Az elmúlt másfél évtizedben a dohánytermékek inflációja magasan az átlagos fogyasztói árindex felett mozgott, kivéve 2022-ben és 2023-ban. A piac igen turbulens volt azóta, hogy a kormány a nemzeti dohányboltok privilégiumává tette az értékesítést, majd megvívta saját csörtéjét az Európai Bizottsággal, amikor nem teljesítette időre a jövedékiadó-minimumra vonatkozó követelményeket. Ezt végül a kötelezettségszegési eljárás előszobájában sikerült teljesíteni pár éve.
Az árak azóta is lendületesen nőnek - főleg az ütemezett jövedékiadó-emelés miatt - és mivel a dohány nem az a termék, amelyről az emberek könnyen lemondanak, a forgalom forintban kifejezve gyorsan emelkedik, tavaly már 1202 milliárd forintot füstöltek el a magyarok. Ha az elfüstölt mennyiséget nézzük, a fogyasztás ciklikusságot mutatott, voltak emelkedő és csökkenő időszakok, de összességében a fogyasztás volumene szinten maradt. 2022-2023-ban viszont látványosabb cikkcakk tanúi lehettünk: a választás évében meglóduló reálkeresetek a szokásosnál nagyobbat emeltek a keresleten, tavaly viszont jelentősebb esést láthattuk - különösen az év végén.
Most éppen megint egy csökkenő periódusban vagyunk, 2023-ban három egymást követő negyedévben is csökkent a fogyasztás, vagyis a nyers értékesítési számok kevésbé emelkedtek, mint a dohánytermékek fogyasztói árindexe. Az utolsó negyedévben a csökkenés az 5 százalékot is meghaladta, ilyet nem láttunk az elmúlt szűk évtizedben. Korai lenne azonban a dohánypiac szűküléséről beszélni, ezek a számok vélhetően csak azt jelzik, hogy a reálbércsökkenés kihatott a dohányzásra is, de 2024-ben az életszínvonal újbóli emelkedésével visszatérhet a növekedés.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
