Az elmúlt hetekben a befektetők azt találgatják, hogy hogyan folytatódik a jegybanki kamatcsökkentési sorozat azután, hogy a megszokott 75 bázispontos mértékről februárban 100 bázispont vágásra váltott az MNB. Ez egy kicsit meg is zavarta a befektetőket, a múlt héten azonban befektetői háttérbeszélgetéseken már tisztább kép rajzolódott ki. Ezeken ugyanis az MNB arra utalt, hogy márciusban (vélhetően a piaci turbulencia függvényében) még 75-100 bázispontos kamatcsökkentés következhet, ám utána várhatóan kisebb lazításra kapcsol az MNB.
Az üzenetek a piacon átmentek, legalábbis az év végére várt kamatszint jelentősen emelkedett.
Elnézve azonban a Portfolio körkérdésére adott elemzői válaszokat, megállapíthatjuk, hogy a bizonytalanság nem múlt el teljesen. A válaszolók kétharmada úgy gondolja, hogy a jegybank - elsősorban a nemigen múló pénzpiaci bizonytalanságokra, az ingadozó forintárfolyamra tekintettel - nem kockáztat egy újabb 100-as vágást, hanem visszatér a 75 bázispontos kamatcsökkentéshez. Eszerint holnap 8,25%-ra mérséklődne az irányadó ráta. Sőt, vannak, még óvatosabbak, akik szerint ideje lenne már most a második negyedévre belengetett 50 bázispontos mérséklési tempóra ráállni. Kaptunk viszont olyan előrejelzéseket is, amelyek szerint a jegybank most még bátran bevág 100 bázispontot, és majd kommunikációval (az áprilistól induló fékezés hangsúlyozásával) leszereli a csalódott befektetőket.
Abban ugyanis szinte teljes egyetértés van az elemzők között, hogy a második negyedévtől a jegybank 50 bázispontos kamatcsökkentési ütemre tér át.
A széttartó rövid távú előrejelzésekre a magyarázat nagyon röviden az, hogy bár az inflációs folyamatok önmagukban akár erőteljes lazításra is lehetőséget adnának, ám a törékeny pénzpiaci helyzet olyan kamatpolitikát kíván, ami biztosítja a forint stabilitását (és néhány egyéb pénzpiacét is). Ha ugyanis ez nem teljesül, az visszahat az inflációra, és az ország pénzügyi stabilitására.
Miért 75?
Várakozásunk szerint a februári 100 bázispont után most picit óvatosabb lesz a Monetáris Tanács, és csak 75 bázisponttal vág ismét - mondja Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A fundamentális kép ugyan lehetővé tenné a 100 bázispontot továbbra is – hiszen az infláció kisebb pozitív meglepetésre a célsávban maradt februárban is, nagyot lassult a maginfláció, illetve márciusban és áprilisban is várhatóan 4% körül marad az éves ráta. A kockázati megítélésünk azonban – leginkább belső okoknak köszönhetően - sokat romlott az elmúlt hetekben.
A következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedhet az infláció éves mértéke, továbbá az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő monetáris politikát indokolnak - ezt már Balog-Béki Márta, az MBH Bank szakértője mondja. Várakozása szerint az inflációs célhoz való visszatérés lassabban valósul meg, ez csak 2025-ben történik meg, ezért a kamatcsökkentési ciklus idén a második negyedévben már lassabb ütemre válthat.
Valójában a makrogazdasági indikátorok teret engedhetnének egy utolsó 100 bázispontos csökkentésnek, ugyanakkor óvatossági okokból inkább 75 bázispontos csökkentést várunk - mondja Árokszállási Zoltán, az Equilor közgazdásza. A legutóbbi kamatvágás után is jelentősebben gyengült a forint, ennek megismétlődését pedig ezúttal már nem kockáztatná az MNB – még akkor sem, ha a forint gyengülésében az ellentmondásos megítélésű jegybanktörvény-tervezet és az uniós forrásokkal kapcsolatos per lehetősége is érdemben közrejátszott.
Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője is a kockázatokra hivatkozik: Az EU-val kapcsolatos feszültségek nem tűntek el teljesen, a költségvetés helyzete, illetve a gazdaságpolitikai különböző területei között kialakult egyre hangosabb ellentétek (bár az elmúlt napokban elcsitultak) rontják az ország kockázati megítélését. Ez pedig meghatározó részben a forint árfolyamában csapódott le az elmúlt hetekben. Amíg februárban a hazai fizetőeszköz árfolyama stabilizálódott (az EUR/HUF kurzus jellemzően a 385-389 közötti sávban mozgott), érdemi alulteljesítés a régiós társakhoz képest nem mutatkozott, addig február végét követően az árfolyam kritikus közelségbe került a 400-as szinthez, és régiós tásaihoz viszonyítva is egyértelműen gyengén teljesített a forint. Azóta korrekciót látunk az árfolyamban, de a kurzus így is 390 felett ragadt.
