Palócz Éva: Mennyit számít az inflációban a gázárvita?
Gazdaság

Palócz Éva: Mennyit számít az inflációban a gázárvita?

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a megemelt árú lakossági földgáz átlagárának a havi fogyasztási súlyok alapján való mérése nem szerencsés. Ugyanakkor eddig nemigen született olyan írás, amely bemutatta volna, hogy konkrétan hogyan kellene mérni a földgáz-árindexét ebben a különleges helyzetben. Ez a cikk erre igyekszik válaszolni, bemutatva többféle megoldási lehetőséget. A lényeg az, hogy a megemelt árú földgázfogyasztás éves súlyozásán alapuló magyar árindex 2023-ban 18,7-18,8% lett volna, 1,1-1,2 százalékponttal magasabb, mint a ténylegesen mért. Az éves árindex azonban így is egy számjegyű lett volna, igaz, nem októberben, hanem novemberben.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az elmúlt időszakban élénk szakmai vita bontakozott ki arról, hogy a háztartási vezetékes földgáz árának a 2022. augusztusi változtatását, a fogyasztás mennyiségétől függő jelentős áremelést hogyan kell elszámolni a fogyasztói árindexben. 2022 augusztusában a kormány a lakossági vezetékes földgáz árát egy bizonyos elfogyasztott mennyiség felett több mint a hétszeresése emelte. Ez a magyar fogyasztói árindexben először 2022 szeptemberében jelent meg. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat – eredményszemléletben – már augusztusban, a fogyasztás idején elszámolta a magyar harmonizált fogyasztói árindexben (HICP).

A módszertani vita abból indul ki, hogy mikor lehet a fogyasztási súlyokat változtatni: csak évváltáskor, ahogyan azt a fogyasztói árindex számításának a módszertana előírja, vagy indokolt esetben akár év közben is, a fogyasztás havi súlya alapján, ahogyan ezt a KSH tette. Alaphelyzetben természetesen éven belül nem lehet a súlyokat megváltoztatni a fogyasztás mennyisége alapján, mert akkor nem árat, hanem volument mérnénk. Ebben a jelenlegi módszer ellenzőinek teljesen igazuk van. Ha a primőrök ára nyáron valamilyen oknál fogva az egekbe szökik, ezért keveset fogyasztunk belőlük (feltehetőleg azért szökik az egekbe az áruk, mert kevés van belőlük) a statisztikai hivatal nem teheti meg, hogy évközben csökkenti az adott termék arányát a fogyasztói kosárban. De itt másról van szó.

A háztartási energia esetében olyan rendkívüli és ritka kérdéssel állunk szemben, amihez nehéz szilárd módszertani fogódzót találni.

Még hatósági árakkal is ritkán történik meg, hogy valamilyen termék egy – nem rögzített – részének az ára több mint a hétszeresére(!) emelkedik a fogyasztás mennyiségének a függvényében (és itt a mennyiség a lényeg).

A mennyiség (súly) mint áralakító tényező, tehát már az árváltoztatás bevezetésekor bejött a képbe, ráadásul év közben. Ezért az az elv, miszerint évközben nem lehet súlyokat változtatni, már 2022 szeptemberében sérült. A földgáz súlya a fogyasztói kosárban ugyan nem változott, ezen belül azonban az árat a változatlan és az emelt árú fogyasztás súlya jelentősen befolyásolta. Mást azonban akkor nemigen lehetett tenni, hiszen a földgáz árak változását az árindexben érvényesíteni kellett, és ezt nem lehetett másként megtenni, mint a változatlan és az emelt árú gáz fogyasztásának a (becsült) súlya alapján. Mivel az éven belüli súlyváltoztatás tilalma (még ha belső súlyokról is van szó) ezzel megdőlt, kérdés, hogy a továbbiakban ragasz­kodni kell a kizárólag éves változtatáshoz, vagy lehet folytatni az évközi súlyváltoztatásokat. Ez olyan dilemma, amire nincsen abszolút jó megoldás.

