Kinek kell a bevallástervezetet javítania, kiegészítenie?
Először is érdemes tisztázni, hogy kik azok, akiknek mindenképpen ki kell egészíteni a bevallástervezetét, vagy javítania kell azon. Az Szja törvény szerint mindenképpen lesz dolga a 2023-as tervezettel annak, aki:
- mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, (kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani így ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli);
- fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
- a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az Szja törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
- csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
- az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
- nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
- a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
- olyan adóköteles bevétellel rendelkezik, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
- nem belföldi illetőségű magánszemély, és nem tett nyilatkozatot arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel 2023-ban Magyarországon adókötelezettség nem terhelte;
- ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (ETÜ-ből) származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
- a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
- valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
- valamely bevételével összefüggésben szociális hozzájárulási adóra előlegfizetési kötelezettsége keletkezett;
- adóját az Szja törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
- egyéni vállalkozó volt (kivéve, ha vállalkozói tevékenységét 2023-ban végig szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli).
Az RSM szakemberei kiemeltek néhány olyan jövedelemtípust, amely viszonylag sok embert érint, és a bevallástervezet ellenőrzése során érdemes rá külön hangsúlyt fektetni.
Külföldről származó jövedelem
A NAV a nyilvántartásaiban szereplő munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. Ezért a tervezet nem tartalmazza a külföldről származó bevételeket, így azzal az szja-bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie.
Annak megállapítására, hogy melyik országban kell adót fizetni a külföldi forrásból jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen), nemcsak a magyar személyi jövedelemadó törvényt, hanem a másik ország jogszabályi előírásait, továbbá a Magyarország és a forrásország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni! Például a külföldről származó kamat- és árfolyamnyereség jellemzően csak belföldön lesz adóköteles, míg az osztalékot általában külföldön és Magyarországon is terhelheti adókötelezettség.
Az RSM szakértőinek tapasztalatai alapján a legtöbb magánszemélynek az alábbi két esetben keletkezik külföldi forrásból származó jövedelem után szja-kötelezettsége Magyarországon:
- Külföldi munkáltató számára végez munkát Magyarországról;
- Külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával.
Mind a két esetben olyan bevételről van szó, amelyek kapcsán az adóhatóság az szja- bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik információval az egyes magánszemélyekről, azonban a későbbiekben a legtöbb esetben automatikusan információt szerez külföldről.
A munkaviszonyból származó jövedelem esetében a NAV az Európai Unión belülről kaphat automatikusan információt a DAC 1 alapján. Külföldi banknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról, pedig több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást automatikus információcsere keretében.
Ez utóbbi tekintetében az idei év elejétől nagyon sokan megtapasztalhatták, hogy a NAV támogató eljárás keretében el is kezdte „tömegesen” vizsgálni ezeket a bevételeket. Idén a 2019-ben keletkezett tételek vannak terítéken, de várható, hogy miután 2019 vizsgálatát befejezik, a későbbi éveket is ellenőrzik majd.
Ingatlanbérbeadás
Ha az ingatlant egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) veszi bérbe és jogszabályi kötelezettségének eleget téve adatot is szolgáltat az adóhatóság felé, akkor a NAV által készített adóbevallási tervezet a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat (ideértve a jövedelem összegét és a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget is) tartalmazza.
Érdemes megjegyezni, hogy ha valaki év közben 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott és a kifizető ennek alapján állapította meg az adóalapot, azonban az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódóan év közben jelentős költségei merültek fel, akkor az adóbevallásban érdemes lehet a tételes költségelszámolással megállapítani az adóalapot.
Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a szja-bevallásban. Ha valakinek 2023-ban kizárólag ilyen bérbeadási tevékenységből származott bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.
Ingatlanértékesítés
Ha az ingatlant a magánszemély alacsonyabb áron adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az szja-bevallásban szerepeltetnie. Ekkor az eladásból a személyi jövedelemadó szempontjából nem keletkezett jövedelme. Ilyenkor a bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétellel. Egyéb esetben a magánszemély az ingatlanértékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az szja-bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt.
Ingóság értékesítése
Főszabály szerint nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot vagy az abból megállapított összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha az ingóság értékesítéséből megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos szjá-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell ugyan vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.
Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2023-ban – kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg –, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem már önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. Így ezután 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 89 százaléka.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ)
Akinek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származik nyeresége vagy vesztesége, ne feledkezzen meg az adókiegyenlítésről! Azért is érdemes ezt megtenni, mert személyi jövedelemadót spórolhat vele.
Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor az szja-bevallási tervezetben a jövedelem összegét feltűnteti a NAV. A bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt azonban ebben az esetben is mindenképp ki kell kitölteni, ezt ugyanis az adóhivatal nem készíti el automatikusan!
Ennek az a jelentősége, hogy az adóév és a következő két év tekintetében az ETÜ-nyereségre jutó és annak veszteségére jutó adó beszámítható egymással szemben.
Tegyük fel, hogy valakinek 2023-ban 2 millió forint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó vesztesége keletkezett! Amennyiben megfelelően kitölti a bevallás adókiegyenlítésre vonatkozó részét, az erre jutó adó, azaz 300 000 forint beszámítható lesz a következő két évben, amennyiben hasonló ügyleteken a magánszemélynek nyeresége keletkezik. Így, ha 2024-ben 3 millió forint nyereség származik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, akkor nem 450 000 forint, hanem csak 150 000 forintnyi szjá-t kell megfizetni. Amennyiben a magánszemélynek külföldi befektetési szolgáltatón keresztül keletkezik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből jövedelme, akkor azt a NAV egyáltalán nem szerepelteti a bevallási tervezetben.”
Kriptoügyletek és az szja
A kriptoügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé. Kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, ha az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel.
Ha a 2023-ban realizált bevétel összege meghaladja a tárgyévi kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat, akkor ügyleti nyereséget kell megállapítani, amely után 15% szja-fizetési kötelezettség merül fel.
Kriptoügyletekre is vonatkoznak kétéves adókiegyenlítési szabályok, ezért mindenképp érdemes a bevallástervezetet akkor is kiegészíteni, ha valakinek 2023-ban kriptoügyletekből vesztesége származott.
Hogyan módosítható az szja-bevallástervezet?
A bevallástervezet 2024. május 21-ig kétféleképpen módosítható:
- a magánszemély módosítja a NAV által készített adóbevallási tervezetet, vagy
- önállóan benyújtja a 2023-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallását a 23SZJA-nyomtatványon.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az adózónak nincsen további teendője akkor, ha egyetért a NAV által készített adóbevallási tervezet tartalmával: az e-SZJA-tervezet 2024. május 21-én érvényes bevallássá válik az adózó közreműködése nélkül is (kivéve őstermelők, adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén). Azonban gyakran előfordul, hogy a tervezet olyan kiegészítésekre szorul, amelyekhez az általános adózói ismeretek nem elegendőek, ezért a hiányok elkerülése érdekében érdemes adótanácsadóhoz fordulni. Különösen így van, ha valakinek külföldi forrásból származik jövedelme.
Süli Szilvia
RSM Hungary adóüzletágának menedzsere
Címlapkép forrása: Getty Images