Feltételezhetően ismét két verzió lesz napirenden, a 75 és a 100 bp, és a múltkori döntést követő piaci reakció, majd az azt követő jegybanki kommunikáció tükrében úgy látjuk, hogy már most lassításra kerülhet sor az alapkamat csökkentésének „átmeneti gyorsításában” - értékel Pintér András, az Apelso Capital közgazdásza. Ugyanakkor nem is annyira a márciusi, hanem az elkövetkező 3-4 kamatdöntés összessége lesz kritikus – erre pedig a mostani döntést követő szóbeli kommunikáció is nagy hangsúlyt fog helyezni. utalva egyrészt arra, hogy a jegybank kora nyárra milyen alapkamatsávba kíván eljutni, másrészt jelezve azt is, hogy a hónapról hónapra történő lépésköz erősen adatvezérelt. Amikor pedig ezt az adatfüggőséget hangsúlyozza a jegybank, minden befektető még egy dolgot fog saját magában hozzátenni: azt, hogy persze az egész nagyban forintárfolyam-függő is.
Vagy csak 50?
Az 50 bázispontra való lassítást a februári szavazás utáni piaci turbulenciák tanulságai (amik messze nem csak a döntésből fakadtak, sokkal inkább az általános gazdaságpolitikai zajból) indokolhatják - indokolja Becsey Zsolt a konszenzustól elütő véleményét. Az Unicredit szakértője szerint az MNB az év közepére várt 6-7%-os cél kiszámítható elérésére koncentrál majd. A döntést követő kommunikációban nem lenne meglepetés, ha iránymutatást kapnánk arra, hogy az 50 bázispontos ütem tartása lehet az alapforgatókönyv az év közepéig. Ilyen módon az MNB némi puffert képezhet arra az esetre is ha a monetáris és fiskális politika közötti súrlódások továbbra is uralnák a hírfolyamokat, vagy arra az eshetőségre, ha bármilyen külső esemény rontaná az ország kockázati megítélését. Az MNB jövő héten teszi közzé legújabb makrogazdasági prognózisát is, amelyben nagy valószínűséggel lefelé módosítja az inflációs előrejelzését és a GDP kilátásokat is. Ezek a számok várhatóan közel állnak majd a piaci elemzők legutóbbi előrejelzéseihez, így piacmozgató erővel nem bírnak majd.
Jobbágy Sándor, a Concorde szakértője is úgy látja, hogy a forintárfolyamot, a pénzpiaci árazást és az állampapír felárak alakulását tekintve 50 bázispontos kamatvágás lehetne leginkább semleges piaci szempontból, figyelembe véve a hazai költségvetési és inflációs kockázatokat is. Az infláció az elmúlt hónapokban kedvezően alakult ugyan, de már nem látszik tér további érdemi csökkenésre és továbbra sem valószínű a jegybanki cél tartós elérése 2024-ben.
Maradhat még bátor az MNB?
Ha már egyszer a jegybank februárban gyorsított, megpróbál kitartani legalább még egy alkalomra a 100 bázispont mellett, elvégre áprilistól úgyis jön az 50-es tempó - véli néhány szakértő.
A kockázati hangulat alapvetően nem változott meg az előző döntés óta, ráadásul a legutóbbi fejlett piaci jegybanki döntések és kommentárok inkább javítottak azon - véli Kiss Péter, az Amundi közgazdásza. Az előző ülés óta elhangzott jegybanki megszólalások megteremtették az alapját egy újabb 100 bázispontos vágásnak, amit a következő hónapokban alacsonyabb mértékű, 50 bázispontos vágások követhetnek.
Hasonlóképpen gondolkodik Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyan jelentős esélyt lát arra, hogy 100 bázispontnál kisebb lesz a kamatcsökkentés mértéke, de abban az esetben, ha addig a forint nem gyengül tovább, és az MNB határozott útmutatást ad a második negyedéves kamatpályáról, még kitarthat egyszer a nagyobb vágás mellett. Ez az útmutatás ugyanis a kamatcsökkentési ciklus olyan új szakaszát jelölné meg, amelyben sokkal kisebb és ritkább kamatcsökkentések jönnek.
Címlapkép forrása: Juhász Gábor