Ez a cikk nem ehhez az elvi vitához kíván hozzájárulni, hanem arra tesz kísérletet, hogy kiszámítsa, milyen hatással járt volna az éves fogyasztói árindexre a gázfogyasztáson belüli súlyváltozásoknak csak évváltáskor való érvényesítése. Azaz, ha a KSH nem havonta érvényesítette volna a számított súlyok változását. A standard statisztikai módszertan követése azonban korántsem egyértelmű és egy sok praktikus problémát vet fel, amelyeket ez a cikk bemutat. Érdemes ezeket átgondolni, mert ez közelebb visz bennünket a probléma megértéséhez és annak megválaszolásához, hogy a havi helyett az éves átlagsúlyok alkalmazása milyen alternatív eredményre vezetne. Tehát: miről beszélünk egyáltalán?

A változatlan és emelt árú gáz súlyának a változása

Ahhoz, hogy a különböző súlyozások hatását megállapítsuk, először ki kell számítani magukat a súlyokat. A KSH nem közli az átlagos gázár számításához alkalmazott belső súlyokat, azaz a változatlan és az emelt árú gázfogyasztás súlyát. Ezek azonban viszonylag könnyen, egy egyismeretlenes egyenlet segítségével kiszámolhatók.

sb1*p1 + sb2* p2 = Pg                                                                                                (1)

ahol

  • Pg= a földgáz árindexe
  • sb1 és sb2 a földgázfogyasztáson belül a változatlan (sb1) és az emelt árú (sb2) fogyasztás súlya, ahol (sb1+sb2=1). A „b” azt jelzi, hogy itt belső súlyokról van szó
  • p1 a változatlan ár (árindex :1), p2, pedig az emelt árindex, 7,32= 747/102 ft, ami a 2022 szeptemberében megemelt (747 ft) és a korábbi (102 ft) ár hányadosa.

Az egyenlet átrendezése után:

sb2= (Pg – 1)/ (p2-1)                                                                                                     (2)

A számításhoz tehát minden adat rendelkezésre áll. A következő táblázat ennek a számításnak az eredményét mutatja:

1. táblázat: A változatlan és az emelt árú gáz súlya a fogyasztásban, havonta
    havi gázár-index kumulált (sb2) (%) (sb1) (%)
2022 szeptember 221 221 19,135 80,865
  október 100 221 19,135 80,865
  november 101,5 224,32 19,659 80,341
  december 88,2 197,85 15,473 84,527
2023 január 95,3 188,55 14,003 85,997
  február 94,6 178,37 12,393 87,607
  március 91,3 162,85 9,939 90,061
  április 97,9 159,43 9,398 90,602
  május 93,6 149,22 7,784 92,216
  június 95,9 143,11 6,817 93,183
  július 102,9 147,26 7,473 92,527
  augusztus 100 147,26 7,473 92,527
  szeptember 100 147,26 7,473 92,527
  október 100 147,26 7,473 92,527
  november 97,5 143,58 6,891 93,109
  december 97,2 139,55 6,255 93,745
Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján  

A táblázat (sb2) oszlopa mutatja az emelt árú gáz százalékos arányát az egyes hónapokban a (2) egyenlet alapján. El kell ismerni, hogy a számítás gyengéje, hogy a lakosság által fizetett vezetékes gázár nem csak a gáz árát, hanem a fogyasztás mennyiségétől független alapdíjat is tartalmazza, amit a számlák összetételének hiányában nem lehetett figyelembe venni, de ez feltehetőleg nem okoz számottevő eltérést.

Az 1. táblázatban figyelemre méltó, hogy az emelt árú gáz 2022 szeptemberben a teljes gázfogyasztás 19,13%-át tette ki, ami 2023 decemberére - a KSH havi ár-adatainak felhasználása alapján - 6,25%-ra esett vissza. Ez azt mutatja, hogy 2023 végére már nagyon alacsonyra süllyedt az a fogyasztás, amelyet a drasztikusan megemelt ár sújt. Ez az eredmény egyébként egybeesik a gázfogyasztás számottevő csökkentéséről szóló hírekkel. Ha ez a folyamat folytatódik, akkor a lakossági földgázfogyasztásnak már elenyésző része fog beleesni a drasztikusan megemelt árkategóriába. De ettől a probléma nem feltétlenül fog megoldódni.

Ezekre az adatokra a további számításokhoz lesz szükségünk.

Kalkulált gázár, éves (és nem havi) súlyváltoztatással

A vita tárgyát az képezi, hogy milyen súlyokat kell alkalmazni a lakossági földgáz fogyasztásának átlagárainak meghatározásakor, hogyan vegyük figyelembe az emelt árú gáz árának – változó – súlyát. Ez, mint látni fogjuk, az irányadó módszertan konzervatív betartása mellett sem egyszerű.

