Különleges tervekkel száll be a magyar magánklinikák közé az erős török szereplő
Gazdaság

Különleges tervekkel száll be a magyar magánklinikák közé az erős török szereplő

A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is - tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától. A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.

A magánegészségügyi piac legfontosabb szereplői mind ott lesznek a Portfolio Private Health Forum 2024 konferenciáján. Az eseményt hamarosan meghirdetjük a Portfolio Konferencia oldalán, addig is érdemes bevésni a naptárba: szeptember 26. (csütörtök), Marriott Hotel.

Induljunk onnan, hogy miért lehet érdekes egy török kórházláncnak a magyar piac. Egyáltalán hogyan alakult a török magánegészségügy fejlődése, hogy most nyugatabbra terjeszkedik?

Szakmai karrieremet az egészségügyben 1990-ben kezdtem, az azóta eltelt 34 év során főként menedzsment tevékenységet láttam el. Ezt azért is említem meg, mert ez volt az az időszak, amikor Törökországban növekedésnek indult a magánegészségügy. Akkoriban a török magánegészségügy nem nyújtott minden szolgáltatást, főleg a magas kockázatú esetekre nem volt megoldás a magánegészségügy, és nem volt elérhető minden diagnosztikai ellátás sem. Akkoriban volt szerencsém menedzserként végigkövetni egy professzionális magánklinika életét Isztambulban, amelyet egy amerikai tanácsadó cég támogatott, és ezen keresztül sokat tanultunk az egészségügyi menedzsmentről, közben elvégeztem egy MBA egészségügyi menedzsment kurzust. Ezt követően jöttek létre az első nagyobb kórházláncok az országba, és mára a legnagyobb ilyen hálózat részesei vagyunk.   

Mekkora ez a kórházhálózat, mit érdemes tudni róla?

Törökországban 29 kórházat működtet a tőzsdén jegyzett MLP Care társaság, amelyhez a Medical Park és a Liv márkák is tartoznak. Ezen belül a Liv hálózat 19 kórházat működtet, a Liv Duna Medical volt számomra a 19. kórháznyitás a sorban.

Az első kórházat Isztambul európai oldalán a semmiből indítottunk el a Liv hálózat életében, azóta nemcsak Törökországban terjeszkedtünk, hanem 2022-ben beléptünk Azerbajdzsán piacára, Bakuban építettünk magánklinikát.

A cégcsoport 22 ezer főt alkalmaz, 2900 orvossal működünk együtt. A betegeink 12%-a érkezik külföldről, de ők adják a bevételeink 40%-át.

Ha jól értem tehát a török magánegészségügy piac már korábban kezdett fejlődni, akkor lehetnek hasonlóságok a magyar piac fejlődésével.

Korábban indult a török magánegészségügyi piac fejlődése, a 80-as évekig csak nagyon kis beavatkozásokat lehetett elvégezni a privát ellátóknál. Kisebb méretű klinikák működtek, kisebb ellátások mellett, kisebb diagnosztikai képességekkel és kezelési lehetőségekkel. Mikor azonban megérkeztek a nemzetközi kórházak erre a piacra, a felerősödő versenynek köszönhetően beindult a fejlődés. Ekkor már a 2000-es évek elejéről beszélünk.

Miért volt vonzó akkoriban a török piac a külföldi befektetők számára?

Vonzó volt a török magánegészségügy, a jelentős népességszám, a demográfiai folyamatok, az öregedő népesség miatt is. Jelentős növekedést láttak ebben a szektorban az érintett szereplők akkoriban. Elindultak a magánkórházak a fejlődés útján, egyre több engedélyt szereztek be, elérhetővé tették az összes lehetséges fejlett diagnosztikai ellátást és kezelést, és ezzel párhuzamosan az orvosok, sebészek számára is egyre vonzóbbá váltak a magánkórházak.

2005 után pedig a kialakult erős márkák és fejlett infrastruktúra, magas színvonalú ellátás már a nemzetközi betegek számára is vonzó lett. Beindult az egészségturizmus.

Itt ne csak a hajbeültetésre gondoljunk, hanem idővel megjelentek a fejlett ellátások is, rákkezelés, elhízás elleni műtét, őssejtkezelés, transzplantációk, robotizált műtétek. Kezdetben a környező országok betegei keresték fel a török magánklinikákat, de mára már az Egyesült Államokból és Kanadából is érkeznek páciensek, részben az új technológia, az új ellátások, valamint amiatt, mert a jogi keretek megengedőbbek bizonyos ellátásoknál, mint a saját országukban, például az őssejt-transzplantáció esetében.

meri istiroti duna medical liv
Fotó: Stiller Ákos, Portfolio

Az árban is van előnye egy török magánklinikának?

Az való igaz, hogy nálunk

versenyképesebbek az árak, mint Európában vagy az Államokban.

Fontos szempont volt a Covid-járvány sújtotta években, hogy Törökország nem zárta be a kapuit, mint más országok, ezért a török kórházi infrastruktúrát választották a nemzetközi betegek. Ez egy újabb lendületet adott a török magánegészségügyi piac fejlődésének.

