehaza és külföldön is, a jegybankok erre válaszul kamatcsökkentésekbe kezdtek. A növekedés Európában az infláció elleni harc áldozatává vált, Magyarországon volt az egyik legrosszabb a gazdasági helyzet a kontinensen. Az európai gazdaság év végére sem állt talpra, miközben az infláció még mindig a jegybanki cél felett jár, az Egyesült Államokban pedig még a gazdaság lassulása is kérdéses, mint ahogy az is, hogy a vártnál magasabb amerikai növekedés milyen hatással lesz az inflációra.

Ilyen gazdasági képünk van az idei évről. De mik a pozitív és negatív kockázatok? – erről kérdeztük az elemzőket. A pozitív kockázatokról itt írtunk, de mi az ami a rossz irányba siklathatja ki a gazdaságot? Az elemzők által legfontosabbnak vélt negatív kockázatokat ismertetjük ebben a cikkben. Akik válaszoltak:

• Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője;
• Becsey Zsolt; az UniCredit Bank vezető közgazdásza;
• Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője;
• Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Magasan ragadhat a hazai infláció

A magasan ragadó magyar infláció veszélyére figyelmeztet Trippon Mariann. „A jövő évi inflációs pályát komoly bizonytalanságok övezik, felfelé mutató kockázatot jelent a kereslet élénkülése, a feszes munkaerőpiac, az esetlegesen gyengébb forintárfolyam, és nem zárhatunk ki külső sokkokat sem (például energiaárak oldaláról)” – írta válaszában. A vártnál magasabb infláció esetén az MNB is kevesebb kamatvágást hajthat végre.