Az elmúlt néhány év magas inflációs időszakát több tényező együttesen váltotta ki, többek között a világjárvány okozta ellátási szűk keresztmetszetek és az energiaárak ugrásszerű emelkedése Oroszország ukrajnai invázióját követően. Az egekbe szökő fogyasztási költségek megterhelték a háztartások költségvetését, vásárlási szokásaikat pedig különböző stratégiák mentén igazították a megváltozott megélhetési lehetőségeikhez. Az Európai Központi Bank szerint több eltérő stratégiát választottak az európaiak: visszafogták fogyasztásukat, megtakarításaikat élték fel és/vagy növelték jövedelmüket.
Az EKB fogyasztói várakozásokról szóló felmérésének (Consumer Expectations Survey, CES) adatai szerint a válaszadók igen nagy (69%) számolt be arról, hogy az inflációs nyomásra reagálva módosította fogyasztási szokásait. Ez a kiigazítás nem korlátozódott pusztán a nadrágszíj megszorítására; a háztartások sokrétű megközelítést alkalmaztak, 43%-uk megtakarításokat vagy hiteleket vett igénybe a fogyasztási szint fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a válaszadók mintegy 31%-a arról számolt be, hogy a bevételeit növelte például magasabb bérek kialkudásával vagy további munkák vállalásával.
A CES-adatok mélyebb vizsgálata érdekes mintázatokat tár fel a különböző jövedelmi kategóriák között. Míg a fogyasztás kiigazítása minden jövedelmi csoportban elterjedt, a magasabb jövedelmű háztartások nagyobb hajlandóságot mutattak a megtakarításaik elköltésére vagy hitelek felvételére: e csoportban a válaszadók 47%-a számolt be ilyen kiigazításokról, míg az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknál csak 38 százalék tett így.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