Miért pont Magyarországra és azon belül a DMC-re esett a választásuk?

Magyarország híres a nagyon jó orvosairól, a szakembereiről, az orvosképzéséről. Azt is láttuk, hogy

a magyar piacon a Duna Medical Centert építették eleve magánkórháznak, az épületben nincsenek más funkciók, minden a betegek ellátásának van alárendelve.

Ez egy olyan infrastruktúra, amely a mi menedzsmenttudásunkkal és hálózatunkkal a háttérben, valamint a magyar orvosokkal sikeres lehet. Ha ez mind rendelkezésre áll, akkor

miért ne lehetne Magyarországon is fejlett és magas kockázatú ellátásokat behozni a szolgáltatási palettára, rákos betegek ellátására, sürgősségi ellátásra például.

Erre építenék a külföldi betegek ellátását is?

Igen, ha megvannak ezek az erős alapok, akkor ez bizony vonzó lehet a külföldi betegek számára is. Bizonyos helyi és nemzetközi piacokra célzunk az új márka bevezetésének kezdeti fázisában. Igenis versenyképesek tudunk lenni a magyar klinikával a külföldi betegek számára a külföldi magánkórházak ellenében.

Fontos volt, hogy a nemzetközi terjeszkedés során egy uniós tagállamba lépjenek be?

Nem ezen volt a hangsúly, hanem azon hogy találjunk egy jó lokációt, megfelelő infrastruktúrát, felkészült szakembergárdát.

Kelet-Európa jó célpont viszont, mert rengeteg lehetőséget látunk ezen a piacon, az egészségügy privatizációja ezekben az országokban még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.

Közben pedig azt látni, hogy Magyarországon is hosszúak a várólisták, és a magyar magánegészségügy nem nyújt holisztikus megközelítést a szolgáltatások tekintetében.

Ezzel tervezi a Liv Duna megkülönböztetni magát a meglévő magyarországi piaci szereplőktől, hogy új ellátások is elérhetővé válnak, amelyek eddig a magánellátókra nem voltak jellemzők?

Igen, az a célunk, hogy a legszélesebb ellátási spektrumot tudjuk nyújtani a betegeknek, erre ez az épület tökéletesen megfelel. A cél, hogy a magas kockázatú eseteket is el tudjuk látni, egy csapatban a házon belül. Mert jelenleg az a helyzet sok esetben, hogy ha valami rosszul alakul egy beavatkozás során a magánkórházban, akkor a beteg végül a közegészségügyben köt ki. A célunk, hogy elérhető legyen az összes szakorvos egy tető alatt nálunk, és ha valamire szüksége van a betegnek, akkor rendelkezésre álljon, az érintett szakemberek pedig házon belül kommunikálnak egymással a beteg gyógyítása érdekében. A betegnek nem kell egyszerre több helyre mennie, egy helyen megkaphat minden ellátást a betegségére. Ha például egy idősebb betegnek lesz nálunk egy csípőprotézis műtétje, de időközben kiderül, hogy cukorbeteg és szívproblémái is vannak, akkor az már régen nem csak ortopéd ellátás. Szükségünk van kardiológusra, diabetológusra, dietetikus támogatására az intenzív osztályon való tartózkodás alatt. Ez egy hosszú és komplex folyamat és azt szeretnénk elérni, hogy ezen a betegúton a páciens a legmagasabb minőségű orvosi ellátást kapja, mindezt szállodai körülmények közepette.

És közben gondolom a betegnek az idő is számít.

Igen, hiszen azért is preferálja a beteg a magánkórházat akár egy idegsebészeti, vagy egy gyermeksebészeti ellátás tekintetében, mert szinte azonnal rendelkezésre áll a szakértelem, a magas minőség és a kényelem.

meri istiroti duna medical liv
Fotó: Stiller Ákos, Portfolio

Ezekhez vagy a tervezett új beavatkozásokhoz rendelkezik is a Liv Duna a megfelelő engedélyekkel?

Már jelenleg is sok beavatkozásra van engedélyünk, de

további ellátásokra tervezzük beszerezni az állami hatóságok engedélyeit, melynek következtében új osztályokat nyithatunk,

mint például a gyermekambulanciát vagy új sebészeti részlegeket, sürgősségi ellátást.

A bonyolultabb, kockázatosabb esetek nyilván drágábbak is egy befektető számára, ezért felmerül a kérdés, hogy lesz-e ezekre megfelelő kereslet a magyarországi magánbetegek részéről és hogyan jön ki a megtérülési matek?

Olyan szakmai befektetők vagyunk a magyar piacon, akik képesek és tudnak is hosszú távban gondolkodni.

Ez a professzionális hátterünkből és múltunkból fakad. Nem akarunk kapkodni, nem sietünk, több értéket szeretnénk teremteni a magyar magánegészségügyben, és ehhez több időt, pénzt és energiát is kell beletennünk.