  1. A vonatkozó szakmai útmutatás azt írja elő, hogy a fogyasztói árindexben szereplő termékek és szolgáltatások súlyait a fogyasztói kosárban a tárgyévet két évvel megelőző (t-2) év fogyasztási súlyok alapján kell mérni. Esetünkben ez 2022-ben a 2020. évi, 2023-ban a 2021. évit jelentené, amikor még egyáltalán nem létezett megemelt árú földgáz. Ennek ellenére elvileg lehet súlyokat képezni (imputálni), azt feltételezve, hogy a megemelt árú földgáz részaránya a földgázfogyasztáson belül a megelőző időszakban azonos volt a 2022. szeptemberivel (19,13%), csak akkor még az ára megegyezett a gázfogyasztás többi részével. Ez furcsán hangzik, de technikailag megoldható, és a statisztika gyakran alkalmaz ilyen megoldásokat. Ez a módszertani előírás 2021-ben, a COVID hatására némileg oldódott és lehetővé tette az előző év első három negyedévi súlyainak az alkalmazását is. Ez a módszer hasonló eredménnyel járna, mint az előző bekezdésben leírt, mivel 2022-ben szintén imputált súlyokat kellene alkalmazni (19,13%), és lényegében 2023-ban is. 2022-ben ugyanis egyetlen hónap, a szeptember esik bele abba az időszakba, amikor az emelt árú földgáz először megjelenik. Az eredmény tehát ugyanaz, mint a fent leírt: mindkét évben a konstans súly 19,13% lenne. Legyen ez az 1. módszer.
  2. Noha nem felel meg a standard módszertani előírásnak, a valósághoz közelebb álló eredményhez vezethetne az éves súlyok rugalmasabb alakítása. Már csak azért is, mert a gázfogyasztás limit feletti részének hétszeres áremelése is évközben következett be, ami szintén nem szokványos. Ez a megoldás abból a feltételezésből indul ki, hogy a súlyok 2022 szeptemberében lettek bevezetve, és ettől kezdve kezdődik az éves súlyozás. Magyarán, 2022-ben a súly mindvégig azonos a 2022. szeptemberivel (19,135%), 2023-ban pedig a 2022. évi súlyokat alkalmazzuk. De milyen súlyokat?

2.a. A 2022. szeptember-decemberben mért súly, amikortól már egyáltalán létezett az emelt árú gáz kategóriája? Ebben az esetben a 2023. évi súly 18,35% (az 1. táblázat „sb2” oszlopának 2022 szeptember-decemberi átlaga)

2.b. Ha ragaszkodunk az előző évi súlyok alkalmazásához, akkor kiszámíthatjuk az előző évi átlagsúlyokat 12 hónapra is, amelyben az első 8 hónapban az emelt árú gáz súlya azonos a szeptemberivel (lásd fent az 1. pontban) a többi 4 hónapban pedig a ténylegesen mért súlyok átlagával. Ebben az esetben 2023-ban az éves súly 18,87%.

Mint látható, a különbség a súlyok terén nem nagy, bár nem jelentéktelen.

A 2. táblázat a KSH tényadatai mellett a 3 verzióban készített számítás eredményeit mutatja be: a 2022 első háromnegyed évi átlagsúllyal (19,135%, 1. eset,), a 2.a. verzió szerint (18.351%), illetve a 2.b. szerint (18,873%).

Az átlagár számítás módja ugyanaz, mint az (1) az egyenlet, csak itt nem kell átrendezni az egyenletet, mivel magára az árra vagyunk kíváncsiak. Az sb1 és sb2 adatait az 1. táblázatból nyerjük ki, p1 és p2 is megegyezik az (1) egyenletben alkalmazottal.

2. táblázat: A havi és az éves súlyok alkalmazásának hatása az átlagos gázárak alakulására
  2022 2023 2024
  szept okt nov dec jan febr. márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan
KSH gázár év/év 2,21 2,21 2,24 1,98 1,89 1,78 1,63 1,59 1,49 1,43 1,47 1,47 0,66 0,665 0,638 0,704  
1.Kalk gázár (19,135%) 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 2,21 1 1 1 1 1
2.a. Kalk gázár év/év (18,351%) 2,21 2,21 2,21 2,21 2,16 2,16 2,16 2,16 2,16 2,16 2,16 2,16 0,98 0,978 0,978 0,978 0,715
2.b. Kalk gázár év/év (18,873%) 2,21 2,21 2,21 2,21 2,19 2,19 2,19 2,19 2,19 2,19 2,19 2,19 0,993 0,993 0,993 0,993 0,704
Forrás: KSH, szerzői számítás                              

A 2. táblázat első sora a KSH által közölt vezetékes háztartási gáz-év/éves árindexet mutatja az előző év azonos hónapjához viszonyítva, havi fogyasztási súlyokkal.

