A Földgázszállító Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) adatbázisa alapján valóban stimmel az adat, miszerint a tavaly év eleji 29,6 millió köbméterről idén év elején 41,5 millióra felpörgött a Török Áramlat uniós belépési pontján, a török-bolgár határponton a nettó bolgár gázimport (orosz gáztranzit). Azt is érdemes azonban gyorsan hozzátenni, hogy ez a tavaly év eleji viszonylag alacsonyabb bázisból következik, mert amint az alábbi ábrán mutatjuk: volt tavaly év elején egy átmeneti csökkenés, majd a tavaly nyári éves karbantartás utántól kezdve szinte végig stabilan napi 41-43 millió köbméter körüli volt a nettó orosz gázszállítás az EU felé. Lényegében ugyanekkora napi mennyiséget szállítanak az oroszok Ukrajnán át a tranzitvezetéken, és ebből jön ki az, hogy az oroszok európai napi nettó vezetékes gázszállítása hónapok óta napi 85 millió köbméter körül ingadozik.
A Török Áramlaton keresztül Szerbia felől Magyarország is megemelkedett gázszállításokat tapasztal a tavaly nyár óta, ami nagy valószínűséggel orosz gázimportot takar. Amint láthatjuk: a Földgázszállító adatai szerint napi nettó 20 millió köbméter körüli hónapok óta az import volumene a kiskundorozsmai belépési ponton. Tavaly – amint minap megírtuk - ennek nyomán minden eddiginél magasabb, 5,6 millió köbméter volt Magyarország nettó gázimportja Szerbia irányából. Ezzel jelentősen átalakult a gázimportunk forrásszerkezete is: a korábbi időszakra jellemző nagyobb betáplálást Ukrajna és Ausztria felől felváltotta a horvát, román és főként szerb irányból érkező fokozott betáplálás. Az orosz-ukrán tranzitmegállapodás 2024 végén lejár és nagy kérdés a gázpiaci körökben, hogy lesz-e folytatása, illetve ha igen, akkor milyen formában. Erről a témáról múlt héten jelent meg nálunk egy külső szakértői véleménycikk, amelyben Balogh József energiapiaci szakértő egyértelműen amellett érvelt, hogy lesz folytatása a megállapodásnak, mert efelé vezetnek az érdekek.
Visszatérve az oroszok teljes európai vezetékes gázszállítására: a négy fő útvonalból a két megmaradt útvonalon (Ukrajna, Törökország) attól függ az orosz volumen változása, hogy honnan nézzük. Ha az év/év alapú volument nézzük, akkor az orosz cikk fő mondanivalójával összhangban tényleg azt látjuk, hogy jelentősen nőtt a volumen az alacsonyabb bázis miatt, ami a stabil ukrajnai tranzit mellett a megnövekvő Török Áramlatbeli tranzittal függ össze. Ha viszont a 2019-es átlaghoz, illetve az európai gázválság előtti 2021. első felének átlagához viszonyítunk, akkor továbbra is hatalmas visszaesést, illetve mínusz 73% körüli oldalazást látunk a szállításokban. Ez azt jelenti, hogy a fő gázszállítási útvonal (Északi Áramlat) kiesése, illetve a Jamál-vezeték leállítása óta az orosz gázszállítások Európába tartósan és radikálisan visszaestek, és a két megmaradt útvonalon fele-fele arányban napi átlagban 85 millió köbméter érkezik. Ez bár a tavalyi év elejéhez képest érdemi bővülést jelent a Török Áramlat szállításainak felpörgése miatt, de összességében az európai nagy kép szempontjából nincs változás: drasztikus az orosz szállítások visszaesése, illetve az európai piacvesztésük mértéke.
Címlapkép forrása: Getty Images