Az egészségügy nem a rövid távú befektetésekről szól,

természetesen vannak megtérülési számok mindemellett. Arra is készen állunk, hogy új partnerségekre lépjünk, kiszolgáljunk a nyilvánosságot, amennyire csak lehet.

Arra is számítanak, hogy majd egyszer akár állami finanszírozáshoz jutnak az ellátott betegek után?

Készen állunk arra, ha ez az eset felmerülne. Rendelkezésre áll a kapacitásunk, a tudásunk ehhez.

Törökországban ez már működik, hogy a beteg a magántulajdonú klinikában is megkaphatja az államilag finanszírozott ellátását, a társadalombiztosítás terhére.

Ez meggátolja azt is, hogy hosszabb várólisták alakuljanak ki. Az ügyben számtalan részletkérdést érdemes tisztázni, de például, ha a beteg után az állami TB-rendszer fizet 1000 dollárt az állami kórháznak, akkor ezt miért ne fizethetné ki a magánklinikának, majd a klinika döntése, hogy milyen plusz díjat számít fel az extra szolgáltatásokért. Végső soron a beteg is kevesebbet fizet a magánklinikának, mert a magánkórház megkapja a beteg után járó állami finanszírozást is. Ezzel az állami finanszírozó is jól jár és a betegek ellátásába jobban bevonják a magánklinikák kapacitását. A magánegészségügy ezáltal terhet tud levenni a közegészségügyről, érdemes ebben a tekintetben kiegészítő szolgáltatásként tekinteni a magánegészségügyre. Minél több engedélyt adnak erre vonatkozóan a magánellátóknak, annál több infrastruktúra áll készen a betegek ellátására.

Private Health Forum 2024
A magánegészségügyi piac legfontosabb szereplői mind ott lesznek a Portfolio Private Health Forum 2024 konferenciáján. Az eseményt hamarosan meghirdetjük a Portfolio Konferencia oldalán, addig is érdemes bevésni a naptárba: szeptember 26. (csütörtök), Marriott Hotel.

Térjünk vissza egy kicsit a magyar piacra. Mi volt az, ami a leginkább meglepte a magyar magánegészségügy esetében?

A legmeglepőbb dolog számomra talán az volt, hogy nem annyira jellemző, hogy az orvosok Magyarországon teljes munkaidőben magánklinikákon dolgozzanak. A szakemberek az egyik kórházból mennek a másik kórházba. Törökországban az orvosok 95%-a a teljes idejét egy kórházban tölti, ami gyorsabbá és megbízhatóbbá teszi a szolgáltatás nyújtását. Az a célunk, hogy elérjük ezt Magyarországon is, vagyis hogy bizonyos ellátásokban folyamatosan rendelkezésre álljunk, a hét minden napján, minden órában. A szolgáltatás folytonossága nagyon fontos számunkra.

Mit gondol, mi lehet ennek az oka?

Azt gondolom, hogy van olyan orvos, aki nem bízik a magánellátókban és sok esetben a magas kockázatú eseteket, beavatkozásokat az állami egészségügyben találják meg. Azt is látni kell, hogy sok esetben az állami infrastruktúra az országban nagyon jó, néhány szakterületen egészen kiváló, Európában is versenyképes tud lenni. Az a célunk, hogy az orvos az idejét, ha meg is osztja az állami és a magánellátó között, akkor lehetőleg egy magánellátónál legyen.

Beszéljünk a betegekről is. Mennyire cél az, hogy külföldi betegekkel töltsék fel a klinika kapacitásait.

Egyszerre szeretnénk kiszolgálni a helyi igényeket, és a nemzetközi piacot is. Magyarország és benne Budapest ezzel a helyszínnel kiválóan el tudja látni magas színvonalon a nyugat-európai betegeket is.

Versenyezni fognak a magyar orvosokért is, vagy Törökországból is érkeznek szakemberek a Liv Dunába?

Magyar orvosokat szeretnénk alkalmazni, de nem példa nélküli, hogy Nyugat-Európából csábítunk haza magyar orvosokat, mert felismerték, hogy itt is lehet már hasonló szolgáltatást nyújtani. Szeretnénk visszafordítani az elvándorlást.

Mekkora kapacitással rendelkezik a kórház, mik a tervek Budapesten?

A járóbeteg szakrendelésen összesen évi 120 ezer beteget tudunk ellátni, az a célunk, hogy ezt a kapacitást kitöltsük.

Mi a kórház működtetésének háttere, hogyan viszonyul a török befektető a meglévő tulajdonoshoz?

Az ukrán tulajdonos még mindig 100%-ban birtokolja a Duna Medical részvényeit, mi kórházmenedzsmentként vettük át az épület és a kórház üzemeltetését.

meri istiroti duna medical liv
Fotó: Stiller Ákos, Portfolio

Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio

Holdblog

Mágikus évkezdés

Az eredetileg a HOLD-hírlevélben bevetett ábránkon a "mágikus hetes" amerikai tech(hez kötött) papír YTD árfolyamváltozása...

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Rég nem voltak ekkora bajban az ukrán erők – Itt van három frontszakasz, ahol beüthet a katasztrófa
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!