A táblázat második sora azt az esetet mutatja be, amikor az emelt árú gáz súlya 2023-ban az előző év első háromnegyed évi adatán alapul (1. módszer). Ez felel meg leginkább a statisztikai módszertani előírásoknak. Itt a súlyok állandóak, mivel 2022. első háromnegyedévében az imputált súly a bevezetéskor alkalmazott, 2022. szeptemberi súlyokkal egyenlő, és ezt kell alkalmazni 2023-ban is. 2023. szeptembertől az árindex (p2=1), mivel a súly és az ár is megegyezik a 2022. szeptemberivel. és ez folytatódik 2024-ben is.

Az ez alatti sor (2.a) a 2022. szeptember-december közötti átlagos súlyokkal (18,351%) kalkulált gázárat mutatja.2023. január szeptember között csak a súly változik, szeptembertől pedig az árindex is, mivel innentől kezdve az ár azonos az előző évivel [p2=1 a (2)] egyenletben]. A táblázat utolsó oszlopa a 2024 januári kalkulált gázár-indexet mutatja. Ez már most kiszámítható, mivel az ár konstans, a súlyokat pedig a 2023. évi első háromnegyed évi fogyasztási súlyok határozzák meg. A 2024. januári adat majdnem egybeesik a KSH által számított 2023. decemberi gázárindex-szel. A fogyasztás súlyai tehát késleltetve, de megjelennek az árindexben, ahogyan arra cikkében Madár István is utalt.

Az utolsó sor (2.b) 2023-ban a 2022. teljes évben mért súly (18,873%) alapján számított árindexet mutatja, itt a különbség nem jelentős, és az árindex itt is csökken.

Észre kell venni, hogy az 1. esetben a rendszer nem veszi figyelembe az emelt árú gázfogyasztás súlyának a változását, a gázárindex 1 marad és ez így lesz az idők végtelenségéig, illetve ameddig ez az árrendszer fennmarad. Végülis ez a módszer célja. Ad abszurdum ez oda is vezethet, hogy amennyiben az emelt árú gáz fogyasztása nullára vagy nulla közelire esik vissza, az árindex még mindig rendületlenül a 2022. szeptemberi fogyasztási súlyokkal (és a hozzá tartozó hétszeres árral) számol. Ez meglehetősen abszurd helyzet lenne, annak ellenére, hogy kétségtelenül megfelel a statisztikai standardoknak.

Mint az 1. ábra mutatja, 2023-ban nincsen jelentős különbség a 3 féle éves gázár-árindex között, a különbség mindössze az, hogy míg a 2.a és 2.b. esetben a súlyok, ha késleltetve is, de 2024-től határozottan jelzik az emelt árú gáz fogyasztásának a súly-csökkenését. A 1. módszer szerint a gázárindex „örökre” 1.

..és mindennek a hatása az éves árindexre

A fenti adatok alapján kiszámítható, hogy a különböző módszertani eljárások milyen eltérést okoznak az éves fogyasztói árindexben. Ehhez rendelkezésre áll a teljes (változatlan és emelt árú) háztartási vezetékes földgáz-fogyasztás súlyának a KSH által alkalmazott éves adata: 2022-ben 1,873, 2023-ban pedig 2,243%. Első pillantásra paradoxonnak tűnhet, hogy 2023-ban nőtt a földgáz fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban, csökkenő fogyasztás mellett. Ez azzal magyarázható, hogy a földgáz átlagárának drasztikus emelkedése megnövelte ennek a terméknek a súlyát a háztartások fogyasztási kiadásain belül.

Az (1) összefüggés itt a következőképpen írható fel

sg*pg + sng* png = CPI                                                                                                              (3)

  • ahol g= gáz, ng= a gázfogyasztáson kívüli termékek és szolgáltatások köre, amit a továbbiakban nemgáz-nak nevezünk.
  • sg 2022-ben 1,873, 2023-ben pedig 2,243, sng pedig = 100-sg.

Átalakítva, a gázfogyasztáson kívüli termékek és szolgáltatások árindexe, azaz

png = ((CPI-(sg*pg))/sng                                                                                                            (4)

Ebből havonta kiszámítható a KSH nemgáz év/éves árindexe (png) és ennek a 2. táblázatban kalkulált gázárindex-szel (pg) való kombinálásával meghatározható a kalkulált teljes CPI. Azaz, a (4) képletben „ng” a KSH által közölt adatokból számított nemgáz árindex, míg a „g” az éves súlyokkal kalkulált gázárindex.

3. táblázat: A KSH által mért és az éves súlyozással számított CPI, havonta
    (1) KSH CPI (2) KSH nemgáz CPI (3) Kalk CPI (1) (4) Kalk CPI (2.a.) (5) Kalk CPI (2.b.)
2022 szeptember 1,201 1,182 1,201 1,201 1,201
  október 1,211 1,192 1,211 1,211 1,211
  november 1,225 1,206 1,224 1,224 1,224
  december 1,245 1,231 1,249 1,249 1,249
2023 január 1,257 1,243 1,264 1,263 1,264
  február 1,254 1,242 1,264 1,262 1,263
  március 1,252 1,243 1,265 1,264 1,265
  április 1,24 1,232 1,254 1,253 1,253
  május 1,215 1,209 1,231 1,23 1,231
  június 1,201 1,196 1,218 1,217 1,218
  július 1,176 1,169 1,193 1,191 1,192
  augusztus 1,164 1,157 1,181 1,179 1,18
  szeptember 1,122 1,132 1,13 1,129 1,129
  október 1,099 1,109 1,107 1,106 1,106
  november 1,079 1,089 1,087 1,087 1,087
  december 1,055 1,063 1,062 1,061 1,061
  2023 éves 1,176 1,174 1,188 1,187 1,188
Forrás: saját számítások a KSH adatai alapján    

Mint a 3. táblázatból látható, 2023 szeptemberétől a háztartási földgázár már az éves súlyok alapján kalkulált gázár mellett is mérséklő hatással volt a fogyasztói árindexre, mind a három módszer mellett, mert kiment a bázisból a 2022 szeptemberi áremelés hatása. Az éves súlyozással kalkulált gázár következtében adódó CPI (3-5 oszlop) decemberben 0,6-0,7 százalékponttal magasabb ugyan a KSH által mért CPI-nél (1), viszont alacsonyabb, mint a nemgáz-CPI (2).

A fenti táblázat adatait éves szintre átfordítva az adódik, hogy 2022-ben nincsen különbség a kétféleképpen számított CPI között: ha a 2022 szeptemberében alkalmazott súlyokat rögzítették volna az év következő 3 hónapjában, az éves fogyasztói árindex akkor is 14,5% lett volna.

2023-ban, amennyiben az árindex-számítás az emelt szintű gázár 2022 szeptember-decemberi átlagos súlyát vette volna alapul (2.a. eset), akkor az 18,7%-os éves fogyasztói árindexet eredményezett volna, a gázár havi fogyasztási súlyozásán alapuló éves 17,6%-kal szemben. Az év/éves CPI azonban ebben az esetben is novemberben 10% alá esik, azaz egyszámjegyűvé válik (igaz, nem októberben, mint a havi gázár-súlyozással mért CPI). A 2022. év 12 hónapjának átlagos (feltételezett) súlyát figyelembe véve (2.a. módszer) az éves árindex 18,8% és hasonlóképpen a 2022. első háromnegyed évi súlyai alapján is (1. módszer).

Az 1,1-1,2 százalékpontos eltérés a KSH által havi súlyokkal számított és a kalkulált éves súlyokkal számított 2023. évi fogyasztói árindex között első látásra jelentősnek tűnhet, azonban százalékban kifejezve ez a különbség mindössze 0,6 százalékot tesz ki. Ilyen nagyságrendű infláció esetén ez nem minősíthető perdöntőnek. Összehasonlításul: ha az éves infláció nem 17,6, hanem mondjuk 3 százalék lett volna, akkor ez a 0,6 százalékos eltérés kevesebb mint 0,2 százalékpontot tett volna ki, amin senki nem ütközött volna meg.

Az azonban jelenős különbség, hogy 2024-től az 1. eset alkalmazása, azaz a változatlan gázár-index (pg=1) folyamatosan felfelé nyomja majd a teljes árindexet (CPI), a rugalmasabb számítás szerinti indexhez képest, amely késleltetve ugyan, de figyelembe veszi a fogyasztás csökkenését, az éves súlyok alkalmazása ellenére is. Természetesen ez csak akkor igaz, ha folytatódik, ha lassulva is, az emelt árú gáz fogyasztásának mérséklődése.

…és akkor mi a megoldás?

A fenti számításokkal azt igyekeztem bemutatni, hogy az éves árindex rendkívül érzékeny a drasztikusan megemelt árú földgáz előző időszaki súlyainak kiválasztására, akkor is, ha nem havi (KSH módszertan), hanem valamilyen kiválasztott előző időszaki súlyokon alapul. Standard statisztikai módszertani szempontból az a számítás korrekt, amely 2023-ban a 2022 első háromnegyed évi, jórészt imputált súlyokon alapul (1. módszer), ami 18,8%-os éves árindexet eredményezett volna. A különbség a 2.a. és 2.b. módszerhez képest mindössze 0,1 százalékpont.

Ugyanakkor ez a megoldás örökre bebetonozná a 2022. szeptemberi súlyokat. Természetesen emellett is lehet érvelni: a 2022. szeptemberben bevezetett ár nem változik, és a súlyok sem, mivel az árindex nem a megélhetési költségeket, hanem az árak változását kell, hogy tükrözze, és ennyiben a fogyasztás csökkenése nem vehető figyelembe. A gázárindex tehát 2023 szeptemberétől 1, egészen addig, amíg a mostani árképzési rendszer fennáll.

Közgazdasági megfontolás alapján azonban, amennyiben ragaszkodunk az éves rögzített súlyokhoz, a 2.a. módszer tűnik életszerűbbnek, amely attól az időponttól kezdve kezdi el mérni a súlyokat, amikor az új rendszer bevezetésre került. Ez tükrözi ugyan a súlyok változását, de késleltetve és az éves átlagfogyasztás alapján. A 2.b. verzió, amely az előző, teljes évi súlyokon alapul, szintén visz némi rugalmasságot a rendszerbe. Igaz, sem a 2.a, sem a 2.b. megoldás nem felel meg a standard statisztikai eljárásnak. Ugyanakkor, mint láttuk, a havi súlyokon alapuló árindex, azaz a KSH eljárása sem vezetett jelentős eltéréshez a különböző, éves súlyokon alapuló eljárásokhoz képest. A helyzet 2024-benváltozhat, mivel az emelt árú gáz fogyasztása a 6% körüli részarányról már nem tud olyan gyors ütemben csökkenni, mint 2023-ban. Az is elképzelhető, hogy, pl. egy hidegebb tél esetén akár emelkedik is, és akkor a havi elszámolás alapján mért árindex lesz magasabb, mint bármelyik alternatív megoldásé.

A statisztikai módszertani viták mindig előre viszik a közgazdasági-statisztikai gondolkodást, különösen ilyen delikát, különleges kérdés kapcsán. A Magyarországon 2022. szeptemberében, a lakossági földgázfogyasztás árában bevezetett, a fogyasztás mennyiségétől függő kettős árrendszer ilyen rendhagyó eset, amely indokoltan ad okot a statisztikai módszertan alkalmazásáról szóló szakmai vitákra. Ugyanakkor érdemes átgondolni, hogy a statisztikai módszertan gyakorlati alkalmazása során milyen dilemmák vetődnek fel. Cikkemben erre tettem kísérletet. Talán ez vitaindító is lehet.

Palócz Éva
Kopint-Tárki Zrt., makroelemző, vezérigazgató
Palócz Éva, makroelemző, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. PhD-ját 1992-ben szerezte „A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme” című disszertációjával. 1974-92 között a Kopint Konjunktúrakutató és Piack
Tovább
Palócz Éva, makroelemző, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. PhD-ját 1992-ben szerezte „A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme” című disszertációjával. 1974-92 között a Kopint Konjunktúrakutató és Piack Tovább

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Mágikus évkezdés

Az eredetileg a HOLD-hírlevélben bevetett ábránkon a \"mágikus hetes\" amerikai tech(hez kötött) papír YTD árfolyamváltozása - a február 22-i kereskedési nap zárása utáni értékek szerint.

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Olyan történt a gáz árával, amire az orosz-ukrán háború kitörése óta nem volt példa
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!